Bejelentették azonnali hatályú lemondásukat szerdán a hongkongi legfőbb bírói testület brit bírái, azzal az indokkal, hogy a Peking által csaknem két éve bevezetett hongkongi nemzetbiztonsági törvény miatt fenntarthatatlanná vált szerepvállalásuk a hongkongi igazságszolgáltatási rendszerben.
A nemzetbiztonsági törvényt a kínai kormány 2020 júniusában vezette be Hongkongban, válaszul a tömeges és heves demokráciapárti tüntetésekre.
Hongkongban 2019-ben súlyos zavargások és utcai összecsapások robbantak ki a Pekingből javasolt változtatások és a később életbe is léptetett nemzetbiztonsági törvény ellen, amely szigorúan bünteti a rendszerrel szembeni ellenállás szinte minden formáját. A korábbi ellenzék egy része a törvény miatt börtönbe került, mások elhagyták az országot, vagy egyszerűen felhagytak a politizálással – írja az MTI.
Hongkong 1997-ig brit koronagyarmat volt, de London és Peking már 1984-ben közös deklarációt írt alá, amely rögzítette, hogy Hongkong státusza a visszatérés után is sok tekintetben változatlan marad.
Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanakkor a Kína által bevezetett hongkongi nemzetbiztonsági törvény érvénybe léptetése után nyilatkozatban fejtette ki azt az álláspontját, hogy a törvény az 1984-es kínai–brit közös deklaráció egyértelmű és súlyos megsértése, mivel sérti Hongkong kiterjedt autonómiáját, és veszélyezteti a közös deklaráció által védett szabadságjogokat.
A hongkongi legfőbb fellebbviteli bíróság két, nem állandó brit tagja, Robert Reed és Patrick Hodge szerdán bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond a hongkongi bírói testületben betöltött tisztségéről.
A kettejük nevében kiadott nyilatkozatban Lord Reed – aki jelenleg a brit legfelsőbb bíróság elnöke – úgy fogalmazott: a hongkongi bíróságokat továbbra is nemzetközi megbecsülés övezi a jogállamiság melletti elkötelezettségük miatt.
Reed azonban a helyzet beható tanulmányozása nyomán – a brit kormánnyal egyetértésben – arra a következtetésre jutott, hogy a brit legfelsőbb bíróság tagjai a továbbiakban nem tölthetik be tisztségüket a hongkongi legfőbb fellebbviteli bírói fórumban, mivel ez azt a látszatot keltené, hogy olyan kormányzati rendszert támogatnak, amely eltávolodott a politikai szabadság és a szabad véleménynyilvánítás eszméjétől.
Lord Reed közleménye szerint ezek olyan értékek, amelyek fenntartása mellett a brit legfelsőbb bíróság tagjai mélységesen elkötelezettek.
A brit legfőbb bírói testület – először a Lordok Háza mint a legmagasabb szintű fellebbviteli fórum, majd a 2009 októberében megalakult brit legfelsőbb bíróság – tagjai az 1984-es brit–kínai deklaráció alapján vehettek részt 1997 után is a hongkongi fő fellebbviteli bíróság munkájában, nem állandó tagokként.
Liz Truss brit külügyminiszter szerdai nyilatkozatában támogatásáról biztosította a két brit bírót, közölve: a kínai nemzetbiztonsági törvény bevezetése óta a helyi hatóságok keményen fellépnek a szólásszabadság, a sajtószabadság és az egyesülési szabadság ellen.
Truss szerint a helyzet törésponthoz érkezett, lehetetlenné téve a brit bírók jelenlétét a legfelsőbb hongkongi bírói testületben, mivel tisztségük további betöltése azzal a kockázattal járna, hogy az elnyomást törvényesítik.