A külgazdasági és külügyminiszter a brüsszeli NATO külügyi csúcs és az uniós külügyi csúcs között adott interjút az Indexnek.
A beszélgetés azzal indult, hogy tisztázzuk: miként szállhatott le délelőtt a Ferihegyi repülőtéren az Aeroflot orosz légitársaság utasszállítója, annak ellenére, hogy általános repülési tilalom van érvényben az Európai Unióban az orosz utasszállítók számára. Szijjártó Péter elmondta, a légtérzár alól vannak kivételek, ilyenek az evakuációs célzatú repülések. A zárlat miatt nagyon sok orosz rekedt Magyarországon, és nem tudnak hazatérni, ezért adtak engedélyt a magyar hatóságok az utasszállító berepülésére és fogadására.
A külügyminiszter hozzátette, hogy már 2500-3000 indiai diák is hasonlóképpen hagyta el Magyarországot, miután az egyetemisták Ukrajnából hozzánk menekültek, legtöbbjük az ungvári egyetemre járt. Ugyancsak hasonló céllal érkeznek szombaton Nigériából gépek, hogy hazavigyék a szintén idemenekült nigériai fiatalokat.
Diplomáciai evakuálásoknál a magyar külügy is adhat engedélyt, ez történt a ma érkezett Aeroflot járat esetében.
Rögtön az ülés elején a résztvevők meghallgatták az ukrán külügyminiszter videóüzenetben küldött összefoglalóját a helyzetről, ami nem volt túl biztató. A tanácskozáson számunkra a legfontosabb döntés az volt, hogy ne születhessen olyan felelőtlen döntés, nyilatkozat, amely előidézhetne egy közvetlen NATO–Oroszország konfliktust. A külügyminiszter egyértelművé tette, a múlt héten aktiválták az európai békekeretet, amely lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamok is szállíthatnak fegyvereket. Viszont
a NATO határozott álláspontja az, hogy a védelmi szervezet nem szállít fegyvereket Ukrajnának, Ugyanakkor viszont a NATO-tagállamok szállíthatnak fegyvereket, ez az ő szuverén döntésük.
A NATO sürgette, hogy a tagállamok tartsák fenn az oroszokkal a kommunikációs csatornákat, annak érdekében, hogy ezáltal el lehessen kerülni az esetleg félreérthető döntések hibás értelmezését.
Szijjártó megerősítette, hogy jelenleg is van párbeszéd Moszkva, Budapest és Kijev között, hiszen nemcsak Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt telefonon, hanem az ukrán vezetéssel is tartja a kapcsolatot. Sőt, felajánlotta, hogy a béketárgyalások helyszíne Budapest legyen. Kérdésre a külügyminiszter megerősítette, hogy nekünk továbbra sincs szükségünk külön NATO-erőkre, hogy megvédjük magunkat.
A külügyminiszter szerint az öt ukrajnai átkelőnkből négynél mérsékelt forgalmat jeleznek. Csap-Záhonynál 45-50 nagy busz vár átkelésre. A korábbi komoly határforgalom a kárpátaljai területen visszaesett, viszont az is látszik, hogy egy újabb menekültáradat indult el az ország középső és keleti részéből nyugati irányba. Az várható, hogy ha a harci cselekmények egyre hevesebbek lesznek, akkor a menekülők száma nőni fog.
Péntek reggelig 132 ezren léptek be az országba, ebből nagyjából 100 ezer ukrán, 20 ezer magyar és 10 ezren harmadik országok polgárai. Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter megerősítette, hogy több százezer menekültet is el tudunk látni, és az eddigi magyar hozzáállást a tagállamok külügyminiszterei elismeréssel nyugtázták.
A magyar külügyminisztériumban már formálódik egy elképzelés, amely a hazai nagyvállalatok és munkaerő-közvetítő cégek bevonásával azt dolgozná ki, hogy miként lehet majd munkához, megélhetéshez juttatni azokat, akik hosszabb távon Magyarországon akarnak maradni. Ugyanakkor megerősítette azt is, hogy uniós államok részéről már történt felajánlás, hogy ha kell, szívesen átvesznek és ellátnak nagyszámú menekültet azokból a frontországokból, ahová most elsősorban érkeznek a menekültek.
A felvetésre, hogy ha az oroszok mégsem tartják magukat a szerződéshez, és válaszul a szankciókra végül mégis elzárják a gázcsapokat, akkor hova fordulhatunk olcsó energiahordozóért, a külügyminiszter azt válaszolta, hogy az ország energiaellátása rendben zajlik, a földgáz- és kőolajszállítások a szerződéseknek megfelelően történnek. Szerbia felől a gázvezeték kihasználtsága folyamatosan emelkedik, a megszokottak szerint érkezik gáz Ausztria felől is, valamint zavartalan a Magyarországon keresztüli földgáztranzit is.
Szijjártó Péter elmondta, beszélt több olyan ország külügyminiszterével, amelyek szintén intenzív energetikai kapcsolatban állnak az oroszokkal, és ők is úgy nyilatkoztak, hogy
a szankcióknak az energiaellátást nem szabad sújtaniuk, mert a végén a szankciók jobban fájnak majd azoknak, akik meghozták azt, mint annak, akivel szemben hozták.”
A magyar–orosz kereskedelmi kapcsolatokat komolyan érintik a szankciók. A külügyben olyan tervezeten dolgoznak, amelynek alapján segítséget, támogatást lehetne nyújtani majd azoknak a magyar cégeknek, amelyeknek oroszországi kitettsége miatt át kell strukturálniuk tevékenységüket. Ezeknek a vállalatoknak mindenképpen segíteni fognak.
A Paks-2 projekt pedig azért nincs veszélyben a külügyminiszter szerint, mert a második uniós szankciós csomag egyértelműen fogalmaz, amikor azt állítja, hogy a nukleáris energia békés célú felhasználása teljes mentességet kapott a szankciók alól, vagyis az ilyen projektekre nem vonatkoznak a szankciók.
(Borítókép: Külügyminisztérium)