Amikor Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy csak rubelért vehetnek majd a nyugati cégek földgázt, az orosz propagandát erősítő csatornákon egyfajta gazdasági csodafegyvernek tartották a lépést. Sőt, megjelentek olyan túlzó víziók is, melyek szerint az orosz rubel igazi világpénz lesz, és tartalékvalutaként is fog szolgálni.
Egy hete Vlagyimir Putyin azt közölte, hogy Oroszország a jövőben nem fogadja el sem a dollárt, sem az eurót fizetőeszköznek az általa szállított földgázért, ha úgynevezett „nem baráti” országokról van szó. Ezt kontrázta meg szerdán a Duma, az orosz parlament alsóházának elnöke, Vjacseszlav Vologyin szerint ugyanis ahol Oroszországnak előnyös, helyes lenne bővíteni a rubelért exportált áruk listáját, mint például a műtrágya, a gabona, az étolaj, a kőolaj, a szén és a fémek esetében – írta meg a Menedzsment Fórum.
A Duma elnöke megjegyezte, hogy az európai államoknak minden piaci lehetőségük megvan arra, hogy rubelben fizessenek. Nincs semmi tragédia a rubelben történő fizetésben. Sokkal rosszabb az a helyzet, amikor van pénz, de nincs áru. Az együttműködésnek kölcsönösen előnyösnek kell lennie.
Nem lesz ingyengáz. Senki sem fog ingyengázt szállítani, ez egyszerűen lehetetlen, és csak rubelben lehet érte fizetni
– jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Peszkov szerint Oroszország érdekelt abban, hogy külföldön értékesítse gázát, és továbbra is megbízható szállító akar maradni. Mint mondta, a külföldi vállalatoknak meg kell érteniük, hogy euróért és dollárért vehetnek rubelt, és ezzel a devizával fizethetnek a gázért, „de facto gyakorlatilag semmi sem változik”.
Oroszországnak korábban nem volt problémája, ha az olajért vagy a gázért dollárt vagy eurót kapott. Ráadásul az Ukrajna elleni invázió miatt a Nyugaton tartott jegybanki tartalékokat zárolták (nem vették el, csak az oroszok rendelkezési jogát függesztették fel), és több orosz bankot kizártak a SWIFT-rendszerből. A logika tehát azt diktálná, hogy Oroszországnak szüksége van euróra vagy dollárra, és elsőre értelmetlennek tűnik rubelben kérni az ellenértéket.
A csavar az, hogy miután nagyobb mennyiségben csak az orosz kereskedelmi bankoktól vagy a jegybanktól lehet rubelt vásárolni, a deviza mindenképpen befolyik hozzájuk. A nyugati cégek rubelkereslete pedig némileg megtámasztja az orosz fizetőeszköz árfolyamát, ami a háború kirobbanása óta igencsak gyenge lábakon áll.
A koncepció tehát az lett volna Putyin részéről, hogy a nyugati gáz- és olajvásárlók avatkozzanak be a rubel védelme érdekében. Már csak azért is, mert őket elzárták a saját eszközeiktől, illetve részben azoktól a csatornáktól (például a SWIFT-rendszer), amelyeken keresztül ez technikailag lebonyolítható.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. március 10-én Moszkvában. Fotó: Mihail KLIMENTYEV / SPUTNIK / AFP)