Friedrich Merz, a CDU új elnöke lehetségesnek tartja a NATO beavatkozását az ukrajnai háborúba, de csak akkor, ha az oroszok célzott támadásokat indítanának az ukrajnai atomerőművek ellen.
„Előállhat olyan helyzet, hogy a NATO-nak döntenie kell Putyin megállításáról” – mondta Angela Merkel utóda a kereszténydemokrata pártvezetésben. Bizonyos körülmények mellett Merz nem tartja kizártnak, hogy pártszövetsége az ukrajnai háborúba való beavatkozás mellett foglal állást – írta a Spiegel.
„A támadás, és az, ahogyan ez a háború zajlik, elgondolkodtató formákat ölt” – mondta a CDU vezetője az NDR rádiónak.
Szerinte egyetlen esetben kellene az atlanti szövetségnek beavatkoznia: ha az atomerőműveket érné közvetlen támadás.
Amennyiben a reaktorblokkokat találat érné, akkor a háború hatásai közvetlen fenyegetést jelentenének. Ebben az esetben – Merz szerint – a NATO-nak fontolóra kellene vennie, hogy ez a saját területe elleni támadásnak is minősül-e. Ő úgy véli, hogy a kormányok, az EU és a NATO már mérlegelik ezt a forgatókönyvet.
Merz megválasztása után pártjának népszerűsége koalíciós partnerével, a Keresztényszociális Unióval, a CSU-val együtt megközelítette a kormányzó szociáldemokraták, az SPD népszerűségét. A közvélemény-kutató elemzése szerint a tavalyi őszi szövetségi parlamenti választások óta nem volt ilyen kicsi a különbség a két nagy párt támogatottsága között.
Friedrich Merz egyébként azok után mondott véleményt a NATO esetleges szerepvállalásáról, hogy az orosz csapatok előrenyomulása után tűz ütött ki a zaporizzsjai atomerőmű egyik épületében, amit nem sokkal később eloltottak.
Ugyanakkor nem mértek megnövekedett radioaktivitást – közölte az ukrán felügyeleti hatóság. Az orosz csapatok elfoglalták az erőművet.
A zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadásról szóló hírek is arra mutatnak rá, hogy ez a háború mennyire vakmerő és felelőtlen; mennyire fontos, hogy mihamarabb vége legyen, és Oroszország kivonja minden csapatát a térségből – jelentette ki a támadás után a NATO-főtitkár.
Jens Stoltenberg emlékeztetett arra, hogy az észak-atlanti szövetség példátlan szankciókat vezetett be Oroszország ellen. A NATO azonban védelmi együttműködés, és nem akar háborút Oroszországgal – mondta a szervezet főtitkára Brüsszelben.
Ezzel párhuzamosan a német külügyminiszter szintén elítélte az ukrán atomerőmű elleni orosz támadást. Felszólította a Kreml vezetőjét, Putyint, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot: A „szabályok mindenkire érvényesek, beleértve az orosz elnököt is, és ez különösen igaz a nukleáris területen” – hangsúlyozta Annalena Baerbock.
Az ellenzéki pártvezető a német kormány helyes lépésének tartja, hogy mások mellett Németország is fegyverrel segíti Ukrajnát.
Németországban mindenkit meglepett az ukrajnai orosz invázió mértéke és brutalitása – idézte a Frankfurter Allgemeine Zeitung a kereszténydemokrata pártvezetés zárt ülése után nyilatkozó Friedrich Merzet.
A CDU vezetője szerint végszükség esetén meg kell szakítani a gázimportot Oroszországból, „még ha ez hátrányosan is érintené a németországi háztartásokat és az ipart”.
A német kormány a védelmi költségvetés állandó emelését és egy 100 milliárd eurós különalap létrehozását jelentette be. A CDU/CSU szerint a különalapot maradéktalanul a Bundeswehr erősítésére kell fordítani.
„A Zöldek máris puhítanák a védelmi képesség javításának célját, jóllehet Európában még mindig dúl a háború, miközben Putyin propagandagépezete hosszú és intenzív konfrontációra uszítja Oroszországot a Nyugattal szemben” – mondta Thorsten Frei, a CDU/CSU-frakció igazgatója.
Szerinte „érthetetlen, hogy a Zöldek miért hátráltak meg azután, hogy a kancellár helyes következtetésre jutott”.
De nem csak a kormánykoalícióban tapasztalhatók súrlódások. Merz helyettese, Szászország miniszterelnöke például azzal a kijelentésével keltett megdöbbenést, miszerint fontosabb az Oroszországhoz kötődő virágzó, békés jövőre, mint Moszkva Ukrajna elleni inváziójára összpontosítani.
Michael Kretschmer azt mondta, hogy a válságot nem szabad tovább szítani. „Csak akkor fogunk békében élni, ha békében élünk Oroszországgal.” Oroszország berlini nagykövete és Sahra Wagenknecht, a Bundestag baloldali képviselője egyaránt méltatta Kretschmer nézeteit.
„Ha Wagenknechtnek és az orosz követségnek tetszenek a kijelentései, akkor téves utat választott” – reagált a CDU alelnökének párttársa. Csak akkor alakítható ki észszerű kapcsolat Oroszországgal, „ha az ukrajnai gyilkolásnak vége” – üzente Dennis Radtke.
(Borítókép: Friedrich Merz 2021. december 17-én Berlinben. Fotó: Michael Sohn / POOL / AFP)