Jens Stoltenberg főtitkár bejelentése szerint a NATO megerősíti a szövetség keleti szárnyát, és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Ennek keretén belül gyors reagálású erők negyvenezer katonáját helyezik át, jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt. Volodimir Zelenszkij videóüzenetében a NATO-csúcson arról beszélt, hogy korlátlan katonai segítséget kér a katonai szövetségtől.
Stoltenberg elmondta: a tagországok vezetői további, főként védelmet biztosító eszközök, köztük nukleáris, biológiai, vegyi és kiberfenyegetések elleni védelmet szolgáló eszközök, valamint tank- és légitámadást elhárító rendszerek és drónok biztosításáról döntöttek Ukrajna számára.
Mivel a háború új biztonsági környezetet teremtett, határoztak arról is, hogy a NATO megerősíti a szövetség keleti szárnyát, és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Gyors reagálású erők negyvenezer katonáját helyezi át a keleti szárnyra, jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt.
A magyar kormány március 7-én kiadott rendelete szerint engedélyezték a NATO reagáló erők Magyarország területén szárazföldi és légi úton történő áthaladását, illetve Magyarországon belül
Baranya megyébe, Fejér megyébe, Komárom-Esztergom megyébe, Győr-Moson-Sopron megyébe, Somogy megyébe, Tolna megyébe, Vas megyébe, Veszprém megyébe, Zala megye területére, Pest megye területének a Duna vonala és Fejér megye által határolt területére, valamint Budapestnek a Duna vonalától nyugatra eső területére való települését.
A NATO-tagországok egyetértettek továbbá abban, hogy el kell kerülni a háború további elmérgesedését és azt, hogy a háború Ukrajna határain túlra terjedjen, hogy Oroszország és a NATO közötti konfliktussá váljon. A szövetség világossá tette: nem részese a konfliktusnak, és nem szállít fegyvereket Ukrajnába – közölte Stoltenberg.
Minden intézkedést és döntést meghozunk annak érdekében, hogy szavatoljuk az összes szövetséges teljes körű biztonságát és védelmét. Intézkedéseink továbbra is megelőző jellegűek, arányosak és nem szolgálják a helyzet elmérgesedését
– tette hozzá a főtitkár.
A szövetségesek az előzetes várakozásokkal összhangban a háború miatt 2022 szeptember 30-ig meghosszabbították Stoltenberg főtitkári mandátumát, közölte hivatalos honlapján a NATO.
Tájékoztatása szerint a rendkívüli csúcstalálkozó résztvevői nyilatkozatot adtak ki, amelyben feltétel nélküli támogatásukról biztosították Ukrajnát, és felszólították Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget az egy hónapja megkezdett inváziónak. A főtitkár kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni agressziója az elmúlt évtizedek legsúlyosabb fenyegetése az euroatlanti biztonságra. A háború emberi szenvedést és pusztítást okoz Ukrajnában, veszélyezteti a békét Európában, és a globális biztonságot.
Stoltenberg közölte: Oroszország megpróbálhat ürügyet teremteni vegyi vagy biológiai fegyverek bevetésére Ukrajnában azzal, hogy az Egyesült Államokat és szövetségeseit vádolja ilyen támadás előkészítésével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök retorikája felelőtlen és destabilizáló – fogalmazott, és kifejtette, hogy a NATO aggódik a vegyi vagy biológiai fegyverek esetleges orosz használata miatt. A vegyi fegyverek bármilyen használata ugyanis teljesen megváltoztatná a konfliktus természetét, és messzemenő következményekkel járna a NATO-országokban élőkre is a mérgező anyagok terjedése miatt – tette hozzá.
Elmondta: a szövetség felszólította Oroszországot, hogy kezdjen hitelt érdemlő tárgyalásokat Ukrajnával konkrét eredmények elérése érdekében, kezdve a fenntartható tűzszünettel és csapatai teljes kivonásával Ukrajna területéről.
Oroszországnak a tűzszünet azonnali végrehajtásával kell megmutatnia, hogy komolyan gondolja a béke megteremtését célzó tárgyalásokat Ukrajnával. Felszólították továbbá Kínát és Fehéroroszországot, hogy tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától
– közölte.
A NATO főtitkára végezetül beszámolt arról is, hogy a szövetségesek úgy döntöttek: felgyorsítják erőfeszítéseiket, hogy mihamarabb teljesítsék a védelmi kiadásokra vonatkozó vállalásukat.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy minden, arannyal összefüggő tranzakciót szankcionálni fog, amelyben orosz bankok is részt vesznek.
A későbbiekben még több tucat hadiipari vállalatra és az orosz parlament 328 tagjára is további intézkedéseket fognak kivetni.
Csütörtökön a világ vezető gazdasági hatalmai (G7) is csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben a háború miatt. A találkozó után kiadott közleményben a következő fő tételek szerepelnek:
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztüli bejelentkezésében sürgette a NATO vezetőit, hogy biztosítsanak országa számára „korlátlan katonai segítséget”.
Beszédében Zelenszkij kitért arra, hogy vadászrepülőkre, páncélosokra és komolyabb légvédelmi és hadihajó-elhárító fegyverekre van szüksége a védekezéshez.
Az elnök azt is elmondta, hogy az évek során Oroszország jelentős mértékben finanszírozta katonai erejét, és
óriási pénzeket fektetett a halálba, miközben a világ az életbe invesztált.
Boris Johnson brit miniszterelnök a NATO vezetőivel tartott zárt körű megbeszélésen elmondta, hogy muszáj további jelentős mennyiségű támadófegyvert átadni Ukrajnának.
A politikus közölte, hogy a Nyugat nem számolhat azzal, hogy Oroszország vissza fog vonulni, és amennyiben
nem adunk meg minden lehetséges segítséget, a történelem ítélőszéke elé fogunk kerülni.
A lapnak név nélkül nyilatkozó forrás elmondta, hogy Johnson szerint mindannyian azt szeretnék, ha Putyin végre „észhez térne, és visszafordítaná a tankjait”, ez azonban nem fog megtörténni.
Csak előre tud menni, egyszerűen nincs hátramenet a sebváltóján
– fogalmazott a brit kormányfő.
Folyamatosan figyelemmel kísérjük az orosz–ukrán háború eseményeit , csütörtöki percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.
(Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a NATO brüsszeli főhadiszállásán 2022. március 24-én. Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP)