A háború első hetében történt, amikor egy 60 kilométer hosszú menetoszlop indult meg, hogy északról bekerítse Kijevet, azonban hirtelen elakadt a felvonulás. Mára kiderült, melyik ukrán elit alakulat állt az akció mögött.
A végeláthatatlan sorban vonuló orosz páncélozott és az utánpótlást biztosító szállítójárművek hirtelen megakadtak, majd napokkal később a bekerítő akciót lefújták az oroszok. De mi is történt valójában? Egy ukrán katonai vezető árulta el, hogy mintegy 30 drónirányító és különleges kiképzésű tiszt hajtott végre néhány éjjel váratlan támadást a menetoszlop ellen. A drónirányítókat a nyolc éve alapított Aerorozvidka nevű légi felderítő egységtől vezényelték át.
Az egység anno repülő mütyürökkel hobbiszinten foglalkozó IT-szakemberekből verbuválódott, és lett mára az egyik legerősebb része az ukrán ellenállásnak. Azonban míg a Nyugat a hagyományos fegyverzet tömkelegét szállítja az ukrán hadseregnek (tankelhárítók, légvédelmi rendszerek), addig az Aerorozvidka csak kínlódva tudja összekalapozni a legszükségesebbeket, mert az alkatrészek a fejlett modemjeikhez vagy a hőérzékelő kameráikhoz exportstop miatt csak némi ügyeskedéssel jutnak be az országba.
Most az egység vezetője, Jaroszlav Honcsar alezredes mesélt az akció részleteiről. Amikor az orosz hadoszlop Csernobil irányából elindult dél felé, Kijev irányába, akkor mintegy 30 emberük az éjszaka közepén az utat két oldalról határoló erdőkön vágott át quadokkal. Vittek magukkal éjjellátó eszközöket, mesterlövészpuskákat, távirányítással robbantható aknákat, hőkamerás drónokat, illetve olyan drónokat is, amelyekről mintegy másfél kilós bombákat tudtak ledobni.
Ez a kis egység – amint elérte a konvojt – rögtön megsemmisített 2-3 páncélozott szállítójárművet az oszlop legelején, így mindenkinek meg kellett állnia. Még két éjszakán át maradtak a környéken, és további tankokat tettek működésképtelenné az oszlopban, hogy lehetetlen legyen továbbvonulniuk
– mesélte Honcsar. Ezt követően az oroszok kisebb egységekre bontották a hadoszlopot, és úgy indultak meg Kijev felé. Azonban az elit egység felrobbantotta az oroszok telepített utánpótlásraktárát, így több ezer katona rekedt az út mentén fűtés, gázolaj, lőszer és üzemanyag nélkül. De az Aerorozvidka egységei voltak azok, amelyek a háború első napjaiban meghiúsítottak egy légi akciót a Kijevtől északnyugatra található Hosztomel repterénél is. Drónokkal bemértek a légikikötő egyik sarkában mintegy 200 orosz ejtőernyőst, akiket aztán drónokkal lőttek, és lehetetlenné tették számukra, hogy birtokba vegyék a repteret.
A támadások nem minden részletét tudták megerősíteni független források, de amerikai katonai szakértők szerint egyértelmű, hogy az ukrán akciók nyomán állt le a főváros bekerítésére indult katonai oszlop Ivankivnál. Ugyanakkor meglepő az a nagy mennyiségű légi felvétel is, amit az ukránok rendszeresen közzétesznek, bizonyítékául annak, hogy milyen fontos a drónok használata ebben a háborúban.
Az egységet még 2014-ben hívták életre az egyetemet frissen befejezett csoporttársak, akik a Majdan téri forradalomban ugyanúgy ott voltak, mint a Krím megszállása után kitört harcokban a Donyeck-medencében. Egyik alapító tagjuk, Volodimir Kocsetkov-Szukacs befektetési bankár volt, és 2015-ben a donyecki harcokban vesztette életét. Honcsar eredetileg maga is katona volt, majd IT-marketingszakértő lett belőle, végül ismét csatlakozott a sereghez.
Az egység eleinte a boltokban kapható drónokat használt, azonban idővel mérnökei, szoftverfejlesztői és a lelkes drónhobbisták segítségével saját fejlesztésű eszközökkel jelentek meg. Ezek között vannak akár másfél méter hosszú, nyolc légcsavaros felderítő drónok, amelyek képesek kisebb bombákat vagy tankelhárító gránátokat is ledobni. Emellett létrehozták a Delta rendszert, amely nem más, mint a frontvonal mentén telepített szenzorok hálózata, amely térképre vetítve pontosan megmutatja az ukrán parancsnokságnak az orosz erők mozgását, és egyben tűpontos célzást biztosít a tüzérség számára. Egyébként az Elon Musk által felajánlott és biztosított műholdas internetrendszert, a Starlinket használják.
Az egységet 2019-ben az akkori védelmi miniszter megszüntette, azonban tavaly októberben, amikor egyértelművé vált az orosz katonai felvonulás Ukrajna keleti határa mentén, újjászervezték – írja a The Guardian.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, keddi percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.
(Borítókép: Ukrán katonai drón egy nemzetközi hadgyakorlaton 2021. szeptember 24-én. Fotó: Pavlo Palamarchuk/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)