A 2008-as orosz–grúz háború után a világ jelképesnek mondható büntetésekkel fenyegette meg Moszkvát. A Krím annektálása után, 2014-ben, az unió kezdetben tétován reagált, és Washington sem keménykedett nagyon. Nem is akadályozták meg, hogy Oroszország nyolc évvel később újabb háborút robbantson ki. Az Ukrajna elleni invázióra azonban példátlan összefogással és súlyos szankciókkal válaszoltak.
Az Ukrajna elleni invázió miatt a Nyugat bevetette azt a legsúlyosabb szankciós fegyvert, aminek elképesztő hatása lehet az orosz gazdaságra: kizárta a bankközi SWIFT-rendszerből. Ezek után Oroszország nem folytathat pénzügyi tranzakciókat a külfölddel, az általa kiadott bankkártyák érvénytelenek lesznek országhatárain kívül. Oroszország gyakorlatilag a cserekereskedelem szintjére süllyed vissza.
Az első szankciókat nyomban azok után hirdették ki, hogy Oroszország elismerte a szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságot”.
Az EU-ban egyhangúlag elfogadott beutazási tilalom és az unióban őrzött vagyonok befagyasztása az orosz katonai, üzleti élet és a Kreml-párti propagandamédia 27 vezetőjére; a javaslatot előterjesztő 11 képviselőre, továbbá az indítványt megszavazó 351 képviselőre, aki megszavazta a szakadár területek elismerését; a kelet-ukrajnai orosz „békefenntartó” csapatok katonai vezetőire és azokra a bankokra terjedt ki, amelyek finanszírozzák az orosz katonai műveleteket.
Az Európai Unió lezárta teljes légterét minden orosz repülőgép előtt.
A sportban sem kegyelmeztek: Szentpétervártól elvették a BL-döntő megrendezési jogát. A lengyel és a svéd válogatott nem hajlandó az oroszok ellen focizni. Végül a FIFA és az UEFA is felfüggesztette Oroszországot.
Az Európai Műsorsugárzók Uniója szerint az Ukrajnával való konfliktus miatt Oroszország szereplése az Eurovíziós Dalfesztivál rossz hírnevét keltené, ezért a kizárták a megmérettetésből. Oroszország ellen szankciókat léptetett életbe az EU mellett az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Japán is.
Az ukrajnai orosz invázió okán végül a nyugati országok személyes szankciókat rendeltek el Vlagyimir Putyin orosz elnök és külügyminisztere, Szergej Lavrov ellen. Amerikai, uniós, brit és kanadai vagyonát – inkább jelképes jelleggel – befagyasztják, az Egyesült Államok pedig beutazási tilalommal sújtotta őket.
A 2008-ban Oroszország és Grúzia között kitört háború után Moszkva szinte semmilyen szankcióval nem szembesült, bár a világ nem szemlélte közönyösen a történteket.
Az oroszok gyakorlatilag kiszorították a grúzokat Dél-Oszétiából, de a harcok nemcsak ott, hanem Grúziában is folytak. A halálos áldozatok száma több ezerre tehető.
Az oroszok akkor azt kommunikálták, hogy nem akarják Grúziát elfoglalni, csupán a korábbi, 1992-es határokat szeretnék betartatni.
Az amerikai és az európai válaszlépések kisebb és jobbára jelképes intézkedésekre korlátozódtak. A Fehér Ház befagyasztotta az Oroszországgal kötött polgári nukleáris egyezményt, az EU pedig – amelynek tagjai, elsősorban Angela Merkel, mélyen megosztottak voltak a válaszlépésekkel kapcsolatban – felfüggesztette a partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokat. Az oroszok és a NATO katonai együttműködése leállt, Oroszország WTO-csatlakozása pedig veszélybe került.
Moszkva következő zsákmánya most, 14 évvel később akár Georgia is lehet, a grúz kormány azonban a lakossági tüntetések ellenére sem hajlandó csatlakozni azokhoz az országokhoz, amelyek szankciókkal sújtották Oroszországot.
A Krím annektálását a világ nem nézte ölbe tett kézzel.
Már elfoglalása előtt az amerikai képviselőház egymilliárd dolláros mentőcsomagot dobott Ukrajnának, az akkori elnököt, Barack Obamát pedig felhatalmazta, hogy szankciókkal sújtsa az orosz és az Oroszország által elfoglalt területen működő cégeket.
A szankciókat olyan tisztségviselőkre is kiterjeszthették, akik veszélyeztették Ukrajna területi épségét, akinek a neve köthető az orosz korrupcióhoz és az orosz költségvetés megkárosításához.
2014 májusában tizenhárom magánszeméllyel és két céggel bővült a beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott orosz illetékesek köre. Velük együtt hatvanra emelkedett az EU által szankcionált személyek száma, miután a tagállamok külügyminiszterei újabb embereket és cégeket büntettek a Krím megszállása miatt. Ekkor abban is megállapodtak, hogy nem ismerik el a kelet-ukrajnai referendumokat.
A gazdasági szankcióktól viszont még ódzkodnak a tagállamok.
Az Európai Unió külügyminiszterei csak hónapokkal később, július végén határoztak arról, hogy elő kell készíteni olyan büntetőintézkedéseket, amelyekkel korlátozható Oroszország hozzáférése a tőkepiacokhoz, a védelmi szektor termékeihez, valamint a kettős felhasználású termékekhez, amelyeket katonai, rendészeti és polgári célokra is lehet használni, továbbá az érzékeny termékekhez, beleértve az energiaszektorban használatos technológiákat is.
Az év decemberében Kanada bővítette szankcióit Moszkvával szemben.
Mindez a legkevésbé sem akadályozta meg a Kremlt abban, hogy nyolc évvel később átfogó támadást indítson Ukrajna ellen.
(Borítókép: Egy Putyin-ellenes tüntetés Malajziában 2022. február 28-án. Fotó: Annice Lyn / Getty Images)