A német sajtó arról számolt be, hogy Berlin is támogatja az orosz olajimport korlátozását, így – a hírek szerint – már csak Magyarországon múlhat, hogy az része lesz-e az Európai Unió következő, hatodik szankciós csomagjának.
Németország is beállt a sorba, és bár korábban ellenezte az orosz kőolajimportot sújtó európai uniós szankciókat – amelyeket az Ukrajna elleni háború miatt hoznak –, a Handelsblatt üzleti lap és a dpa német hírügynökség arról számolt be, hogy ez már a múlté.
Korábban arról szóltak a hírek, hogy a német szövetségi kormány akkor támogatja a döntést, ha elegendő idejük lesz arra, hogy átálljanak alternatív energiaforrásokra.
A németek pálfordulása az uniós tagállamok nagyköveteit összefogó brüsszeli testület szerdai ülésére tehető az MTI szerint, ahol Michael Clauss nagykövet közölte, hogy Németország nemcsak támogatja az újabb korlátozást, hanem sürgeti is.
Clauss szerint az orosz bankszektor legnagyobb szereplőjét, a Sberbankot is ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, egyúttal megérett az idő arra, hogy szankcionálják az orosz olajipart is.
Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter arról számolt be, hogy a háború előtti 35 százalékról 12 százalékra sikerült leszorítani az orosz kőolaj arányát a németországi felhasználásban, ezért már kezelhető lenne számukra az import leállítása.
A fennmaradó 12 százalékot a német–lengyel határon fekvő Schwedtben működő olajfinomító teszi ki, amelynek több mint 90 százalékos tulajdonosa a Rosznyefty orosz energiavállalat, amely orosz kőolajat használ, és ezen nem is változtatna.
A német kormány úgy kalkulál, hogy Lengyelországgal közösen lehetne kiváltani ezt a mennyiséget, ha ki tudják szorítani a Rosznyeftyet. Ezt egy új törvénytervezettel érnék el, amely szerint
az állam kisajátíthat energetikai cégeket,
ha az ellátásbiztonság fenntartása megköveteli. A parlament május végén fogadhatja el a tervezetet.
Az Európai Unió tagállamai az újabb, immár hatodik szankciós csomagról, így az orosz olajimport betiltásáról a jövő héten dönthet. A nagykövetek szerdától kezdve tárgyalnak a kérdésről, és a hét végére meg is születhet a döntés, kivéve, ha Magyarország megtagadja a csomag jóváhagyását.
A New York Times szerint – miután Németország is beállt a sorba – már csak Magyarország ellenzi az olajembargót, ám hangsúlyozta, hogy Magyarország a korábbi szankciós csomagokat is támogatta, így vélhetően ezúttal sem lesz másképp.
Ugyanakkor Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap reggel arról beszélt a Kossuth rádióban, hogy nem megengedhető, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát.
Nem szabad olyan szankciókat hozni, amelyekkel elsősorban magunkat büntetjük, és nem azokat, akiket szankcionálni akarunk
– mondta Gulyás Gergely, aki szerint a legfontosabb, hogy az EU ne fogadjon el olyan korlátozást, amely lehetetlenné teszi az orosz kőolaj és földgáz importját, egyúttal vonja vissza az erre vonatkozó korábbi döntéseit.
Más esetben Magyarországnak jóval drágábban kellene beszereznie ezeket a nyersanyagokat, amelyek nélkül a rezsicsökkentés, a fűtés és a gazdaság működése sem biztosítható.
Az orosz olajimport betiltására két megoldás is lehetséges. Az egyik szerint az Európai Bizottság javasolhatja, hogy a tagországok teljesen állítsák le az olaj behozatalát, de nem azonnal, hanem ősszel vagy akár télen.
A másik lehetőség pedig az lenne, hogy embargó helyett vezessenek be felső árkorlátot, hogy az EU-ban működő vállalatok legfeljebb mennyiért vehetnek orosz kőolajat.
Becslések szerint az Európai Unió naponta 450 millió euró értékben importál kőolajat Oroszországból.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, vasárnapi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Az orosz Gazprom Neft olajtermelő moszkvai olajfinomítója Moszkva délkeleti külvárosában 2022. április 28-án. Fotó: Natalia KOLESNIKOVA / AFP)