Vigóczki Máté György Oroszország-szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatója úgy véli, jelen pillanatban másodlagosnak tűnnek a gazdasági következmények az orosz vezetés számára, továbbra is a katonai győzelem a céljuk.
„Persze a szankciók sokkal türelmetlenebb katonai döntésekre sarkallják a Kremlt, de nem állítják le”– tette hozzá az Indexnek nyilatkozó Oroszország-szakértő.
Bár Volodimir Zelenszkij elnök és az ukrán vezetés keresi a módját annak, hogy a NATO-t vagy a tagállamait aktívabb segítségnyújtásra ösztönözze, az észak-atlanti szövetség ennek ellenáll. Az ukrán vezetés hiába követelte, hogy a NATO-országok rendeljenek el egy úgynevezett repüléstilalmi zónát Ukrajna fölé, a szövetség ezt súlyos eszkalációs kockázatnak tartja. A Kreml határozottan jelezte is, hogy hadviselő félnek tekintik azokat, akik repüléstilalmi zónát vezetnek be az orosz „katonai hadművelet” alá vont ország felett.
A NATO nem fog Ukrajna mellett harcolni. Támogatni fogja, amennyire lehet – fegyverszállításokkal, hírszerzéssel, szankciókat vet ki Oroszországra –, amíg nem látja úgy, hogy az orosz felet provokálná. Ugyanakkor Zelenszkij mint a Nyugathoz közeledni kívánó Ukrajna elnöke nem engedheti meg, hogy ne kérjen segítséget. Még akkor is, ha ő is tudja, hogy korlátozott támogatásra számíthat
– fejtette ki Vigóczki Máté György.
Az ukrajnai háború kitörése óta az orosz közvélemény hangulata is foglalkoztatja az elemzőket és a sajtót. Országszerte tüntetések zajlottak a háború ellen, de kérdés, hogy ezek a megmozdulások mennyire mutatják az orosz társadalom többségi véleményét, illetve mennyiben befolyásolhatják a Kreml politikáját, gyengíthetik-e Vlagyimir Putyin pozícióját.
Vigóczki Máté György rámutatott, több mint hatvan városban zajlottak a tüntetések, melyeken egyébként meglehetősen kevesen, pár ezren vettek részt.
Ehhez tudni kell azt, hogy komoly büntetésekre számíthat, aki nem engedélyezett demonstrációkon vesz részt. Árulkodó továbbá, hogy a rendvédelmi szervek a pétervári, moszkvai megmozdulásokon a résztvevők több mint felét előállították
– hívta fel a figyelmet az Oroszország-szakértő. Azt is hozzátette: az Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta március 7-ig csaknem 13 ezer tüntetőt állítottak elő, ami azt jelenti, hogy tíz nap alatt ugyanannyi tüntetőt állítottak elő, mint tavaly az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőt támogató megmozdulások három hónapos időtartama során.
Az orosz lakosság jó része passzív, és nem akar politikai célokért utcára vonulni. Majd ha megérkeznek a szankciók közép- és hosszú távú hatásai, akkor elképzelhető, hogy gazdasági indíttatásból demonstrálni fognak, legalábbis a felmérések ezt valószínűsítik
– fogalmazott Vigóczki Máté György.
A szakértő szerint a nagymértékű gazdasági visszaesés meggyengítheti Vlagyimir Putyin pozícióját, és ezt várhatóan az elnyomás növelésével fogja ellensúlyozni, attól függően, mennyi pluszbevétele lesz a Kremlnek a nyersanyagárak megugrásából.
A legtöbb elemzés arra jutott, hogy Oroszország gyors „katonai hadműveletre” készült, de nem számítottak az ukránok erős ellenállására és a gyors, összehangolt nyugati szankciókra. Ettől függetlenül a Kreml nem látszik meghátrálni.
Vigóczki Máté György szerint továbbra is azt látni, hogy Ukrajna semleges státusza, a Krím félsziget elcsatolásának, illetve az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságoknak az elismertetése, továbbá az ukrán fegyveres erők minimálisra csökkentése a cél orosz részről.
A szakértő nem számít arany középútra vagy kompromisszumra, ami kiutat jelenthetne a jelenlegi konfliktusból. Valamelyik oldalnak ugyanis óriási engedményeket kellene tennie a másik oldal felé, de ezt jelenleg elképzelhetetlennek tartja Vigóczki Máté György. „Túl jól állnak az ukránok a védekezésben, az oroszok pedig nem vetették be teljes arzenáljukat” – jegyezte meg az Indexnek.
A háború kitörése után a geopolitikai elemzések egy új korszak nyitányának nevezték az ukrajnai háborút. Milyen lesz ez az új korszak, mit várhatunk tőle? – tette fel a kérdést az Index az Oroszország-szakértőnek.
Vigóczki Máté György úgy véli, az ukrajnai háború kimenetelétől függően értékelődhet fel a katonai erőszak használata, de egységesülhet is a NATO és az Európai Unió, sőt életbe léphetnek a jövőben olyan mechanizmusok, amelyek automatikusan óriási gazdasági szankciókat léptethetnek életbe egy potenciális agresszor megállítására.
A stabil nemzetközi helyzetet az is nagyban befolyásolja, hogy mennyire lesz működőképes Ukrajna a háború után, vagy épp Oroszország milyen gazdasági, társadalmi, politikai krízisbe kerül.
A szakértő egy olyan világrendre számít, amelyben Oroszország esélye – egy NATO-val vagy Kínával egyenrangú pólus betöltésére – megszűnik, és amiben a korábbinál sokkal inkább előtérbe fog kerülni a Nyugat, ezen belül az Európai Unió katonai lábának, illetve önbizalmának megerősödése.
(Borítókép: Megsemmisült járművek Irpinyben 2022. március 13-án. Fotó: Andrea Filigheddu / NurPhoto / Getty Images)