Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az esetleges jövőbeli orosz agressziókra tekintettel állandó katonai jelenlétet tervez az észak-atlanti szövetség határain.

Amit most tapasztalunk, az egy új valóság, az európai biztonság új rendje

– jelentette ki Stoltenberg a Telegraph című brit lapnak. Hozzátette: a NATO alapvető átalakuláson megy keresztül, ami Vlagyimir Putyin orosz elnök cselekményeinek hosszú távú következményeit tükrözi.

A katonai jelenlétet a NATO keleti végein olyan erőkkel váltanák fel, amelyek képesek lennének visszaverni egy támadást a balti államokkal szemben – írja az rtl.hu. Jens Stoltenberg beszámolt róla, hogy jelenleg 40 ezer katona áll a NATO közvetlen parancsnoksága alatt a szövetség keleti részén, közel tízszer annyian, mint néhány hónappal Ukrajna megtámadása előtt.

A szövetség parancsnokai javaslatokat készítenek elő arról, hogyan alkalmazkodjanak a megváltozott európai biztonsági helyzethez. A változásokról a júniusi madridi NATO-csúcson dönthetnek.

A NATO főtitkára reagált arra is, hogy egyes államok szerint nem szabad „támadó” fegyvereket küldeni Ukrajnának, hogy ne provokálják Oroszországot:

Bármi, amit Ukrajna végrehajt különböző típusú fegyverekkel, védekezésnek minősül, arról szól, hogy megvédjék magukat az atrocitásoktól, az invázióval szemben, a hazájuk elleni brutális támadások ellen.

Oroszország, a donyecki és a luhanszki népköztársaságokkal az oldalán a Donbászban nem egyedül Ukrajnával, hanem országok egész sorával harcol – jelentette ki Gyenyisz Pusilin, a kelet-ukrajnai donyecki szakadár terület vezetője.

Az Oroszországi Föderáció, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság mára már biztos, hogy nem egyedül Ukrajnával, hanem országok egész konglomerátumával néz szembe. Talán egyenesen a NATO-val? Feltehetően ez így nem helytálló, de bizonyos résztvevők elég sokan vannak, így például a magánbiztonsági cégek és kivezényelt kiképzők formájában

– mondta Pusilin a Szolovjov Live nevű YouTube-csatornának.

Hozzátette, hogy az ellenfél nagyon is hozzáértően folytatja a harccselekményeket, ideértve a védelmi vonalak kiépítését és a tüzérségi támadásokat. Sejtetni engedte, hogy az ukrán kormányerők önmagukban nem tudták volna ezeket a képességeket ilyen rövid időn belül kialakítani – számolt be az MTI.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét olajembargót követelt Oroszországgal szemben szombat esti videóüzenetében – számolt be az MTI.

Azonnal cselekedni kell, ha egy zsarnokság agressziót indít minden ellen, amin az európai béke nyugszik

– hangsúlyozta az ukrán elnök. Mint mondta, az olajembargónak kell lennie „a teljes civilizált világ” első lépésének. Ugyanis szerinte Oroszország azt meg fogja érezni, és így indokolt lesz számukra, hogy a békét keressék és befejezzék a háborút.

Az ukrán elnök kiemelte, hogy a demokratikus világ határozottan lemondhat az orosz olajról.

Pavlo Kirilienko donyecki kormányzó közölte, hogy öt ember meghalt szombaton Donyeckben azokban a városokban, amelyeket az orosz tüzérség lőtt.

Közlése szerint az áldozatok közül négyen Vuledar városában, egy pedig Novomihalivkában vesztette életét. Rajtuk kívül további öt ember megsérült Donyeckben, Vuledart és Kraszhorivka városaiban.

A kormányzó azt is közölte, hogy a luhanszki városokat is lőtték az ukránok, ott összesen hat ember sérült meg.

Igor Terekov, Harkiv polgármestere közölte, hogy az orosz légierő ejtőernyős aknákat dobott le a városban szombaton.

A városvezető azt kérte, hogy senki se közelítse meg ezeket a tölteteket, mert bármikor felrobbanhatnak.

A New York Times azt írja, hogy Harkiv városa mellett a Harkivi terület több településén is landoltak már ezek az aknák.  A lap szerint kazettás robbanószerekről van szó, amelyek külsőre egy túlméretezett zöld szódapatronhoz hasonlítanak és körülbelül másfél kiló robbanóanyagot tartalmaznak. 

Az aknákra általában egy időzítő van felhelyezve, és a földet érés után valamikor (ez lehet például két óra, de akár huszonnégy óra is) maguktól felrobbannak. Az egyik, a Harkivi területen élő ukrán lakos például azt nyilatkozta a New York Timesnek, hogy egy reggel egyszer csak robbanást hallott a kertből, miután az éjjel ledobtak hozzájuk egy ilyen robbanóanyagot. Más aknáknál viszont a kioldószerkezet akkor is működésbe léphet, ha valaki hozzáér az aknához. 

Az oroszok egyébként nemcsak aknákat, hanem bombákat is dobnak le bizonyos esetben ejtőernyővel. Ezeknél az aknáknál a becsapódás lelassítását szolgálja, amelynek következtében a detonáció máshogy fejti ki a hatását a földet éréskor. Korábban Szíriában is bevetettek ilyen fegyvereket, ez látható például az alábbi videón is.