Nyugati elemzők úgy vélik, hogy a nyugatról érkező segélyek előmozdíthatják az ország demokratizálódását is. Az viszont kérdés, hogy a krízis következtében megfelelő helyekre jutnak-e a pénzek, és hogy talpra tud-e állni az ország, amely a háború nélkül is gazdasági és demográfiai katasztrófával nézett volna szembe.
Már két hónapja tart az orosz–ukrán háború, és nagyon úgy tűnik, hogy még távol vagyunk a befejezésétől. Egy dolog azonban szinte biztosnak tűnik: akármi is lesz a háború végkimenetele, Ukrajna államalakulatként, saját kormányzattal létezni fog. De ezt a háborút nem elég túlélnie, utána meg kell kezdeni az újjáépítést is.
Nyugati szakértők közül többen kifejtették, köztük Larry Diamond, a Stanford Egyetem professzora is, hogy az orosz invázió hosszú távon Ukrajna demokratizálódását is jelentheti, azonban ez nem fog magától működni. Bár ezeket az állításokat az elmúlt évtizedek történéseinek ismeretében erős fenntartással kell kezelni, az tény, hogy
az ukrán politika működése még mindig nagyobb mértékben függ a népakarattól, mint az orosz, pláne a belorusz.
A Freedom House egyébként a három keleti szláv állam közül Belaruszt és Oroszországot a nem szabad, Ukrajnát pedig a részben szabad rezsimek közé sorolta legutóbbi jelentésében. Gazdasági szempontból azonban Ukrajna helyzete a legrosszabb. Az ország egy főre jutó GDP-je mindössze feleannyi, mint Bulgáriáé, az Európai Unió legszegényebb országáé, illetve a rendszerváltás idején még vele egy szinten lévő lengyelének is csupán az egynegyede.
Ukrajna már a háború előtt is az egyik, ha nem a legnehezebb helyzetben lévő európai ország volt Moldovával együtt, és érdemes kiemelni azt is, hogy reálértéken számolva az ukrán emberek átlagos életszínvonala, ha az egy főre jutó GDP-t nézzük, alacsonyabb, mint a rendszerváltás előtt.
Az már a háború előtt is látszott, hogy Ukrajna a gazdasági elmaradottság mellett demográfiai katasztrófával is szembe kell hogy nézzen. A körülbelül 1,2-es reprodukciós ráta mellett az elvándorlás is elképesztő méreteket öltött, amiben nagy szerepe van annak, hogy az Európai Unió és Ukrajna között az elmúlt években eltörölték a vízumkötelességet.
A háború pedig csak rontott a helyzeten. Az orosz invázió február 24-i megindulása óta a becslések szerint 7,1 millió ember hagyta el otthonát és keresett menedéket az ország nyugati részein, emellett
már körülbelül 4,6 millióan hagyták el Ukrajnát.
Arról, hogy az orosz–ukrán háborúnak miért Lengyelország lehet a legnagyobb nyertese, emellett a menekülthullám milyen kérdéseket vet föl a magyar népesedéspolitika szempontjából, ebben a cikkben írtunk részletesen.
A talpra állás tehát nem lesz egyszerű, már csak azért sem, mert az ukrán kormányzatnak arról sincsenek naprakész adatai, hogy hány emberrel számolhatnak az országban. A legutóbbi népszámlálást ugyanis 2001-ben tartották, azóta viszont rengetegen költöztek Nyugatra, a népesség korösszetétele is romlott, ezeket a folyamatokat pedig a háború csak felgyorsította.
Krisztalina Georgieva bolgár közgazdász, az IMF vezérigazgatója szerint Ukrajnának havi ötmilliárd dollárra lenne szüksége ahhoz, hogy a gazdasága működőképes legyen. Ehhez képest
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön már havi hétmilliárd dolláros segélyről beszélt.
A Gazdaságpolitikai Kutatóközpont (CEPR) vagyoni károkra, az ország tőkeállományára vonatkozó adatok és történelmi példák alapján arra jutott, hogy az ország háború utáni helyreállításához szükséges intézkedések teljes költsége 200-500 milliárd euró lehet.
A felső korlát több, mint háromszorosa Ukrajna háború előtti GDP-jének, az alsó korlát pedig nagyjából négyszerese az EU külső országok számára nyújtott segélyei költségvetésének.
Az IMF becslései szerint egyébként Ukrajna gazdasága idén várhatóan 35 százalékkal fog visszaesni, és a háború hatásai még az elkövetkező évekre is ki fognak hatni.
Ukrajna egyik legnagyobb bevételi forrása a gabonaexport, ami folyamatosan bővült az elmúlt években a jó minőségű nyugati gépeknek és vetőmagoknak köszönhetően. Bár a háború ellenére is elkezdték a tavaszi munkálatokat a földeken, a tengeri kikötők blokádja és elvesztése miatt az export jelentősen visszaesett.
Georgieva szerint a költségvetési hiány ellensúlyozására jelenleg a segély a legjobb mód. A közgazdász emellett azt is kiemelte, hogy az IMF hitelprogramjai egyelőre nem élveznek prioritást, mert olyan gazdasági reformintézkedésekkel járhatnak együtt, amelyek lassíthatják a fellendülést.
Az IMF többek között ezért is dolgozik együtt a tagországokkal azon, hogy elsősorban segélyeket kapjon Ukrajna, nem pedig visszafizetendő hiteleket. Ugyanakkor a szervezet ehhez képest márciusban hozzájárult egy 1,4 milliárd dollár értékű vészhelyzeti hitelcsomaghoz, miután az ukránok a háború kitörése után fölmondtak egy kölcsönmegállapodást.
Érdekesség, hogy április elején egy multilaterális csoport bejelentette, hogy külön számlát nyit az IMF-tagországok által Ukrajnának nyújtott segélyeknek és hiteleknek. A projekt szépséghibája csupán annyi, hogy eddig egyedül Kanada csatlakozott a kezdeményezéshez egymilliárd kanadai dolláros (körülbelül 800 millió amerikai dollár) ígérettel.
Ezzel nagyjából egy időben a Világbank hozzájárult egy 2,5 milliárd dolláros vészhelyzeti csomaghoz, ami különböző hitelek és segélyek kombinációja, amiből 1,5 milliárd dollárt már rendelkezésre is bocsátottak a kórházi dolgozók és a nyugdíjak kifizetéséhez.
A kihívás viszont óriási. Az újjáépítés módja és az azt kísérő reformok azonban ugyanolyan fontosak lesznek, mint az elköltött pénz. Az ilyen összegek elvileg többet érhetnének el, mint Ukrajna visszaállítása a háború előtti állapotába. Ez azért is jó hír, mert
a háború előtti Ukrajna korrupt és működésképtelen volt.
Az ukrán pénzügyminiszter a Financial Times című lapnak adott interjút, amelyben a márciusi költségvetési hiányt 2,7 milliárd, az áprilisit és májusit 5-7 milliárd dollárra becsülte külön-külön. Mindezek ellenére vannak olyan gazdasági szektorok, amelyeket azonnal ki kellett segíteni, köztük a már említett, az ország szempontjából kritikus fontosságú mezőgazdaságot. A gazdálkodók összesen körülbelül 20 milliárd hrivnya (675 millió dollár) támogatást kaptak, hogy el tudják kezdeni a tavaszi munkálatokat.
A háború utáni gazdaság azonban sokkal kisebb lesz, mint a háború előtti, és rengeteg új kihívással kell szembenéznie. Az egyik az érintett területek taposóaknáktól és egyéb robbanásveszélyes törmelékektől való megtisztítása. A február 24-i invázió előtt az ukrán védelmi minisztérium úgy becsülte, hogy
650 millió euróba kerülne az Oroszország által 2014-ben megszállt DonbAsz régió aknamentesítése.
Ez a szám most nyilvánvalóan nagyobb lesz.
A termőföldben gazdag Ukrajna viszont valószínűleg képes lesz ellátni a rászorulókat. A lakások és házak ügye azonban már más kérdés. A kijevi Kereskedelmi és Gazdaságtudományi Egyetem által készített kutatás körülbelül 29 milliárd dollárra teszi a lerombolt ingatlanvagyon értékét.
A megrongálódott infrastruktúra és ipari létesítmények újjáépítése pedig még többe fog kerülni, csakúgy, mint a termeléskiesés, a karbantartás hiánya és a megmaradt régi épületek helyreállításának költségei.
Ukrajna azonban gazdaságilag már a háború előtt a Nyugat felé fordult. Az unióba irányuló export részaránya a 2014-es 30 százalékról 2020-ra 36 százalékra emelkedett, míg az Oroszországba irányuló export aránya 18 százalékról 5,5 százalékra csökkent.
(Borítókép: Bucsa 2022. április 6-án. Fotó: Chris McGrath / Getty Images)