Ez a poszt a következő Percről percre része:
Szigorúan titkos ukrán jelentéseket hoztak nyilvánosságra az oroszok
-
Az ukrán hatóságok mostanáig 500 feltételezett háborús bűnöst azonosítottak. Irina Venegyiktova, Ukrajna főügyésze a Sky News brit televíziós csatornának beszélt az Oroszországgal vívott háborúról.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt a „21. század fő háborús bűnösének” nevezte, de elmagyarázta, hogy pozíciójából adódóan bizonyos mentességet élvez a büntetőeljárás alól.
Legalább 5600 háborús bűncselekményt vizsgálnak az ukrán hatóságok. Orosz csapatok által kivégzett 1222 ember halálát erősítették meg csak a kijevi régióban – nyilatkozta Irina Venegyiktova ukrán főügyész vasárnap. Hozzátette: az orosz erők annak ellenére semmisítették meg Borodjanka települést, hogy ott egyáltalán nem voltak sem ukrán katonai alakulatok, sem katonai létesítmények.
Több mint ötszáz oroszt azonosítottak háborús bűncselekmények elkövetésének gyanújával, az orosz hadvezetés tagjaival és kormányzati tisztviselőkkel együtt.
A főügyész beszélt arról is, hogy van bizonyítékuk arra, hogy az oroszok lőtték ki azt a rakétát, amely a kramatorszki vasútállomásba csapódott be legalább ötven, a háborús övezetből menekülő civil életét kioltva.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az esetleges jövőbeli orosz agressziókra tekintettel állandó katonai jelenlétet tervez az észak-atlanti szövetség határain.
Amit most tapasztalunk, az egy új valóság, az európai biztonság új rendje
– jelentette ki Stoltenberg a Telegraph című brit lapnak. Hozzátette: a NATO alapvető átalakuláson megy keresztül, ami Vlagyimir Putyin orosz elnök cselekményeinek hosszú távú következményeit tükrözi.
A katonai jelenlétet a NATO keleti végein olyan erőkkel váltanák fel, amelyek képesek lennének visszaverni egy támadást a balti államokkal szemben – írja az rtl.hu. Jens Stoltenberg beszámolt róla, hogy jelenleg 40 ezer katona áll a NATO közvetlen parancsnoksága alatt a szövetség keleti részén, közel tízszer annyian, mint néhány hónappal Ukrajna megtámadása előtt.
A szövetség parancsnokai javaslatokat készítenek elő arról, hogyan alkalmazkodjanak a megváltozott európai biztonsági helyzethez. A változásokról a júniusi madridi NATO-csúcson dönthetnek.
A NATO főtitkára reagált arra is, hogy egyes államok szerint nem szabad „támadó” fegyvereket küldeni Ukrajnának, hogy ne provokálják Oroszországot:
Bármi, amit Ukrajna végrehajt különböző típusú fegyverekkel, védekezésnek minősül, arról szól, hogy megvédjék magukat az atrocitásoktól, az invázióval szemben, a hazájuk elleni brutális támadások ellen.
-
A brit katonai hírszerzés szerint az orosz csapatok rögtönzött robbanószerkezetek segítségével okoznak veszteségeket az ukrán kormányerőknek, csökkentve harci kedvüket és korlátozva szabad mozgásukat.
Az orosz erők ezen felül továbbra is csapásokat mérnek az infrastruktúrára, ami járulékos civil áldozatok magas kockázatával járhat – idézte a brit védelmi minisztérium közleményét az MTI.
-
Oroszország, a donyecki és a luhanszki népköztársaságokkal az oldalán a Donbászban nem egyedül Ukrajnával, hanem országok egész sorával harcol – jelentette ki Gyenyisz Pusilin, a kelet-ukrajnai donyecki szakadár terület vezetője.
Az Oroszországi Föderáció, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság mára már biztos, hogy nem egyedül Ukrajnával, hanem országok egész konglomerátumával néz szembe. Talán egyenesen a NATO-val? Feltehetően ez így nem helytálló, de bizonyos résztvevők elég sokan vannak, így például a magánbiztonsági cégek és kivezényelt kiképzők formájában
– mondta Pusilin a Szolovjov Live nevű YouTube-csatornának.
Hozzátette, hogy az ellenfél nagyon is hozzáértően folytatja a harccselekményeket, ideértve a védelmi vonalak kiépítését és a tüzérségi támadásokat. Sejtetni engedte, hogy az ukrán kormányerők önmagukban nem tudták volna ezeket a képességeket ilyen rövid időn belül kialakítani – számolt be az MTI.
-
Az Ukrán Állami Határőrség beszámolója szerint apa és lánya egy Mercedes és egy Ferrari típusú luxusautót akart kivinni Ukrajnából Lengyelország irányába, a jagodini ukrán–lengyel határszakaszon.
A méregdrága autók papírjainak ellenőrzésekor azonban kiderült, hogy a kocsikra kiadott engedélyek hamisak. A meghatalmazások kiállítása idején egyik személy sem tartózkodott Ukrajna területén, így nem tudták aláírni a szóban forgó dokumentumot.
A hatóságok a 2017-es és 2019-es autókat lefoglalta, tulajdonosaikkal szemben pedig eljárást indított.
-
Mexikó elfogadhatatlannak tartja Ukrajna orosz invázióját – jelentette ki Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök videóüzenetében egy adománygyűjtő rendezvényen.
Elfogadhatatlannak tartjuk Oroszország invázióját Ukrajnában, mert mi is szenvedtünk invázióktól
– mondta López Obrador, felidézve a hazája elleni spanyol, francia és amerikai támadásokat. Hozzátette, hogy a konfliktus békés rendezését szorgalmazzák.
López Obrador igyekezett megőrizni Mexikó semlegességét az orosz–ukrán konfliktusban, és elutasította szankciók bevezetését Oroszország ellen. A latin-amerikai ország támogatta az ENSZ-ben azt a határozatot, amely a moszkvai vezetést csapatai visszavonására sürgette, a világszervezet közgyűlésének csütörtöki szavazásán ugyanakkor tartózkodott, amikor felfüggesztették Oroszország tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában – számolt be az MTI.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét olajembargót követelt Oroszországgal szemben szombat esti videóüzenetében – számolt be az MTI.
Azonnal cselekedni kell, ha egy zsarnokság agressziót indít minden ellen, amin az európai béke nyugszik
– hangsúlyozta az ukrán elnök. Mint mondta, az olajembargónak kell lennie „a teljes civilizált világ” első lépésének. Ugyanis szerinte Oroszország azt meg fogja érezni, és így indokolt lesz számukra, hogy a békét keressék és befejezzék a háborút.
Az ukrán elnök kiemelte, hogy a demokratikus világ határozottan lemondhat az orosz olajról.
-
A BRFK és a társszervek szombaton 531 menekültet fogadtak a fővárosban – közölte a rendőrség. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 22 ember, köztük 11 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
-
Szombaton ismét kinyitott az Európai Unió kijevi nagykövetsége – számolt be a BBC.
Matti Maasikas, az Európai Unió ukrajnai nagykövete már közzé is tett egy képet arról, hogy ismét kitűzték az uniós zászlót az épület előtt.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője még pénteken, Kijevben jelentette be, hogy ismét kinyitják a nagykövetséget. Az ukrán fővárosban lévő uniós nagykövetséget ideiglenesen Lengyelországba költöztették át a háború kezdetekor.
-
Pavlo Kirilienko donyecki kormányzó közölte, hogy öt ember meghalt szombaton Donyeckben azokban a városokban, amelyeket az orosz tüzérség lőtt.
Közlése szerint az áldozatok közül négyen Vuledar városában, egy pedig Novomihalivkában vesztette életét. Rajtuk kívül további öt ember megsérült Donyeckben, Vuledart és Kraszhorivka városaiban.
A kormányzó azt is közölte, hogy a luhanszki városokat is lőtték az ukránok, ott összesen hat ember sérült meg.
-
Szombaton közzétettek egy videót Irpiny kulturális központjáról, amelyet szinte teljesen megsemmisített az orosz tüzérség. A felvételen egy csellista ad „koncertet” a romok közt.
A videót a város polgármestere tette közzé, aki azt ígérte, hogy újjáépítik az épületet.
-
Igor Terekov, Harkiv polgármestere közölte, hogy az orosz légierő ejtőernyős aknákat dobott le a városban szombaton.
A városvezető azt kérte, hogy senki se közelítse meg ezeket a tölteteket, mert bármikor felrobbanhatnak.
A New York Times azt írja, hogy Harkiv városa mellett a Harkivi terület több településén is landoltak már ezek az aknák. A lap szerint kazettás robbanószerekről van szó, amelyek külsőre egy túlméretezett zöld szódapatronhoz hasonlítanak és körülbelül másfél kiló robbanóanyagot tartalmaznak.
Az aknákra általában egy időzítő van felhelyezve, és a földet érés után valamikor (ez lehet például két óra, de akár huszonnégy óra is) maguktól felrobbannak. Az egyik, a Harkivi területen élő ukrán lakos például azt nyilatkozta a New York Timesnek, hogy egy reggel egyszer csak robbanást hallott a kertből, miután az éjjel ledobtak hozzájuk egy ilyen robbanóanyagot. Más aknáknál viszont a kioldószerkezet akkor is működésbe léphet, ha valaki hozzáér az aknához.
Az oroszok egyébként nemcsak aknákat, hanem bombákat is dobnak le bizonyos esetben ejtőernyővel. Ezeknél az aknáknál a becsapódás lelassítását szolgálja, amelynek következtében a detonáció máshogy fejti ki a hatását a földet éréskor. Korábban Szíriában is bevetettek ilyen fegyvereket, ez látható például az alábbi videón is.
-
Ukrajna úgy döntött, hogy megszakít minden tudományos és oktatási kapcsolatot Belarusszal – jelentette be Tarasz Melnicsuk ukrán parlamenti képviselő.
Többek között felmondták az oktatási és tudományos címekre vonatkozó dokumentumok kölcsönös elismeréséről és egyenértékűségéről szóló megállapodást. Valamint megszűnt a tudomány és a technológia terén folytatott együttműködés is.
-
Jó reggelt!
Indul az Index vasárnapi hírfolyama, melyben beszámolunk az orosz–ukrán háború fejleményeiről. Tegnapi híreinket itt találja.
Tartsanak velünk!