Vlagyimir Putyin február 23-án megtámadta Ukrajnát – ez alapjaiban rázta meg az európai és a nemzetközi gazdaságot. Nyugatról azonnal záporozni kezdtek a szankciók, ezek érintették az orosz államot és a cégeket, de még az ország oligarcháit is. A háború hatásait világszinten érzik az emberek. A nyugati országok továbbra is abban bíznak, hogy a büntetőintézkedések hamarosan megteszik a hatásukat, és az orosz gazdaság megroppan.
Az invázióra válaszul a Nyugat teljesen izolálni próbálja az orosz gazdaságot a nemzetközi piactól, miközben a hosszú évek során a Szovjetunió összeomlását követően erősen összefonódtak. Moszkva már korábban, 2014-ben, amikor egyoldalúan annektálta a Krím félszigetet, már nézett szembe hasonló büntetőintézkedésekkel, de most tényleg soha nem látott szankciók kezdtek záporozni.
Közvetve vagy közvetlenül az egész világ megérzi ezt a konfliktust. Kezdetben voltak olyan pletykák, hogy Kína felszívhatja az Európából kieső orosz piacot, Peking beállhat Moszkva mellé, de az ázsiai ország álláspontja mára a kirobbant konfliktussal kapcsolatosan egyértelműen semleges. Sőt, egyelőre úgy tűnik, hogy számukra is rossz a kialakult helyzet, és az elhúzódó háború megviseli majd Kína gazdaságát.
Talán a legkomolyabb nyugati szankció, ami eddig a történelem során csak Iránnal történt meg, hogy
Moszkvát lekapcsolták a Swift-rendszerről.
De Oroszország nem tud hozzáférni a dollárban tartott külföldi devizatartalékához sem, amit pont az ilyen helyzetek kezelésére erősített meg Putyin. A rubel pedig a támadást követően szinte azonnal bezuhant.
Ráadásul a második világháború után kialakult harmonikus globális világkereskedelem elmélete már korábban is nyomás alatt állt, de most ez is fokozódott az orosz–ukrán konfliktus miatt. A nemzetközi szakértők úgy látják, hogy a globalizált áruforgalmat a jövőben felváltják a nagy regionális paktumok.
Oroszország a globális olaj- és földgáztermelés jóval több mint 10 százalékát adja, és jelentős szerepet játszik az európai földgázpiacokon is, hiszen Európa továbbra is nagymértékben függ az orosz gáztól, amely a kontinens szükségleteinek mintegy 40 százalékát fedezi. Kezdetben úgy tűnt, Putyin inkább fenyegetőzik azzal, hogy elvágja a hozzáférést az orosz nyersanyagoktól, mára fordult a kocka, és Európában komolyan felmerült, hogy elzárják teljesen az orosz kőolaj- és földgázexportot.
A háború kirobbanását követően brutális olajár-emelkedés volt.
Ennek az lett a hatása, hogy brutális infláció szabadult el a nemzetközi piacon. De ez még csak a jéghegy csúcsa, hiszen a mezőgazdasági termékekből komoly ellátásilánc-megszakadások is elképzelhetők a későbbiekben, ami veszélyezteti az afrikai és a közel-keleti országok élelmezését.
A globalizált világban a piacok annyira összefonódtak, hogy Európa nem tudja egyik napról a másikra kizárni az orosz nyersanyagokat, ellentétben az Egyesült Államokkal, Kanadával és Nagy-Britanniával, amelyek ezt a lépést már megtették. De annak ellenére
AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ OROSZ GÁZ ÁRAMLÁSÁBAN EDDIG NEM TÖRTÉNT FENNAKADÁS.
A győztesek egyértelműen a földgázt exportáló országok, így elsősorban az Egyesült Államok és Katar, amelyek a megnövekedett európai kereslettel nagyot szakíthatnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt korábban többször is figyelmeztették, hogy a Nyugat izolálni fogja a gazdaságát, ha megszállja Ukrajnát. Ennek ellenére ő mégis úgy döntött, hogy odaküldi a tankokat. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a szankciók hatályba helyezését követően nem sokkal elismerte, hogy a következmények már most fájdalmasak, úgy fogalmazott:
Az orosz gazdaság most komoly nyomás alatt van, komoly ütést kapott.
Moszkva kezdetben tőkekontrollt vezetett be, igyekezett megakadályozni, hogy a külföldi cégek kivonuljanak Oroszországból. De mára ez kocka is megfordult, és nyugaton gyakorlatilag feketelistára teszik azokat a cégeket, amelyek nem vonulnak ki. Bár komoly nemzetközi szerződések hátráltatják egyes esetekben a multinacionális cégek kivonulását, mára aki tudta, elhagyta az országot. Gyakorlatilag harminc alatti azoknak a cégeknek a száma, amelyek maradtak. Ráadásul úgy tűnik, Moszkva hiába kimeríthetetlen nyersanyagforrás, komoly technológiai hiányosságai vannak, tehát egyáltalán nem biztos, hogy ki fogja bírni ezek nélkül a nyugati cégek nélkül.
Az orosz emberek mindennapjait is érintik a szankciók: olyan vállalatok és szolgáltatók hagyták ott az orosz piacot, mint az Apple, a Google, a YouTube, a Nike, az IKEA, a Netflix, a McDonald’s, és a sort e cikk végéig sorolhatnánk. Mostanra jól látszik, hogy elemeiben fog megváltozni az emberek élete. Putyin úgy döntött, hogy az elkezdett kapitalizmust visszafordítja,
a képviselők az orosz parlamentben már államosításokkal fenyegetnek.
Az orosz oligarchákat a támadást követően azonnal célkeresztbe vették. A napokban nemzetközi hálózatok elkezdték feltérképezni az Európában található oligarchák vagyonát. Összesen több mint 17 milliárd dollár (nagyjából 5700 milliárd forint) értékű vagyont foglaltak már le magánszemélyektől a nyugati szankciók részeként.
Ezek összesen 35 orosz üzletemberhez és állami tisztviselőhöz köthetők, akik állítólag szoros kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyinnal. Szinte Európa összes állama blokkolja ezeknek a személyeknek, hogy hozzáférjenek a vagyonukhoz. Ráadásul még Svájc is szigorított velük szemben, pedig az alpesi ország a legtöbbször óvatos a nemzetközi szankciókkal.
Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy Putyin belső körében feszültséget szítsanak, ezzel térdre kényszerítve az orosz elnököt is.
Továbbá Vlagyimir Putyin vagyonát is zárolták, és az Európában tartott pénzének, ingatlanjainak és ingóságainak egyelőre búcsút kell intenie.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök egy tanácskozáson vesz részt Moszkvában 2022. március 22-én. Fotó: Mihail Klimentyev / POOL / MTI)