Letette a hivatali esküt az a hongkongi parlament, amely a már gyakorlatilag teljesen Kína nyomása alatt tartott választás eredményeképpen szerezte mandátumát.
A közelmúltban elfogadott választási törvény értelmében már csak a Peking által „hazafiasnak” minősített jelöltek indulhattak el Hongkongban. A törvényhozás 70-ről 90 fősre bővült, amelynek azonban eleve már csak 20 tagját választották közvetlenül, 70-et a Pekinghez hű bizottságok delegáltak. A képviselők a Kínai Népköztársaság címere előtt tették le esküjüket egyesével, szintén egy tavaly életbe léptetett törvény értelmében.
A Hszinhua kínai állami hírügynökség megjegyezte, hogy az eskü jogilag kötelező erejű, és aki hamisan esküszik, vagy esküjét megszegi, annak jogi következményekkel kell számolnia. A hongkongi hatóságok üdvözölték a választás eredményét, és azt, hogy a törvényhozás immár „hazafias” tagokból áll, és nem kaptak benne helyet „Kína-ellenes” elemek. A 90 fős testületben mindössze egyetlen olyan tag van, aki nem kötődik szorosan a pekingi vezetéshez, de Tik Csi-jüen nem vett részt korábban a demokráciapárti blokk tevékenységében.
Én nem látok semmilyen jogsértést. A szólás- és a sajtószabadság sem sérül. A hongkongiak továbbra is szabadon kifejezhetik magukat, amíg betartják a törvényeket
– közölte a törvényhozói tanács egyik új tagja, Mak-Mei-Kuen.
Kína szerint természetesen nincs semmi látnivaló, az új hongkongi rendszer helyreállítja a stabilitást, és a pluralizmus továbbra is érvényesül a városban.
Nem így látja Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa, aki az Infostartnak nyilatkozva emlékeztetett, hogy Hongkong Kínához való 1997-es csatlakozásakor a pekingi vezetés azt ígérte, hogy 50 évig nem nyúl hozzá a sziget társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedéséhez, és egyfajta státuszt fog élvezni. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy egyrészt egész Kínán belül egy központosítás zajlik, másrészt mivel Hongkong „problémás” volt Peking számára, például a 2019. évi nagy tüntetésekkel, a pekingi hatóságok a „problémaforrás” jóval gyorsabb lezárása mellett döntöttek.
Hongkongban 2019-ben súlyos zavargások és utcai összecsapások robbantak ki a Pekingből javasolt változtatások és a később életbe is léptetett nemzetbiztonsági törvény ellen, amely szigorúan bünteti a rendszerrel szembeni ellenállás szinte minden formáját. A korábbi ellenzék egy része a törvény miatt börtönbe került, mások elhagyták az országot, vagy egyszerűen felhagytak a politizálással.
A hongkongi független sajtó totális ellehetetlenítéséről az Index is több cikkben beszámolt. Tavaly júliusban az Apple Daily című, hongkongi ellenzéki körökben népszerű sajtóorgánum szűnt meg rendőrségi akciókat követően, amelyeket a tágan értelmezhető, „felforgató tevékenységet” kriminalizáló, tavaly nyáron életbe léptetett nemzetbiztonsági törvény címén hajtottak végre (felforgató tevékenységnek számít az is, ha nem Peking szája íze szerinti híreket, cikkeket jelentet meg egy lap).
December végén a Stand News független hírügynökségnél „lazító kiadványok közzétételére irányuló összeesküvés” címén hat embert tartóztatott le a hongkongi rendőrség, január 4-i hatállyal pedig megszűnt a Citizen News független hongkongi hírportál, amely főleg adományokból tartotta fenn magát, célkitűzései között pedig Hongkong alapvető értékeinek védelmét hirdette.
(via MTI, Infostart)
(Borítókép: Starry Lee Wai-king, az új hongkongi törvényhozói tanács egyik újonnan megválasztott tagja (k-b) leteszi hivatali esküjét Carrie Lam hongkongi kormányzó előtt (k-j) Hongkongban 2022. január 3-án. Fotó: MTI / AP / Kin Cheung)