Oroszország védelmi minisztériuma azt javasolta, hogy az elhunyt katonák családjainak nyújtott kártérítéseket ne polgári tisztviselők, hanem katonai tisztviselők felügyeljék – írja a brit védelmi minisztérium a legfrissebb hírszerzési jelentésében a Guardian értesülései szerint.
Ez valószínűleg azt a törekvést tükrözi, hogy Oroszország veszteségeinek valódi mértékét elrejtsék a hazai lakosság elől.
Azt is írták, hogy Oroszország döntése, hogy körbevegye a mariupoli Azovsztal acélgyárat, nem pedig megtámadja, „azt jelenti, hogy sok orosz egység a városban maradt, és nem lehet őket átcsoportosítani. Mariupol ukrán védelme szintén kimerített számos orosz egységet, és csökkentette harci hatékonyságukat.”
Eközben a Donbaszban Oroszország „kisebb előrelépéseket” tett, mióta a régióra helyezte át a hangsúlyt, de a frissített jelentés megjegyzi, hogy „elegendő logisztikai és harci támogató eszköz nélkül Oroszországnak még nem sikerült jelentős áttörést elérnie.”
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn jelentette be, hogy lehetővé teszi az Azovsztal acélgyárban rekedt civilek evakuálását.
A közlés szerint az orosz haderő a kiürítés idejére helyi idő szerint 12 órától biztonságos távolságba vonul – számolt be a BBC.
Az ukrán katonák és civilek már napok óta az ostromlott ipari létesítményben rekedtek.
Az ukrán hadsereg hétfő reggeli hadműveleti tájékoztatójában azt írták, hogy az oroszok Donbaszban most elsősorban a Szeverodonyeck közelében lévő Popasznát próbálják meg elfoglalni.
A hadsereg tájékoztatójában azt írták, hogy az oroszok több rohamot indítottak a település ellen (hogy ezeket visszaverték-e, az nem derült ki). A tájékoztató szerint a Donbasz mellett még Izjum térségében is támadásokat indítottak, de ezeket – állításuk szerint – visszaverték.
Mindeközben Harkivot és más településeket az orosz tüzérség bombázza, valamint a mariupoli Azovsztal üzemet is rakétákkal lőtték és a levegőből bombázták az oroszok.
Az Egyesült Államok fokozatosan felújítja jelenlétét Ukrajnában, és további katonai segélyt nyújt – jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter kijevi látogatásán.
Hozzáteszik, ez volt az első hivatalosnak tekinthető amerikai látogatás Kijevben azóta, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Bár a két amerikai kormánytag vasárnapi érkezését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előzetesen bejelentette, a vizit részleteit titokban tartották, csak másnap nyilatkoztak róla Lengyelországban, és az újságírók nem hozhatták nyilvánosságra annak tartalmát, amíg Blinken és Austin el nem hagyta Ukrajna területét.
Blinken hétfőn azt mondta: a látogatás lehetőséget adott arra, hogy személyesen biztosítsák az ukrán kormány és nép iránti támogatásukat. Amerikai források szerint Austinék több mint 700 millió dolláros új amerikai katonai támogatást jelentettek be Ukrajnának.
Az oroszok vasárnap kilenc rakétát lőttek ki egy Kremencsuk közelében lévő ipari létesítményre. Kiderült, hogy egy hőerőművet és olajfinomítót találtak el, és hogy egy ember meghalt a csapás következtében.
Dmitro Lunin, a Poltavai terület kormányzója azt is elmondta, hogy további 7 ember megsérült az akciókban. Erről mindössze annyit árult el, hogy nekik eltérő súlyosságú sérüléseik vannak.
Az épület jelentős károkat szenvedett, de a tüzet mindenhol visszaszorították
– írta, majd azt is hozzátette, hogy a csapás miatt Kremencsuk szinte összes kerülete meleg víz nélkül maradt.
Ljudmila Deniszova ukrán ombudsman szerint már 215 gyermek halt meg a háború miatt Ukrajnában.
Hozzátette: legalább 391 kiskorú sérüléseket szenvedett a harcok miatt, de a valós szám mind az ő esetükben, mind a halottak esetében ennél is nagyobb lehet még.
A Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság több mint 5000 lakosa lépte át az orosz határt a rosztovi régióban az elmúlt nap folyamán – jelentette az orosz FSZB rosztovi régióbeli határvédelmi osztályának sajtószolgálata a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.
Nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel semmisítette meg a kremencsuki olajfinomító üzemanyag-előállító és -tároló létesítményeit az orosz hadsereg Ukrajnában – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint vasárnap éjszaka nagy pontosságú levegő-föld rakétákkal hat ukrán katonai létesítményt romboltak le, az orosz légierő harcászati gépei pedig 56 objektumra mértek csapást Ukrajnában. Utóbbiak következtében mintegy 160 katona, valamint 23 páncélozott jármű, tüzérségi löveg és katonai jármű semmisült meg.
A rakétaerőkkel 19 csapást mértek a hadijelentés szerint. Ezekben a támadásokban 240 személy, 28 páncélozott jármű, tüzérségi löveg és jármű pusztult el. Valamint az orosz légvédelem 13 ukrán drónt, egy Tocska–U és 18 sorozatvetőből kibocsátott rakétát lőtt le – írta az MTI.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy az előző éjjel legalább 240 ukrán katonát öltek meg rakétacsapásokkal.
Azt mondta: összesen 19 csapást hajtottak végre, amelyekkel többek között négy parancsnoki állást és három lőszerraktárat is megsemmisítettek. Konasenkov szerint ezekkel az akciókkal „több mint 240 személyt megöltek”, valamint 28 harcjárművet és tüzérségi eszközt semmisítettek meg.
Mintegy 21 900 orosz katona halt meg a háború első két hónapjában – közölte az ukrán hadsereg.
Az ukrán hadsereg közölte az is, hogy többek között 884 darab orosz tankot, 154 helikoptert és 2258 harckocsit is megsemmisítettek.
Makszim Kozitszki, a nyugat-ukrajnai Lviv regionális katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy a légvédelmi rendszereket aktiválták, miközben a lakosokat arra szólította fel, hogy húzódjanak meg.
Lviv régió lakói, maradjanak az óvóhelyeken! A légvédelem működik
– mondta Kozitszki.
„A Zolochivi járás két településén tűz ütött ki. A helyzetet ellenőrzés alatt tartják. A részletekről később. Maradjanak az óvóhelyeken!” – mondta az ukrán vezető a CNN szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornáján beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter Kijevbe érkezéséről.
Az amerikai tisztviselőkből álló delegáció Kijevben tett látogatása az Ukrajna számára döntő pillanatban nagyon értékes és fontos. Antony Blinkennel és Lloyd Austinnel tárgyaltunk a védelmi segítségnyújtásról, az Oroszország elleni szankciók megerősítéséről, Ukrajna pénzügyi támogatásáról és a biztonsági garanciákról
– idézi az államfő posztját a Guardian.
Megszakadt a kapcsolat vasárnap este egy Zaporizzsjából Mariupolba tartó humanitárius evakuációs konvojjal.
A zaporizzsjai régió igazgatásának beszámolója szerint akkor veszett nyoma a járműoszlopnak, amikor a rossz időjárás miatt nem tudtak átkelni Kamjanszka község egyik hídján.
Hogy tovább tudjanak haladni, a buszokat terepjárókkal mentették ki az eső által elmosott útról. Majd helyi idő szerint 19 órakor megszakadt a kapcsolat a konvojjal.
Újabb két hónappal meghosszabbítják azt az ideiglenes intézkedést, miszerint az ukrán közúti fuvarozók mentesülnek a fuvarozási engedély használatának kötelezettsége alól.
A fuvarozók abban az esetben élhetnek a mentességükkel június 30-ig, ha Ukrajnába tartanak, vagy onnan érkeznek Magyarországra – számolt be az MTI az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlése alapján.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős biztosa a The Timesnak adott interjújában azt mondta: az Európai Unió hamarosan újabb – szám szerint a hatodik – szankciós csomagot vet be az oroszok ellen,
aminek „valamilyen formában” az orosz olajimport korlátozása is része lehet.
Ezzel kapcsolatban kifejtette: jelenleg is zajlik a szankciós csomag kidolgozása, és az olajimportot olyan módon szeretnék korlátozni, hogy azzal „maximalizálják a nyomást Oroszországon, miközben minimalizálják az önmagunkkal szemben okozott járulékos kárt”.
Az amerikaiak és a britek már korábban is korlátozták az orosz olajimportot, de az Európai Unió eddig nem követte őket ebben a lépésben. Valdis Dombrovskis szerint most is legfeljebb arról lehet szó, hogy részben korlátozzák és nagyobb vámokkal sújtják az importot, miközben arra törekszenek, hogy az uniós országok mielőbb függetlenedjenek az orosz energiától.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint az orosz katonák azzal fenyegették meg egy fogságba esett ukrán katona édesanyját, hogy kivégzik a fiát, ha nem fizet nekik ötezer eurót (1,9 millió forintot).
A politikus közzétett egy videót a Twitteren, amiben a fogságba esett katonát kérdezik ki az oroszok.
A videóban a fiatalember – aki még akár kiskorú is lehet – azt mondja, hogy április 23-án fogták el, és a donyecki területvédelmi erők egyik ezredének önkéntes katonája, ami Mariupolban harcolt. Állítása szerint az oroszok nem bántották, leszámítva a videó készítése előtt, amikor megütötték.
Az elnöki tanácsadó szerint a videót az orosz katonák küldték el a fiú édesanyjának, és 5000 eurót követeltek tőle.
Azzal fenyegetőznek, ha nem fizet, akkor a következő videón, amelyet kap, a fia kivégzését láthatja. Az orosz katonák egyre inkább hasonlítanak az Iszlám Állam militánsaihoz, Oroszországot terrorállamnak kell minősíteni
– írta Mihajlo Podoljak a videó mellé.
Az orosz elnök a Telegramon gratulált Emmanuel Macronnak ahhoz, hogy ismét Franciaország elnökévé választották – írja a RIA Novosztyi.
Őszintén kívánom, hogy legyen sikere az állami tevékenységeknél, valamint jó egészséget, jólétet kívánok Önnek
– írta üzenetében Vlagyimir Putyin.
A két vezető a háború kezdete óta időről időre telefonon egyeztet egymással. Emmanuel Macron állítása szerint próbálja rábírni az orosz elnököt a békekötésre.
Az orosz légvédelmi rendszer lelőtt két ukrán drónt a kurszki régióban található Borovszkoje faluban. Nincs áldozat és nincs kár – mondta a régió kormányzója, Roman Starovoit.
Hajnali 4 óra 15 perckor a Rylszkij járásbeli Borovskoye faluban az orosz légvédelmi személyzet lelőtt két ukrán drónt. Személyi sérülés vagy kár nincs. A helyzet teljes mértékben ellenőrzés alatt áll
– írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
Az állítást nem ellenőrizték függetlenül. Az oroszországi Kurszki terület az ukrajnai Harkivtól északra fekszik.
Az ukrán hatóság újabb kísérletet tesz a Luhanszki régió lakosságának evakuálására.
Április 25-ére, hétfőre tervezik a civilek kimenekítését Liszicsanszkból, Szeverodonyeckből, Gorszkijból, Popasnából és Rubizsnyéből – számolt be Szergej Hajdaj, a régió katonai közigazgatásának vezetője.
Meneküljenek Ukrajna biztonságos területeire. Ne engedjék, hogy az oroszok erőszakkal elvigyék önöket bárhová, dokumentumok és emberi jogok nélkül
– írta Telegram-csatornáján a vezető.
Az Ukrán Vasút vezetője hétfő reggel megerősítette, hogy öt vasútállomás került tűz alá Közép- és Nyugat-Ukrajnában.
Alekszander Kamszin elmondta, hogy áldozatokról számoltak be, de részletek nem álltak azonnal rendelkezésre. Hozzátette, hogy a támadások egy órán belül történtek, és 16 személyvonat késett emiatt. Az oroszok folyamatosan rombolják az ukrán vasúti infrastruktúrát.
Nem ez az első eset, hogy vasútállomásokat vettek célba a háború február végi kitörése óta.
Áprilisban korábban legalább 50 ember, köztük öt gyermek halt meg, miután az orosz erők rakétacsapást mértek egy kramatorszki vasútállomásra.
A kelet-ukrajnai állomást a háború elől menekülő civilek használták – jelenti a SkyNews.
Victoria Nuland, az amerikai külügyminiszter helyettese azt mondta egy interjúban: ha az orosz elnök úgy dönt, hogy nukleáris fegyvereket vet be, akkor azért „csillagászati árú” következményekkel kell majd fizetniük.
Azt mondta: nem lehet kizárni azt, hogy az oroszok még ezt is meglépik a háborúban. „Tekintve, hogy Vlagyimir Putyin már eddig is szörnyű, felháborító, brutális háborús bűnökre adott parancsot, bármi megtörténhet.”
Ezért mi agresszívan a Kreml tudomására hozzuk, hogy nemcsak Ukrajna és a világ, hanem Putyin és Oroszország számára is katasztrofális következményekkel járna, ha bevetnék ezeket a fegyvereket
– fogalmazott Nuland.
Ha az oroszok nukleáris fegyvert vetnének be Ukrajnában, akkor ezek vélhetően taktikai rakéták lennének. Arról, hogy ezek alkalmazása milyen következményekkel járna, itt írtunk korábban.
Az Egyesült Királyság előkészületeket tesz kijevi nagykövetsége újranyitására nem sokkal azután, hogy Boris Johnson bejelentette, az ország konzulátusa hamarosan visszatér az ukrán fővárosba – írja az Independent.
A britek még január végén, jóval a február 24-én kezdődő invázió előtt elkezdtek kivonulni a kijevi nagykövetségről.
A német Rheinmetall védelmi vállalat 100 régi Marder gyalogsági harcjárművet tervez Ukrajnába küldeni.
A járművek kiviteli engedélyét az Olaf Scholz kancellár által vezetett német nemzetbiztonsági tanácsnak kell jóváhagynia.
A Rheinmetall tervezi a járművek felújítását, mielőtt Ukrajnába küldené őket – írja az Independent.
Letartóztattak egy aktív szolgálatot teljesítő dél-koreai tengerészgyalogost hazaérkezését követően, mert engedély nélküli tengerentúli utazást tett – állítólag azért, hogy Ukrajnába jusson – közölte a szöuli hadsereg tengerészgyalogsága a Guardian szerint.
Dél-Korea nem sokkal az orosz–ukrán konfliktus idei kitörése előtt biztonsági aggályokra hivatkozva megtiltotta állampolgárainak az Ukrajnába való utazást.
Az aktív szolgálatot teljesítő katonáknak kifejezetten tilos előzetes engedély nélkül külföldre utazni, az engedély nélküli távozás pedig dezertálásnak minősül, ami 10 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható bűncselekmény.
Szigorú intézkedéseket hozunk a törvényeknek és rendeleteknek megfelelően, miután kivizsgáltuk, miért hagyta el a szolgálatot
– közölte a tengerészgyalogság.
A férfi Lengyelországba repült, nyilvánvalóan azért, hogy csatlakozzon az ukrán hadsereghez az Oroszország elleni harcban, azonban nem tudott belépni a háború által sújtott országba, mivel a lengyel–ukrán határon megtagadták tőle a belépést.
Az ismeretlen tengerészgyalogos április 9-én feltöltött egy YouTube-videót, amelyben azt mondta, hogy „nehéz időszakot” élt át a dél-koreai fegyveres erőknél.
Nem tehettem mást, cselekvésre szántam el magam, amikor hallottam Ukrajnáról, ahol az emberek sokkal nehezebb helyzetben vannak
– mondta a felvételen arcát eltakarva.
Ukrajna hét éven keresztül kért Nagy-Britanniától fegyvereket, de mindannyiszor visszautasították az ukránokat, mert féltek, hogy provokálnák Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Három egymást követő miniszterelnök utasította el a kérést.
Michael Fallon volt védelmi miniszter azzal vádolta az egymást követő kormányokat, hogy Putyin 2014-es krími annexióját követően vonakodtak támogatni Kijevet.
Amikor még David Cameron korábbi miniszterelnök alatt szolgált, Fallon azt mondta, hogy arra kérték, utasítsa el az ukrán védelmi rendszerek korszerűsítésére irányuló támogatási kérelmeket, annak ellenére, hogy a védelmi minisztérium „többet akart tenni”.
A leleplezésekre akkor került sor, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott Boris Johnsonnak, amiért jelenleg az Egyesült Királyság területén képezi ki Ukrajna katonáit – írja az Independent.
Antony Blinken amerikai miniszter, valamint Lloyd Austin védelmi miniszter vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott, ahol az is kiderült, hogy az amerikai tisztségviselők megnevezték az Egyesült Államok új ukrajnai nagykövetét is.
A veterán diplomata Bridget Brink – aki jelenleg Szlovákia nagykövete – kapja meg a 2020 eleje óta betöltetlen pozíciót. Joe Biden elnök hétfőn nevezi ki az új nagykövetet.
Az Egyesült Államok azt is közölte, hogy felülvizsgálja a főváros, Kijev biztonsági körülményeit, és amint a helyzet lehetővé teszi, újra megnyitja az ottani nagykövetséget, egy újabb diplomáciai lépésként – írja a BBC.
A nagykövetség továbbra is zárva marad, ideiglenes irodáját a szomszédos Lengyelországba helyezték át. A nagykövetség munkatársai az elkövetkező napokban megkezdenék az egynapos kirándulásokat a nyugat-ukrajnai Lviv városába az amerikai média szerint.
Oroszország védelmi minisztériuma azt javasolta, hogy az elhunyt katonák családjainak nyújtott kártérítéseket ne polgári tisztviselők, hanem katonai tisztviselők felügyeljék – írja a brit védelmi minisztérium a legfrissebb hírszerzési jelentésében a Guardian értesülései szerint.
Ez valószínűleg azt a törekvést tükrözi, hogy Oroszország veszteségeinek valódi mértékét elrejtsék a hazai lakosság elől.
Azt is írták, hogy Oroszország döntése, hogy körbevegye a mariupoli Azovsztal acélgyárat, nem pedig megtámadja, „azt jelenti, hogy sok orosz egység a városban maradt, és nem lehet őket átcsoportosítani. Mariupol ukrán védelme szintén kimerített számos orosz egységet, és csökkentette harci hatékonyságukat.”
Eközben a Donbaszban Oroszország „kisebb előrelépéseket” tett, mióta a régióra helyezte át a hangsúlyt, de a frissített jelentés megjegyzi, hogy „elegendő logisztikai és harci támogató eszköz nélkül Oroszországnak még nem sikerült jelentős áttörést elérnie.”
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 3222 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4256 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság.
A számokból kiderül, hogy vasárnap jelentősen kevesebb Ukrajnából menekült érkezett az országba az elmúlt napok 9-10 ezer fős átlagához képest.
Hozzáteszik, a beléptetettek közül a rendőrség 553 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. A háború elől Budapestre vonattal pedig 531 ember, köztük 231 gyermek érkezett.
A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 19 ember, köztük 9 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
Antony Blinken amerikai miniszter, valamint Lloyd Austin védelmi miniszter vasárnap Kijevbe utazott, ahol találkoztak Volodimir Zelenszkij elnökkel.
A találkozóról az ukránok beszámoltak ugyan szombaton, az amerikaiak azonban látványosan kerülték a nyilvánosságot a kérdésben, és hivatalosan nem is erősítették meg, hogy valóban Ukrajnába utaznak a miniszterek. Ők az eseményről – elővigyázatosságból – már csak utólag adtak ki egy tájékoztatást,
akkor, amikor az amerikai delegáció már elhagyta Ukrajnát és visszatért Lengyelországba.
Eszerint a két miniszter másfél órán át beszélt az ukrán elnökkel, és a megbeszélésén megígérték, hogy újabb katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának 322 millió dollár értékben, valamint arról is beszámoltak, hogy az Ukrajnában állomásozó amerikai diplomaták – akik a háború elején elmenekültek – hamarosan visszatérnek.
Ezzel a támogatással már 3,7 milliárd dollárra nőhet az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás mértéke. Ezenkívül úgy tudni, hogy a fenti 332 millió mellett 15 európai állam további 400 millió dollár értékben ad majd támogatást Ukrajnának.
A poltavai katonai igazgatóság vezetőjének, Dmitro Lunyinnak a beszámolója szerint vasárnap kilenc orosz rakéta csapódott be a közép-ukrajnai Kremencsuk városába.
Ma este már kilenc orosz rakéta találta el Kremencsuk infrastruktúráját. Az ellenség nincs tekintettel, még egy ilyen szent napra sem
– idézi Lunyint a CNN, ugyanis Ukrajnában vasárnap még tartottak a húsvéti ünnepek, amikor a rakéták becsapódtak.
Az ukrán elnök a Twitteren gratulált Emmanuel Macron francia elnöknek az újraválasztásához.
Azt írta: a francia államfő Ukrajna igaz barátja, akinek köszöni az eddigi támogatást.
Bízom benne, hogy együtt haladunk tovább a közös győzelmek felé, egy erős és egységes Európa felé!
– írta Volodimir Zelenszkij.