Az Európai Unió állam- és kormányfői a csütörtök esti és péntek hajnalba nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon újabb intézkedésekről állapodtak meg, amelyeket életbe léptetnek Oroszországgal szemben Ukrajna megtámadása miatt.
Az uniós vezetők azután ültek össze, hogy Oroszország csütörtökön támadást indított Ukrajna ellen. A támadás elrendelése után Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap leszögezte: országa tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, de törekedni fog annak demilitarizálására.
A megállapodás értelmében az uniós szankciók az ország pénzügyi szektorára, az energia- és a közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára és további orosz személyek szankcionálására terjed ki.
Az Európai Unió vezetői csütörtök este kezdődött csúcstalálkozójukon nyilatkozatot fogadtak el, melyben újabb szankciókat helyeznek kilátásba Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben is, egyúttal Minszk szerepét is elítélve az orosz támadásban.
Az uniós tagállamok közül Lengyelország, Szlovénia, illetve Belgium szorgalmazta a lehető legerősebb szankciókat Oroszországgal szemben.
Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érve elmondta, hogy Moszkva ellen „harapós” szankciókra van szükség, az orosz vezetés nemzeti környezetben történő működését pedig „rendkívül meg kell nehezíteni”.
Több uniós vezető is úgy vélte, hogy a második uniós szankciós csomagban szükség lenne leszögezni Oroszország kizárását a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből is, de ezt a lépést több tagország, köztük Németország is ellenezte.
Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor arról beszélt, hogy az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú uniós tagságát 2030-ra.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök újságírók előtt elmondta: az Európai Uniónak meg kell állítania Moszkvát, ennek érdekében pedig egységes álláspontot kell képviselnie a szankciókat illetően.
A találkozón részt vevő politikusok leszögezték, hogy egyetértenek a további korlátozó intézkedések bevezetésében.
A szankciókat, illetve azok már ismertetett részleteit hivatalosan pénteken fogadják el az uniós külügyminiszterek – számolt be az MTI.
A hajnalba nyúló tanácskozáson részt vett Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. A kormányfő a Facebook-oldalán videót tett közzé az EU-csúcs után. Beszámolója szerint a résztvevők egyetértettek abban, hogy a háború semmilyen konfliktushelyzetre nem jelenthet megoldást, és közösen elítélték Oroszország háborús lépéseit Ukrajnával szemben.
Ismertette az elfogadott szankciókat, és arról is beszélt, hogy több pénzt fordítanak azoknak az országoknak a biztonságára, amelyek szomszédosak Ukrajnával, így Magyarországéra is. Egyetértettek abban, hogy felelős magatartásra van szükség, és a magyar kormányfő világossá tette, hogy ki fognak állni Magyarország nemzeti érdekei mellett, és nem fogják engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja a háborúba.
Hangsúlyozta, hogy az egységes szankciók nem érintik az energia területét, ezért Magyarország és az EU többi tagállamának energiaellátása a szankciók ellenére is biztosított. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a csúcson egyetértettek abban, hogy felelős magatartásra van szükség, elhamarkodott és felelőtlen nyilatkozatok csak rontják a helyzetet és veszélyeztetik az európai emberek biztonságát. A tárgyalások a NATO-ban folytatódnak – tette hozzá.
Nem elégségesek az Oroszország elleni nyugati szankciók, amit az Ukrajna elleni újabb orosz támadások is bizonyítanak – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek reggeli televíziós beszédében, reagálva az uniós vezetők által elfogadott Oroszország elleni második szankciós csomagra.
Hozzátette: a világ továbbra is távolról figyeli az Ukrajnában zajló eseményeket.
(Borítókép: Alexander De Croo belga miniszterelnök a sajtónak nyilatkozott az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozóján az Európai Tanács épületében 2022. február 24-én. Fotó: JOHN THYS / POOL / AFP)