Miközben a nyilvánosság Elon Musk Twitter-hírfolyamát böngészi, hogy megtudja, a milliárdos vállalkozó hogyan kívánja működtetni a közösségimédia-platformot, amelyet 44 milliárd dollárért vásárol meg, egy rejtélyes sor tűnik ki: „Hitelesítsünk minden valódi embert.”
Ez a rejtélyes javaslat elég homályos ahhoz, hogy az emberek találgatni tudjanak, mi járhat Musk fejében, de elég konkrét ahhoz, hogy több lehetséges utat kínáljon, ahogy a Twittert a saját ízlése szerint kívánja alakítani.
Musk például arra törekedhetne, hogy a fiókokhoz valódi neveket írjon elő, vagy továbbra is engedélyezi az álneveket, amelyekhez megköveteli a fényképes azonosítást, vagy olyan harmadik féltől származó szolgáltatásokkal oldaná meg a hitelesítést, ahol a felhasználók már ismertek.
Az eredménytől függően a tervnek komoly következményei lehetnek a Twitter több száz millió felhasználójára nézve.
Elon Musk a Twitter-felhasználók hitelesítésére irányuló törekvése a platform egyik legnagyobb problémájából ered, a spamfiókokból. Különösen a kriptovaluta-csalásokat terjesztő fiókok okoznak gondot.
Sokszor könnyű felfedezni ezeket a fiókokat az Elon Musk tweetjeire adott válaszok között, és vannak, akik még a hírességét is megpróbálják kihasználni, és az ő személyében verik át a gyanútlanokat. 2020 nyarán Musk ellenőrzött fiókját érintette egy széles körű hackertámadás, amelynek következtében a felhasználók, köztük Barack Obama volt elnök és Kanye West akaratlanul is bitcoincsalást terjesztett.
A kriptopénzspamek Musk szerint a Twitter legidegesítőbb problémáját jelentik.
A kriptobotok ellen Musk minden valódi ember hitelesítését javasolta, hogy
elkülönítse a valódi fiókoktól a hamisakat.
Ha a cél az, hogy minden fiók hús-vér emberhez kötődjön, akkor a platformnak valamilyen módon igazolnia kell, hogy a felhasználók hitelesek. Az egyik lehetőség a Twitter meglévő hitelesítési programjának kiterjesztése.
Jelenleg a felhasználóknak meg kell adniuk egy olyan, hivatalos weboldalra mutató linket, amelyhez kapcsolódnak, egy hivatalos e-mail-címet vagy egy kormány által kiállított személyazonossági igazolványt.
Musk nem követelhetné meg az azonosítást, de megkövetelhetné, hogy a felhasználók a valódi nevüket használják. Más módszereket is megvizsgálhatna, például a fiókok hitelkártyához kötését, vagy a robotok legyőzése érdekében inkább a CAPTCHA-kra (Completely Automated Public Turing test to tell Computers and Humans Apart) támaszkodhatna, amelyek teljesen automatizált, nyilvános Turing-tesztek a számítógépek és az emberek megkülönböztetésére.
Jillian York, az Electronic Frontier Foundation digitális jogvédő csoport nemzetközi szólásszabadságért felelős igazgatója szerint azonban a CAPTCHA-k nem hozzák el a csodát, mert a kriptobotok egyre kifinomultabbá válnak. A CAPTCHA-kat egyre nehezebbé kellett tenniük az emberek számára, amit technológiai fegyverkezési versenynek is nevez. Bármelyik módszert is választja Elon Musk, Jillian York és más szakértők szerint valószínűleg két fő kategóriába sorolható kihívásokba ütközik, ami a hozzáférés és az adatvédelem.
A hozzáférés annak biztosításáról szól, hogy minden ember, aki használni szeretné a Twittert, fel tudjon jutni a platformra. Egy olyan rendszerrel, amely például hitelkártyához köti a fiókokat, York szerint a Twitter azt kockáztatja, hogy kizárja mindazokat, akik nem rendelkeznek hitelkártyával.
Lehet, hogy túl fiatalok ahhoz, hogy hitelkártyájuk legyen, vagy rossz a hitelképességük, és nem kapnak jóváhagyást. Talán nem szeretik, ha a hitelkártyás tranzakcióikat adatbrókerekhez továbbítják, vagy egyszerűen kulturális okokból inkább készpénzt használnak. A hitelesítés fogyasztói hitelhez kötése emberek millióit zárná ki – mondta York.
Bár sok felhasználó úgy érezheti, hogy nincs semmi rejtegetnivalója, egy olyan rendszer, amely arra kényszeríti őket, hogy megadják személyazonosításra alkalmas adataikat, hibapontot hoz létre.
Nemcsak több felhasználónak kellene bíznia a Twitterben, hogy nem él vissza személyes adataival, hanem maga a Twitter is sokkal nagyobb célponttá válna az elnyomó kormányokkal szemben, amelyek jogi követelésekkel kényszeríthetnék a Twittert az adatok átadására, vagy a személyazonosság-lopáson alapuló kiberbűnözőkkel szemben.
A jelentések szerint kiberbűnözők még valódi bűnüldöző ügynöknek is kiadták már magukat, hogy hamis kormányzati kéréseket teljesítsenek a technológiai cégek adataira vonatkozóan. A Twitter megígérhetné, hogy törli a bejegyzéseket, de ezzel csak az általa létrehozott kockázatot enyhítené.
Az adatvédelmi kérdés különösen aggasztó az emberi jogi csoportok számára Natalia Krapiva, az Access Now digitális jogvédő csoport ügyvédje szerint.
Különösen az olyan országokban élő emberek számára aggályos, mint Oroszország és más országok, ahol az egyéneket súlyosan üldözik a kormány bírálatáért vagy fontos politikai események, például a tüntetések, a korrupció vagy az ukrajnai háború tudósításáért.
Még a valódi nevek használatának kritériuma is kihívást jelenthet. A Facebooknak van némi tapasztalata ezzel kapcsolatban. A vállalat 2015-ben kénytelen volt változtatni a névpolitikáján, miután kritikusok rámutattak, hogy a visszaélések áldozatainak és más kiszolgáltatott csoportoknak jó okuk van álnév használatára. A Facebooknál végrehajtott változtatások megemelték az álnév bejelentéseinek a számban kifejezett határát, és lehetővé tették a felhasználók számára, hogy megindokolják a vállalatnak, miért kerülik valódi nevük használatát.
Évekig tartó próbálkozások és hibák után a technológiai platformok máris fontos tanulságokat dolgoztak ki a felhasználói hitelesítéssel kapcsolatban, amelyek Elon Musk hasznára válhatnak – írja a CNN.