Kína beavatkozása és az orosz lakosság elégedetlensége döntő elem lehet abban, hogy meddig tarthat Putyin elnök háborúja Ukrajna ellen – mondta el Deák András György Oroszország-kutató az Indexnek.
Az Oroszországgal szemben legutóbb elfogadott szankciós csomag az eddigi legnagyobb, amit a nyugat valaha alkalmazott. Hatásai pedig orosz oldalon várhatóan mindenkit súlyos érintenek, a vezetést, a cégeket, és magát a lakosságot is. A szankciók ettől függetlenül egyelőre nem szorítják teljesen sarokba Oroszországot, ahogy rövid távon a háborút sem fogják leállítani
– mondta el Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oroszország-kutatója az Indexnek.
A szakértő a háború kimenetele szempontjából kulcskérdésnek tartja, hogy az orosz lakosság mit gondol a háborúról, különösen egy anyagilag és lelkileg is meglehetősen kimerítő kétéves pandémiát követően. Mert míg például a Krím 2014-es elfoglalásáról az orosz közvélemény döntően úgy vélte, hogy a félsziget egyébként is hozzájuk tartozik, Oroszország nem sért nemzetközi jogot a krími terület bekebelezésével.
Deák András György úgy véli, hogy a háború az oroszok részéről most egészen más megítélés alá esik, ezúttal szó sincs ennyire egyértelmű, tömeges támogatottságról. A szankciók hatásainak megérkezésével, amikor azok már a saját bőrüket karcolják, kizárt, hogy az oroszok tömegével éreznék magukénak az Ukrajna elleni háborút, és mondanák, hogy igazságos invázióról van szó.
Ha a nyolcadik napja tartó háború lezárultával esetleg létre is jön egy orosz Ukrajna, esetleg az orosz hadsereg végül területeket tud elszakítani lerohant nyugati szomszédjától, mindez gazdaságilag sehol sem éri meg Oroszországnak. Ukrajna megtámadása eleve nem egy gazdasági történet, sokkal inkább egy régóta húzódó külpolitikai, biztonságpolitikai lépés a Kreml részéről – állítja a szakértő.
A posztszovjet gazdaságok mind nagyon szegények, feltéve, ha nem áll rendelkezésükre valamilyen nyersanyag. Így a tizenkét posztszovjet gazdaság fele lényegében szegényház, beleértve az ukránokat is. Ahogy nagyon leegyszerűsítve Oroszország sem több lényegében, mint egy benzinkút, 140 milliós lakossággal, gigantikus területtel és egy világpolitikai jelentőségű hadsereggel
– helyezte el a világ gazdasági térképén Deák András György az orosz gazdaságot.
A szakértő szerint a háború kimenetele és a vele járó globális átrendeződés szempontjából szintén létfontosságú elem lesz, hogy a közeljövőben Kína hogyan pozicionálja magát. Az egészen biztos, hogy Peking jelenleg nem része a nyugati szankciós rezsimnek. Bár az Egyesült Államok egyes megszorításai érinthetik a kínai cégeket is, a kínaiak még így is komoly mozgástérrel rendelkeznek.
Akár az is beleférhet, hogy Kína úgy dönt, kisegíti a nyugati szankciók sújtotta Oroszországot. A nyugati restrikciók innentől tényleg nem sokat érnek. Egyelőre azt látjuk, hogy Oroszország Távol-Kelet felé fordulása körülbelül húsz éve tart. Ez eleinte nem is volt igazán tudatos, és a kínai importban szaladt el nagyon, majd viszonylag későn, a 2010-es évektől indult meg exportoldalon
– magyarázza Deák András György, aki egyes számú példaként említi, hogy Oroszország ma hatalmas mennyiségben szállítja Kína felé az olajat, amihez lassan a gázkivitel is felzárkózik.
A Gazprom fennhatósága alá tartozó, még épülő, de már részben működő Szibéria ereje gázvezeték csak az első lépcsőben fog annyi gázt szállítani Kínába, mint amennyit az oroszok az európai csúcsidőszakban Németországba exportáltak. Talán még a Szibéria erejénél is erősebb, és nagyobb szabású a Novatek nevű orosz cég úgynevezett arktikus LNG projektje, komoly kínai részesedéssel: ők nem feltétlenül csak Kínába szállítanak LNG-t.
Az orosz Távol-Kelet felé fordulás eddig is rendkívül dinamikus volt, amit a mostani ukrajnai háborús események várhatóan csak fel fognak erősíteni. Ha minden a mostani ütemben halad, a következő években, évtizedekben el fogjuk érni a paritást. Vagyis az unió és Kína egyformán fontos lesz az orosz export számára. Sőt, még az is lehet, hogy Kína lesz a legnagyobb orosz kiviteli piac
– vetíti előre az Oroszország-szakértő.
Deák András György szerint nem is az a kérdés, hogy mekkora az orosz jegybanki tartalék, vagyis Oroszország megtakarítása, amelyből az Ukrajna elleni háború költségei, valamint a szankciókkal sújtott Oroszország működése finanszírozható. Ez egyébként részben nyugati országok államkötvényeiben, monetáris aranyban és szintén nagy arányban jüanban található. Sokkal inkább azt kellene tudni, hogy az orosz vezetés mennyiben fér hozzá a saját jegybanki tartalékaihoz a szankciók óta, amelyek egyértelmű célja, hogy amennyire csak lehet, kiiktassák Oroszországot a globális gazdasági vérkeringésből. Az szintén kérdéses, hogy maga az orosz devizatartalék hol található, és ennek mekkora részét tudja valóban blokkolni a Nyugat. Amíg Oroszország exportálhat gázt Európába, addig havi szinten biztosan számolhat 40 milliárd dollárnyi masszív bevétellel. Ez pedig valamennyi teret még mindig nyit az orosz monetáris politikának, amely egyelőre életben tudja tartani Oroszországot, és kezeli a háborúval, illetve a szankciós megszorításokkal járó válságot.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő cikkünket ITT találja.
(Borítókép: Peter Boer/Bloomberg / Getty Images)