Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán megbeszélést folytatott Kijevben Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nausėda litván államfővel, amelyet követően elmondta, hogy Ukrajna, Lengyelország és Litvánia egyformán ítéli meg Oroszország lépését, amely szerint elismeri a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét.
Nagyra értékeljük Varsó és Vilnius azonnali reakcióját Oroszország döntésére, hogy elismerte az úgynevezett donyecki és luhanszki »népköztársaság« függetlenségét, és engedélyt adott az orosz csapatok bevetésére külföldön
– mondta Zelenszkij, hozzátéve: egyformán értékelik ezeket a bűncselekményeket, és Moszkva a döntésével egyoldalúan kilépett a minszki egyezményből, egyúttal aláásta a békés rendezésre irányuló erőfeszítéseket, amire kemény választ kell adni.
Ez újabb agressziós cselekmény Ukrajna, szuverenitásunk és területi integritásunk ellen. Ez az Oroszországi Föderáció katonai jelenlétének legitimálása az ideiglenesen megszállt Donyec-medencei területeken
– emelte ki Zelenszkij, aki szerint Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége többek között Oroszország részéről, elvégre az ukrán határok közelében nagyjából 150 ezer orosz katona állomásozik, valamint átmenetileg megszállták Donyeck és Luhanszk területét.
Az elnök úgy véli, hogy a budapesti memorandum (nemzetközi szerződés) nem működik, és Ukrajna semmilyen biztonsági szövetségnek sem a tagja, de szükségük van arra, hogy más partnereiktől is támogatást kapjanak, hogy megvédhessék magukat, miközben ukránok halnak meg.
Nem titok, sokszor felajánlottam az orosz elnöknek, hogy üljünk tárgyalóasztalhoz, és beszéljünk, mert ez párbeszéd, nem pedig feltételek kérdése
– mondta Zelenszkij.
(MTI)
A volt amerikai elnök egy hosszú rádiós interjúban beszélt arról, hogy mennyire jó lépésnek tartja Vlagyimir Putyin részéről az ukrajnai szakadárok elismerését.
Tegnap néztem a tévét, és azt mondtam: »Hát ez zseniális«. Putyin fogja Ukrajna egy nagy részét, és függetlennek nyilvánítja. Ez egyszerűen csodás
– mondta Trump, majd hozzátette: Putyin ezután békefenntartókat is küldött a területekre, amit szerinte az amerikai déli határnál is meg lehetne tenni.
A volt elnök hangsúlyozta: mindez nem történhetett volna meg, „ha nem csalják el” a 2020-as választást és Joe Biden helyett ő maradt volna az elnöki székben.
(via NBC News)
Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: miután Moszkva katonai csapatokat küldött Kelet-Ukrajnába, már nincs értelme tárgyalnia az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval. Erről szóló cikkünket itt olvashatja:
Scott Morrison miniszterelnök bejelentette, hogy Ausztrália is szankciókat vezet be az oroszok ellen.
Közlése szerint nyolc orosz biztonságpolitikai tisztviselőit, valamint oroszországi, illetve donyecki és luhanszki székhelyű cégeket érintenek a mostani szankciók. Scott Morrison szerint az említett 8 tisztviselő tevékenyen hozzájárult az Ukrajna elleni invázió előkészítéséhez.
Hozzátette: mindenki ellen fel fognak lépni, aki részt vesz az Ukrajna elleni invázióban – amely szerinte a következő 24 órán belül jó eséllyel kezdetét veszi.
(via The Guardian)
Anita Anand kanadai védelmi miniszter a Twitteren számolt be arról, hogy a kanadai haderő – immáron második alkalommal – „halálos katonai eszközöket” adott át ukrajnai partnereiknek.
Hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy Oroszország invázióra készül egy szuverén állam ellen és továbbra is ki fognak állni az ukránok mellett.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök azt mondta: nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a következő 24 órán belül teljes erővel megkezdődik az Ukrajna elleni invázió.
Hangsúlyozta: az orosz haderő a jelek szerint már teljesen felkészült erre, bármelyik pillanatban megindulhat a támadás. Hozzátette azt is, hogy a liberális demokráciáknak össze kell fogniuk a tekintélyelvű államok ellen, amelyek veszélyeztetik a nemzetközi békét.
Olaf Scholz német kancellár keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy nem mehet tovább az Északi Áramlat 2. gázvezeték engedélyeztetése az orosz–ukrán konfliktus miatt. A Németország és Oroszország között megépített gázvezeték már tavaly szeptemberre elkészült, azonban még nem üzemel, és a jelek szerint határozatlan ideig nem is fog. Ez azonban Németország számára sem feltétlenül előnyös. Erről bővebben itt írtunk:
Pattanásig feszült a helyzet Kelet-Ukrajnában. Miután Vlagyimir Putyin elismerte a szakadár területek függetlenségét, kölcsönös együttműködési és barátsági megállapodást is kötöttek. A Nyugat sorra ítélte el Moszkva döntését. Erről szóló cikkünket itt olvashatja:
Peking nem szívesen tenné kockára nemzetközi megítélését egy esetleges Ukrajna elleni háborús szerepvállalás miatt. Míg a NATO 5. cikkelyéből adódóan a szövetséges országoknak egységesen kell fellépniük a megtámadott tagállam mellett, addig Kínát – Moszkva laza szövetségesét – nem terheli ilyen kötelezettség. Kína elemi érdeke, hogy ne kockáztassa a harmincéves diplomáciai kapcsolatát Kijevvel, ugyanakkor kérdés, hogy milyen geopolitikai űrt tud betölteni a Nyugat és az Oroszország közötti mostani háborús helyzetben.
Az orosz–ukrán konfliktus árnyékában elemzők tucatjai foglalkoztak a kérdéssel, hogy egy esetleges háborús cselekmény esetén Kína milyen pozíciót foglalna el. Erről szóló cikkünket itt olvashatja el: