A magyar ellenzék elítéli az Ukrajna elleni nyílt orosz katonai agressziót, és kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett – tudatta az ellenzék sajtóosztálya az MTI-vel szerdán.
A közlemény szerint az ellenzék kifejezi azt az igényét, hogy Magyarország szövetségesei, mind a NATO és az Európai Unió tagállamai a legteljesebb egységet demonstrálva álljanak ki Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg a béke és minden európai ország területi integritásának a védelme érdekében.
Az ellenzéki pártok visszautasítják minden olyan harmadik ország magatartását, amely szemet huny az agresszió felett, vagy hátráltatja a nemzetközi közösség szankcióit az agresszorral szemben.
A nemzetközi jog, az érvényes nemzetközi szerződések – közöttük az 1994-es Budapesti Memorandum – és a civilizációs normák durva megsértésének minősül, hogy Oroszország katonai eszközökkel kívánja rákényszeríteni akaratát a szomszédos Ukrajnára – írták, hozzátéve:
Felháborító hazugság, hogy az orosz támadás ukrán provokációra adott válasz lenne.
Ez az állítás az ellenzék szerint azt a célt szolgálja csupán, hogy Oroszország megkísérelje legitimálni a nyílt agressziót a nemzetközi és saját közvéleménye előtt. Hozzátették, a konfliktus elszenvedője elsősorban a „függetlenségét” Oroszországtól elnyerő területek lakossága lesz, és súlyos következményekkel jár az Ukrajnában élő magyarok életkörülményeinek tekintetében is.
A volt amerikai elnök egy hosszú rádiós interjúban beszélt arról, hogy mennyire jó lépésnek tartja Vlagyimir Putyin részéről az ukrajnai szakadárok elismerését.
Tegnap néztem a tévét, és azt mondtam: »Hát ez zseniális«. Putyin fogja Ukrajna egy nagy részét, és függetlennek nyilvánítja. Ez egyszerűen csodás
– mondta Trump, majd hozzátette: Putyin ezután békefenntartókat is küldött a területekre, amit szerinte az amerikai déli határnál is meg lehetne tenni.
A volt elnök hangsúlyozta: mindez nem történhetett volna meg, „ha nem csalják el” a 2020-as választást és Joe Biden helyett ő maradt volna az elnöki székben.
(via NBC News)
Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: miután Moszkva katonai csapatokat küldött Kelet-Ukrajnába, már nincs értelme tárgyalnia az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval. Erről szóló cikkünket itt olvashatja:
Scott Morrison miniszterelnök bejelentette, hogy Ausztrália is szankciókat vezet be az oroszok ellen.
Közlése szerint nyolc orosz biztonságpolitikai tisztviselőit, valamint oroszországi, illetve donyecki és luhanszki székhelyű cégeket érintenek a mostani szankciók. Scott Morrison szerint az említett 8 tisztviselő tevékenyen hozzájárult az Ukrajna elleni invázió előkészítéséhez.
Hozzátette: mindenki ellen fel fognak lépni, aki részt vesz az Ukrajna elleni invázióban – amely szerinte a következő 24 órán belül jó eséllyel kezdetét veszi.
(via The Guardian)
Anita Anand kanadai védelmi miniszter a Twitteren számolt be arról, hogy a kanadai haderő – immáron második alkalommal – „halálos katonai eszközöket” adott át ukrajnai partnereiknek.
Hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy Oroszország invázióra készül egy szuverén állam ellen és továbbra is ki fognak állni az ukránok mellett.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök azt mondta: nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a következő 24 órán belül teljes erővel megkezdődik az Ukrajna elleni invázió.
Hangsúlyozta: az orosz haderő a jelek szerint már teljesen felkészült erre, bármelyik pillanatban megindulhat a támadás. Hozzátette azt is, hogy a liberális demokráciáknak össze kell fogniuk a tekintélyelvű államok ellen, amelyek veszélyeztetik a nemzetközi békét.
Olaf Scholz német kancellár keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy nem mehet tovább az Északi Áramlat 2. gázvezeték engedélyeztetése az orosz–ukrán konfliktus miatt. A Németország és Oroszország között megépített gázvezeték már tavaly szeptemberre elkészült, azonban még nem üzemel, és a jelek szerint határozatlan ideig nem is fog. Ez azonban Németország számára sem feltétlenül előnyös. Erről bővebben itt írtunk:
Pattanásig feszült a helyzet Kelet-Ukrajnában. Miután Vlagyimir Putyin elismerte a szakadár területek függetlenségét, kölcsönös együttműködési és barátsági megállapodást is kötöttek. A Nyugat sorra ítélte el Moszkva döntését. Erről szóló cikkünket itt olvashatja:
Peking nem szívesen tenné kockára nemzetközi megítélését egy esetleges Ukrajna elleni háborús szerepvállalás miatt. Míg a NATO 5. cikkelyéből adódóan a szövetséges országoknak egységesen kell fellépniük a megtámadott tagállam mellett, addig Kínát – Moszkva laza szövetségesét – nem terheli ilyen kötelezettség. Kína elemi érdeke, hogy ne kockáztassa a harmincéves diplomáciai kapcsolatát Kijevvel, ugyanakkor kérdés, hogy milyen geopolitikai űrt tud betölteni a Nyugat és az Oroszország közötti mostani háborús helyzetben.
Az orosz–ukrán konfliktus árnyékában elemzők tucatjai foglalkoztak a kérdéssel, hogy egy esetleges háborús cselekmény esetén Kína milyen pozíciót foglalna el. Erről szóló cikkünket itt olvashatja el: