Pattanásig feszült a helyzet Kelet-Ukrajnában. Miután Vlagyimir Putyin elismerte a szakadárterületek függetlenségét, kölcsönös együttműködési és barátsági megállapodást is kötöttek. A Nyugat sorra ítélte el Moszkva döntését.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este elismerte a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, majd kiadta a parancsot, hogy „békefenntartó erők” vonuljanak be a szeparatista kelet-ukrajnai területekre. Az ukrán média szerint már akkor elindultak az első csapatok az orosz nemzetiségű kelet-ukrajnai lakosok és oroszszimpatizánsok által önálló államnak kikiáltott területekre. A moszkvai vezetés a Donyecki és a Luhanszki Népköztársasággal kölcsönös együttműködési és barátsági megállapodást is kötött.
A területek elismerését és a kölcsönös megállapodásokat a Nyugat és az Egyesült Államok is elítélte. Moszkva döntésére reagálva a világvezetők több szankciót is előkészítettek. Ezenfelül pedig az ENSZ BT összehívását is szorgalmazták.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden engedélyt kért a parlament felsőházától az orosz hadsereg kelet-ukrajnai bevetésére. Nyikolaj Pankov védelmiminiszter-helyettes kedden Moszkvában, a Szövetségi Tanács rendkívüli ülésén olvasta fel Putyin kérelmét, amelyet végül a képviselők egyhangúlag el is fogadtak. A rendelet azonnal, a dokumentum elfogadásának pillanatától hatályba is lépett.
Az Ukrajna körüli helyzet megoldható, ha az országot demilitarizálják, és nem közelednek a NATO-hoz – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután találkozott azerbajdzsáni kollégájával, Ilham Alijevvel.
Az államfő a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Oroszország katonai segítséget nyújt a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságnak. A fegyveres erők mozgósítását azonban még senki nem jelentette be – emelte ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök szerint az alábbiakat kell tenni a béke elérése érdekében:
Az orosz elnök a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a minszki megállapodások már semmisek, de ez nem Oroszország hibája; Kijev „ölte meg” azt.
Teljes blokkoló szankciókat vezetünk be két nagy orosz pénzintézettel szemben – jelentette be Joe Biden amerikai elnök. Elmondása szerint Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen.
Leegyszerűsítve: Oroszország most jelentette be, hogy nagy darabot vág ki Ukrajnából
– fogalmazott az amerikai vezető. Hozzátette, hogy a moszkvai vezetés döntése szerinte indokot teremtett arra, hogy még több területet vegyen el erőszakkal.
Ez a kezdete Oroszország ukrajnai inváziójának
– tette hozzá. Elmondta, hogy az Egyesült Államok megerősíti katonai jelenlétét Európában, hogy megvédje a Baltikumot, de nem áll szándékában harcolni Oroszországgal.
Az orosz lépések miatt az Északi Áramlat 2. gázvezeték engedélyeztetése nem mehet tovább – jelentette be Olaf Scholz német kancellár. A Németország és Oroszország között megépített gázvezeték már tavaly szeptemberre elkészült, azonban még nem üzemel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden felszólította Ukrajna nemzetközi partnereit, hogy vezessenek be szankciókat a gázvezeték ellen. Korábban az Egyesült Államok is azzal fenyegetőzött, hogy egy orosz támadás esetén azonnal leállítják a vezeték megnyitását, amely orosz gázt juttatna Nyugat-Európába.
Az orosz–ukrán konfliktust az Index folyamatosan nyomon követi, amelyről még többet ide kattintva olvashatnak.
(Borítókép: Harci járművet szállítanak Oroszországban Pokrovszkoje falu térségében 2022. február 22-én. Fotó: Stringer / TASS / Getty Images)