Négy új, a keleti régió mentén húzódó országba, köztük Magyarországra is harccsoportokat telepít a NATO – jelentette be az észak-atlanti szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg.
Új harccsoportokat telepít a NATO Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét – közölte Jens Stoltenberg Brüsszelben.
Az észak-atlanti szervezet főtitkára a csütörtöki rendkívüli csúcs előtti tájékoztatóján elmondta, hogy a keleti régió megerősítése szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítését jelenti.
Hozzátette, hogy a négy új harccsoport telepítése mellett a NATO a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit is megerősíti. Ezzel nyolcra emelkedik a szövetség keleti régiójának teljes hosszán a nemzetközi harccsoportok száma, a balti régiótól egészen a Fekete-tengerig – számolt be az MTI.
Jens Stoltenberg arról is beszélt, hogy Oroszországnak le kell állítani a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzést. A NATO főtitkára újságírói kérdésre veszélyesnek és felelőtlennek nevezte Oroszország megjegyzéseit az ilyen típusú fegyverek használatával kapcsolatban.
A nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelentené, aminek hosszútávú következményei is lehetnének
– mondta Stoltenberg, aki hozzátette: a vegyi és nukleáris fegyverek bevetése a szomszédos NATO-tagországokra is hatással lenne. A NATO biztosít Ukrajnának olyan eszközöket, amikkel védekezhet a kémiai, biológiai és nukleáris fegyverek ellen.
A BBC tudósítása szerint a tisztségviselő tájékoztatóján leszögezte: Oroszország számára egyértelmű az üzenet, miszerint atomháborút nem lehet nyerni, ahogy megvívni sem. Azt is hozzátette, hogy a NATO-nak biztosítania kell, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajnán, egyúttal támogatásáról biztosította az országot a szervezet nevében.
Jens Stoltenberg elmondta, hogy a tagállami vezetők Kína szerepével is foglalkoznak majd a csúcstalálkozón annak fényében, hogy Peking Moszkvához csatlakozva megkérdőjelezte független nemzetek jogát arra, hogy megválasszák saját biztonsági struktúrájukat.
Kína továbbá politikai támogatást nyújtott Oroszországnak többek között valótlanságok terjesztésével. A szövetségesek attól is tartanak, hogy Kína anyagi támogatást nyújthat az orosz invázióhoz.
Arra számítok, hogy a vezetők felszólítják Kínát, teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként vállalt kötelezettségeit, és tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától
– fogalmazott a főtitkár.
Jens Stoltenberg úgy látja, valós a veszélye annak, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vet be Ukrajnában. Ezért a tagországi vezetők várhatóan eszközöket küldenek majd Kijevnek a vegyi és nukleáris fegyverek elleni védekezéshez.
A támogatás kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szembeni védelmet szolgáló berendezések biztosítását jelenti, a szövetség továbbá kiberbiztonságot erősítő segítséget is nyújt Ukrajnának – ismertette a NATO főtitkára.
Az invázió kezdete (február 24.) óta a NATO 140 ezer katonai egységet mozgósított, egy kolosszális harci gépezetet helyezett készenlétbe. Az egységek oroszlánrészét az Egyesült Államok biztosította mintegy százezer katonával – számolt be róla a CNBC. Hozzátették: a szövetség részéről 140 hadihajó és 130 repülőgép van készültségben.
A NATO korábban figyelmeztette Vlagyimir Putyint, hogy egy NATO-tagállam elleni esetleges támadást a teljes szövetség elleni támadásként értelmeznek, ami életbe léptetné a szövetség 5. cikkelyét, ami rendelkezik a tagországok katonai válaszáról. Az Oroszország által megtámadott Ukrajnát négy NATO-tagállam határolja: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Románia. A csapatok legnagyobb része Lengyelországban állomásozik, amely egyébként a legtöbb menekülőt is befogadta a háború kezdete óta.
(Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO brüsszeli központjában tart sajtótájékoztatót 2022. március 23-án. Fotó: Thomas COEX / AFP)