Négy nap munka, három nap pihenés a barátokkal és a családdal. Ráadásul ugyanakkora fizetésért. A négynapos munkahét hívei azt állítják, hogy bevezetésével nő a dolgozók elégedettsége, ugyanakkor a termelékenység is.
Amikor Lee Harman először kérdezte, hogy átállhat-e az ötnaposról a négynapos munkahétre, idegesen várta, mit szólnak majd a kollégái.
„Az építőiparban a férfiak dominálnak” – mondta. „A részmunkaidős munkavégzésre nemigen volt példa.”
Most viszont azon szakemberek egyre növekvő táborába tartozik, akiknek rövidült a munkaidejük.
Lee építőmérnökként egy vasúti projekten dolgozik. Az eltelt időszakban maga is meggyőződött arról, hogy a rövidebb munkahét hatalmas előny. A háromgyermekes apa jobban kezeli az „energiaszintjét”, és vezetői pozíciójában jut ideje elmélkedni a feladatokon.
Ez nagyon jót tesz neki és az egész csapatnak egyaránt – állítja.
El sem tudom képzelni, hogy visszatérjek a korábbi munkatempóhoz
– mondta Lee Harman.
Miközben ő heti 32 órát dolgozik, a Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató felső vezetése még mindig ragaszkodik a 95 órás munkahéthez.
Belgiumban most vezetik be a négynapos munkahetet azok számára, akik ezt vállalják. A munkavállalók azonban nem fognak kevesebbet dolgozni. Egyszerűen csak kevesebb napba sűrítik a munkaidejüket – ha akarják. Rugalmasan dönthetnek arról, hogy heti négy vagy öt napot dolgoznak.
Alexander de Croo belga miniszterelnök reméli, hogy a modell hozzájárul a gazdaság dinamikusabbá tételéhez, és megkönnyíti az emberek számára a családi élet és a karrier összeegyeztetését.
Néhány teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló azonban nagyon hosszú napokat fog dolgozni, ha a munkaidő sűrítése mellett dönt. Másoknak, például a műszakban dolgozóknak, egyszerűen lehetőségük sem lesz erre a rugalmasságra.
Izland egy 2015-ös és egy 2019-es modellt tesztelt. A munkahetet 40 óráról 35 vagy 36 órára csökkentette, a bérek szintjét pedig megtartotta. A tesztszakaszban mintegy 2500 ember vett részt.
Egy tanulmány szerint a résztvevők jóléte jelentősen javult, a munkafolyamatok optimalizálódtak, a kollégák között pedig szorosabb együttműködés alakult ki. A termelékenység vagy változatlan maradt, vagy javult.
A tesztfázis után a szakszervezetek a munkaidő tartós csökkentését kezdeményezték.
Az izlandi munkavállalók 86 százaléka jogosult a négynapos munkahétre.
Skóciában jelenleg is tesztelik a négynapos munkahetet. Az állam 10 millió fonttal támogatja a kísérletben részt vevő cégeket. Walesben Sophie Howe, a jövő nemzedékének biztosa szintén felszólította a kormányt, hogy vezessen be hasonló négynapos munkahét kísérletet, legalább a közszférában.
Svédországban 2015-ben kipróbálták a négynapos munkahetet teljes fizetéssel, vegyes eredménnyel. Még a baloldali pártok is úgy vélték, hogy túl drága lenne ezt széles körben bevezetni – emlékeztet a Deutsche Welle.
Néhány vállalat azonban úgy döntött, hogy megtartja a csökkentett munkaidőt. A Toyota autógyár már egy évtizede lerövidítette a szerelők munkaidejét, és kitartott a döntése mellett.
Spanyolországban a baloldali Más País párt javaslatára tesztelik a négynapos munkahetet.
A 200 kis- és középvállalat mintegy 6000 alkalmazottja egy nappal meghosszabbíthatja a hétvégéjét, teljes fizetés mellett.
A kísérleti szakasz legalább egy évig tart, de még mindig nem tisztázott, hogy mikor kezdődik.
Németországban főként a kisebb startupok kísérleteznek a rövidebb munkahét bevezetésével. Más országokban, például Japánban azonban inkább a nagyobb vállalatok merészkednek erre a fel nem tárt területre. A Microsoft például azzal kísérletezett, hogy egy hónapon át háromnapos hétvégékkel kedveskedett alkalmazottainak.
Új-Zélandon jelenleg az Unilever próbálkozik négynapos munkahéttel és teljes fizetéssel. Azt mondják: ha sikeresnek bizonyul, a gyakorlatot más országokra is kiterjesztik.
(Borítókép: Emberek sétálnak Hága egyik utcáján. Fotó: Karol Serewis / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)