A mariupoli intenzív osztály személyzete és betegei is a pincében ragadtak, miután az orosz haderők gyakorlatilag lerombolták a kórházat – számolt be Telegram csatornáján Pavel Kirilenko, a Donyecki Regionális Katonai Igazgatóság vezetője.
Lehetetlen kijutni a kórházból. Erősen lövöldöznek, a pincében ülünk. Már két napja nem tudnak behajtani az autók a kórházba. Sokemeletes épületek égnek a környéken... Az oroszok 400 embert üldöztek a szomszédos házakból a kórházunkba. Nem tudunk kijutni
– idéz egy dolgozót a Korrespondent.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) humanitárius segélyszállítmányt küldött a háború sújtotta Ukrajnába.
Andrij Pavelko, az európai szövetség (UEFA) végrehajtó bizottságának tagja, az ukrán szövetség (UAF) elnöke elmondta: az Ivano-Frankivszkba kedden megérkezett szállítmány gyógyszereket, orvosi műszereket – köztük defibrillátorokat – és egyéb egészségügyi felszereléseket tartalmaz. Ezeket az UAF a kijevi központi katonai klinikának adományozza.
Az UAF kijevi székháza egy ideje főhadiszállásként szolgál a humanitárius segélyek elosztását végzők számára.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint Vladimir Putyin azt tervezi, hogy elrendeli az ukrán erdők tömeges fakitermelését, hogy fűrészáruként értékesítsék Oroszországban – számolt be róla a The Guardian.
Az ukrán védelmi hírszerzés ma közzétett egy dokumentumot, amelyet a hírek szerint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az orosz elnöknek címezett.
A levél az ukrán hírszerzés szerint „a védelmi területeken történő kivágás lehetőségét tárgyalja”, és a fa eladásából származó pénzt az orosz hadsereg finanszírozására fordítják.
„Soha nem fogsz egyedül inni” – ezek a szavak lógtak egy ikonikus kelet-ukrajnai, harkovi kocsma felett, amelyet Ernest Hemingway emlékére „Hemingway” névre kereszteltek el.
Nemcsak a névvel tisztelegtek az amerikai író előtt, hanem egy róla mintázott szobor is volt a bejáratnál. A BBC azt is megírta, hogy igencsak népszerű volt a város fiataljai között az említett pub, ahol még Ukrajna egyik legismertebb költője, Serhiy Zhadan is gyakran fellépett.
De a legújabb orosz lövöldözés folyamán teljesen megsemmisült. A város ügyészsége szerint ketten meg is haltak a támadásban.
A Hemingway bár tulajdonosa, Kostiantyn Kuts a BBC-nek elmondta, hogy a támadás idején nem tartózkodott a bárban a személyzet, az elhunytak pedig a kocsma feletti lakásokban voltak.
David Arakhamiya, az ukrán delegáció tagja közölte, hogy az ukrán és az orosz delegáció a hétfői technikai szünet után folytatta a tárgyalásokat – számolt be az Interfax.
A tárgyalások folytatódnak
– mondta Arakhamiya.
Az ukrán delegáció tagjai egyelőre elzárkóztak a további megjegyzésektől.
Az elmúlt 20 napban mintegy 1,4 millió gyermek kényszerült menekülésre Ukrajnából a háború miatt – közölte kedden az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF.
James Elder, a szervezet szóvivője genfi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy szinte minden másodpercben menekültté válik ott egy gyermek.
Keddre több mint 2,95 millióra nőtt az Ukrajnából elmenekült emberek száma az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának legutóbbi számítása szerint – emlékeztetett az AP hírügynökség.
Kirobbanásának sebességét és mértékét tekintve ez a válság példa nélküli a második világháború óta
– tette hozzá Elder.
A nyugat-ukrajnai Rivne hatóságai szerint 19-re nőtt a városhoz közeli tévétorony elleni hétfői orosz rakétatámadásban meghaltak száma. A rivnei regionális önkormányzat kedden a Facebook-oldalán tette közzé, hogy 19 ember meghalt és kilencen megsebesültek az Antopol településen lévő tévétorony elleni támadásban. A település mintegy 160 kilométerre van a lengyel határtól.
Az első jelentések még kilenc halálos áldozatról szóltak.
Kijevet légicsapás rázta meg kedd hajnalban, és több épület is megrongálódott. Többek között egy kilenc- és egy 16 emeletes lakóépület Szvjatoszinszkij, egy tízemeletes lakóépület Pogyilszkij és egy magánház Darnyitckij kerületében, valamint Lukjavinszka metróállomása.
Az egyik épület kigyulladt, és sokáig lángokban állt. A tűzoltók eloltották a tüzet, és folyamatosan mentették ki az embereket a lakóépületből. Bár eddig két halálos áldozatról lehetett tudni, a legfrissebb hírek szerint már négy halottja van a légicsapásoknak.
A hajnali támadásról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Egyre több újságíró sérült, illetve halt meg az orosz–ukrán háborúban. Előző nap a Fox News tudósítója sérült meg Kijev mellett, erről itt adtunk hírt. A New York Times régebbi újságírójának haláláról itt is írtunk már az Indexen.
Zelenszkij alig pár órával ezelőtt a saját hivatalos Twitter-oldalán fejezte ki a részvétét a fent említett, Irpiny közelében elhunyt amerikai újságíró, Brent Renaud családjának.
Őszinte részvétemet fejezem ki Brent Renaud családjának, aki életét vesztette, miközben dokumentálta Oroszország könyörtelenségét és gonoszságát. Brent élete és áldozata inspirálja a világot, hogy harcoljon a sötétség erői ellen
– olvashatók a Twitteren az ukrán miniszterelnök szavai.
Alekszandr Lukasenka elmondta, hogy Belarusznak hamarosan orosz rubelre és kínai jüanra lesz szüksége kereskedelmi célokra, már nem fontos a dollár az országnak – számolt be az Interfax.
Hamarosan valószínűleg rubelt vagy jüant kell a zsebünkben tartani, mert főleg ezekkel az országokkal fogunk kereskedni
– idézte fel a BelTA belaruszi hírügynökség az elnök szavait.
A dollár lassan zuhanni kezd, mert nem lesz rá szükség, különösen az ellenünk bevezetett szankciók miatt
– tette hozzá az.
Lilia Gildejeva, Oroszország harmadik legnagyobb tévéadójának műsorvezetője felmondott, és elhagyta az országot.
Előbb elhagytam Oroszországot, mert attól féltem, hogy nem engednek el, aztán beadtam a felmondásomat
– mondta a műsorvezető.
A BBC szerint a Kreml-barát csatorna a Gazprom tulajdonában van, és Lilia Gildejeva azon újságírók közé tartozik, akiknek Vlagyimir Putyin orosz elnök köszönetet mondott a tömegmédia fejlesztésében elért eredményekért.
Gildejeva távozásáról azt követően számoltak be, hogy Marina Ovszjannyikova élő adásban rontott be az orosz híradóba, és közölte a nézőkkel, hogy hazudnak nekik, és ne higgyenek a propagandának.
A török külügyminiszter Szergej Lavrov orosz kollégájával folytatott telefonhívása után kedden azt mondta, hogy várhatóan kedden vagy szerdán evakuálják a török állampolgárokat Ukrajna déli kikötővárosából, Mariupolból – számolt be a The Guardian.
Kialakulóban vannak az evakuálási tervek Mariupolban. Jó hírekre számítunk ma vagy holnap
– mondta Mevlüt Cavuşoğlu Ankarában.
Hozzátette, hogy eddig 14 800 török állampolgárt evakuáltak Ukrajnából az orosz invázió kezdete óta. Az ukrán külügyminisztérium szombaton közölte, hogy az orosz erők ágyúzták a Szulejmán szultán mecsetet Mariupolban, ahol több mint 80 felnőtt és gyermek, köztük törökök leltek menedékre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd délelőtt a nyugati vezetőkhöz intézett beszédet, amelyben ismét hangsúlyozta, hogy még több támogatásra van szükségük, egyúttal figyelmeztetett, hogy Oroszország más európai országokat is célba vehet.
Még mindig megállíthatjuk az orosz hadsereget, még mindig megfékezhetjük a vérontást
– emelte ki Zelenszkij, hozzátéve, hogy együtt könnyebb lenne ezt megtenni, különben továbbmennek az oroszok.
Ha Európa most nem foglal állást, Oroszország más európai országokat is célba vesz – mondta az ukrán elnök.
Mindannyian Oroszország célpontjai vagyunk. Segítsetek magatokon azzal, hogy nekünk segítetek
– mondta Zelenszkij, akinek meglátásait Boris Johnson brit miniszterelnök is osztotta, és szerinte is többet kell tenni Ukrajna támogatásáért.
Az ukrán fegyveres erők kedd reggeli adatai szerint 13 500 orosz katona halt meg eddig a harcokban. Ezzel szemben az oroszok március elején 500 elesett katonáról számoltak be.
Az ukránok egyúttal közölték, hogy hétfőn négy orosz helikoptert, egy repülőgépet és egy vadászgépet is lelőttek, ezzel összesen már 95 orosz helikoptert és 81 repülőgépet semmisítettek meg.
Az ellenség továbbra is rakéta- és bombatámadásokat indít a létfontosságú infrastruktúra ellen
– közölték az ukrán fegyveres erők, hozzátéve, hogy Oroszország nem ért el jelentős sikereket minden területen.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint az orosz fegyveres erők teljesen az ellenőrzésük alá vonták a dél-ukrajnai Herszon megyét.
Az orosz ejtőernyősök elfoglalták a nacionalisták és a külföldi zsoldosok erődítményét Huta-Mezsihirszka település közelében, ahol többek között tíz Javelin rakétarendszert zsákmányoltak
– közölte Konasenkov, hozzátéve, hogy ezeket a többi külföldi fegyverrel együtt átadják a szakadár népköztársaságok csapatainak, amelyek folytatták előrenyomulásukat.
A városban tüntetések vannak, a helyi lakosok próbálnak ellenállni a megszálló katonai erőknek.
Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége új adatokat közölt az Oroszországgal vívott háború elől elmenekült ukránok számáról – írta a Sky News.
Összesen 2,95 millió ukrajnai lakos hagyta el az otthonát, és csak Lengyelországba 1,8 millióan léptek be. Mások Magyarországra, Romániába és Szlovákiába utaztak.
Eközben az UNICEF megerősítette, hogy a konfliktus kezdete óta 73 000 ukrán gyerek menekült, ami percenként 55 gyereknek felel meg. Mintegy 300 000 ukrán menekült érkezett Nyugat-Európába.
Az orosz erők légicsapást mértek a dnyiprói repülőtérre, amelyet két rakéta is eltalált.
Valentyin Reznicsenko, Dnyipropetrovszk tartomány kormányzatának vezetője szerint az éjszaka érte rakétatámadás a kelet-ukrajnai repülőteret, ami miatt használhatatlanná vált a kifutópálya, sőt a terminál épülete is megrongálódott. Áldozatokról egyelőre nincs információ.
A pusztítás mértéke hatalmas, az újjáépítés hosszú ideig tart
– közölte Reznicsenko a Facebook-oldalán.
Csaknem 89 ezer brit jelezte, hogy befogadna otthonába ukrajnai menekülteket, akik az oroszországi invázió miatt hagyják el hazájukat. A nagy érdeklődés miatt rövid időre össze is omlott a weboldal, amelyen regisztrálni lehet.
Michael Gove lakásügyi miniszter hétfőn közölte, hogy a brit állampolgárok elszállásolhatják az ukrajnai menekülteket legalább hat hónapig. A menekültek legfeljebb három évig élhetnek és dolgozhatnak az Egyesült Királyságban.
A brit kormány emellett azt is közölte, hogy a befogadó családoknak havonta 350 fontot – 154 ezer forintot – folyósítanak, míg a menekülőket elszállásoló települések önkormányzatai 10 500 font – 4,6 millió forint – támogatásban részesülnek menekültenként.
A Helsinki Egyetem lehetőséget biztosít azoknak a diákoknak, akiknek tanulmányukat a háború miatt felfüggesztették az ukrán felsőoktatási intézményben. A felsőoktatási intézmény felajánlja a tanulóknak, hogy ingyen befejezzék a képzésüket – közölte az egyetem a hivatalos honlapján.
A tanulmányi jelentkezés szabad formában adható be a honlapon. A pályázatban meg kell jelölni a jelentkező nyelvtudását, tudományágát és a korábban végzett tanulmányok mértékét, valamint a jelentkezés egyéb indokait. A kérelemhez csatolni kell az útlevél vagy hasonló dokumentum másolatát.
Az ukrán állampolgároknak 2023 őszéig nem kell fizetni az egyetemi tanulmányokért.
Emellett az egyetem 50 000 eurós adománnyal támogatja az ukrajnai háború áldozatait az UNICEF-nek. Az adomány a Helsinki Egyetem alapjainak (HYR) bevételéből történik.
Kijárási tilalmat vezetnek be kedd estétől csütörtök reggelig – közölte Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere – számolt be a Sky News.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, egyre több robbanás érte a fővárost kedd hajnalban, a légicsapások során két ember meghalt, és összesen 35 embert sikerült kimenekíteni.
Különleges engedély nélkül tilos a városban mozogni, kivéve óvóhelyre menni
– mondta a polgármester.
A Donyecki Népköztársaság egyik bányájában 294 bányász rekedt, akik az ukrán fegyveres erők támadása miatt nem tudnak a felszínre jönni – állítja a terület szén- és energiaügyi minisztériuma.
Az esetnek nincs halálos áldozata egyelőre, ám a szakadár terület hatóságai segítséget kértek az orosz védelmi minisztériumtól, hogy védjék meg a területet az ukránok rakétatámadásaitól.
Donyeck belvárosában legkevesebb húsz ember életét vesztette és 28 megsebesült egy lelőtt, Tocska–U típusú ukrán rakéta szilánkjainak becsapódása következtében. Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője Ukrajnát vádolta a támadásért.
Az ukrán kormány viszont tagadja, hogy rakétát indított volna.
Bár a nagyobb átkelőkhöz még így rengetegen érkeznek, mégis jelentős csökkenés állt be a menekültek számában az ukrán–magyar határon, adta hírül a legfrissebb riportjában az ATV.
A legtöbben látogatóba érkeznek a magyar oldalon dolgozó családtagjaikhoz. Vannak, akik reggel jönnek, aztán ha végeztek a segítséggel, hazamennek Kárpátaljára. De mind azt mondják, hogy félnek.
Lónyáról már több segélyszervezet is elvitte a munkatársait.
Gurály Edina, a Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezet igazgatójának elmondása szerint:
A mozgó egészségügyi egységünk Záhonyban és Barabáson lát el szolgálatot. Az előbbi városban még mindig rengetegen éjszakáztak, így ott egy nagyobb kapacitású egység működik, és orvosok, mentőtisztek, ápolók segítik a munkájukat.
A nagy forgalmú Beregsurányban is kevesebben lépik át a határt. Itt a gyalog érkezőket kisbuszokkal viszik a segélyhelyre, ahol meleg étellel és pihenőhellyel várják a bajba került embereket.
Egyre többen veszik az irányt Románia felé, és onnan próbálnak Magyarországon át nyugat felé továbbutazni.
Az ukrajnai biolaboratóriumok nemcsak Oroszországra, hanem egész Európára is veszélyt jelentenek – mondta a RIA Novosztyinak Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium FÁK-országok második osztályának igazgatója.
Az orosz védelmi minisztérium egy korábbi közleményében elhangzott, hogy az Egyesült Államok több mint 200 millió dollárt költött az amerikai katonai biológiai programban részt vevő ukrajnai biológiai laboratóriumok működtetésére.
Zhao Lizqian, a kínai külügyminisztérium szóvivője az Egyesült Államok által finanszírozott ukrajnai biológiai laboratóriumokkal kapcsolatos információkat kommentálva arra sürgette Washingtont, hogy tisztázza a hazai és külföldi biológiai militarizálási tevékenységét.
Mint kiderült, az ukrajnai csak a több mint 300 amerikai biológiai laboratórium kis töredéke, amelyek szétszórva vannak a világon; Oroszország új dokumentumokat fog benyújtani ezeknek a munkájáról – mondta később Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
Egy nőnek akarta álcázni magát az a parókát és sminket viselő férfi, aki csernyivci területén, a porubnei határátkelőn próbálta meg átverni a határőröket. A férfi egy hadiállapotra vonatkozó rendeletet próbált meg kijátszani, amelynek értelmében a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát – számolt be a kiszo.net.
A 30 éves férfi a felesége papírjaival próbált meg átkelni a határon szombat este, vele volt kiskorú gyermeke is. Azonban a dokumentumok ellenőrzése során lebukott, és az esetet jegyzőkönyvezték, majd továbbították az ügyiratot a rendőrségnek. Hadkötelezettség alóli kibújás vétsége miatt indítottak büntetőeljárást ellene.
Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő, valamint Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes kedden Ukrajna fővárosába, Kijevbe látogat.
A politikusok az Európai Tanács nevében mennek az ukrán fővárosba. A varsói kormányfői hivatal szerint a látogatás célja, hogy találkozzanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal kormányfővel, egyúttal megerősítsék az Európai Unió támogatását Ukrajna szuverenitása és függetlensége számára, valamint bemutassák az ukrán államnak és társadalomnak szánt széles körű támogatási csomagot.
Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese elmondta, hogy újabb kísérleteket tesznek kedden a civilek evakuálására a bombázott városokból – számolt be a Sky News.
Kilenc humanitárius folyosó megnyitását tűzte ki célul, bár hozzátette, voltak olyan korábbi kísérletek, amikor a menekülő-útvonalak orosz fegyveres erők célpontjává váltak.
A Sky News arról számolt be, hogy egyre több halálos áldozata van az oroszok hétfői légicsapásának, amelynek célpontja a Rivne régióban található tévétorony volt.
Vitalij Kovaly, Rivne Regionális Katonai Igazgatóságának vezetője hétfőn még kilenc áldozatról és kilenc sebesültről tájékoztatott, ám hozzátette, sokan lehetnek még a romok alatt.
A legfrissebb információk szerint már legalább 19 halálos áldozata van a támadásnak.
Újabb robbanások hallatszottak kedd reggel Kijevben, folytatódnak az orosz bombázások, amelyről itt olvashatnak bővebben.
A BBC közleménye szerint a légicsapások során két ember meghalt és összesen 35 embert sikerült kimenekíteni. A kijevi városi közigazgatás összeállította azon épületek listáját az ukrán fővárosban, amelyek az éjszaka folyamán megrongálódtak:
Az állami katasztrófavédelem közlése szerint egy lakóépület a csapások következtében kigyulladt. Bár a tüzet eloltották, egy embert kórházba kellett szállítani.
A BBC továbbá beszámolt róla, hogy egy kijevi metróhálózatot is megrongáltak a ma reggeli orosz bombázások; károkat szenvedett a Lukjanivszka metróállomás homlokzata és irodái. A Kijev belvárosához közeli állomást a károk miatt lezárták.
Ma délelőtt több forrásból is beszámoltak róla, hogy három brit meghalt egy légicsapásban a lengyel határ közelében a hétvégén – számolt be a Sky News.
James Cleverly külügyminiszter emlékeztette az embereket a kormány hivatalos közleményére, ami arra kérte őket, hogy ne utazzanak Ukrajnába, mert az „nem biztonságos".
Hozzátette, hogy a kormány „azért van, hogy támogassa” a családokat, és arra buzdítja az embereket: ha briteket ölnek meg a háborúban, inkább „adományozzanak egy elismert jótékonysági szervezetnek, ahelyett, hogy magukat kockáztatnák”.
Mint az Index beszámolt róla korábban, Melitopolban az orosz megszállók elrabolták Ivan Fedorov polgármestert, majd Jevhen Matvejevet, a Zaporizzsja régióbeli Dnyiprorudnij polgármesterét is.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 15 March 2022
— Ministry of Defence ** (@DefenceHQ) March 15, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/aNa33WPBRi
** #StandWithUkraine ** pic.twitter.com/lrw4wxDvxL
A Guardian a brit védelmi minisztérium jelentése alapján arról ír kedden, hogy Fedorov helyett a saját emberüket ültették a polgármesteri székbe az oroszok Melitopolban.
A hírszerzési jelentés arra is kitér, hogy az orosz erők figyelmeztető lövéseket is leadtak a megszállt területeken tartott demonstrációk résztvevőire.
Egyelőre nem indítják újra a kereskedés a moszkvai tőzsde részvényszekciójában az orosz pénzügyi rendszer stabilitását biztosító kérdések megoldása érdekében – közölte a felügyeleti szervként működő jegybank, amely jelezte azt is, hogy az orosz jegybank elnöke idén már nem tart sajtóértekezletet a kamatdöntések után.
Február 28. óta, harmadik hete szünetel a részvények kereskedése a moszkvai tőzsdén. A leállásra azután került sor, hogy az orosz tőzsde zuhanni kezdett az Ukrajna elleni orosz invázióra adott külföldi szankciók hatására. Március 12-én a jegybank bejelentette, hogy legalább március 21-ig nem lesz értékpapír-kereskedés a moszkvai tőzsdén.
A Paraméter a TASR szlovák állami hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy Jaroslov Nad' (OL'aNO) szlovák védelmi miniszter elmondása szerint Oroszország agressziójának Ukrajna ellen közvetlen biztonsági következményei lehetnek Szlovákiára nézve, példaként felhozta a migrációt, majd hozzátette,
számolnak azzal is, hogy az Orosz Föderáció belátható időn belül közvetlen katonai támadást indít a szlovák határon fekvő Ungvár repülőtere ellen.
Azt is kihangsúlyozta a miniszter a szlovák védelmi bizottság ülésén, hogy a NATO keleti szárnyának más országai is kérvényezték a megerősített előretolt jelenlétet, és Szlovákiát az aktuális információk szerint nem fenyegeti közvetlen veszély Oroszország felől.