Csehország megtámadása esetén a lakosság 24 százaléka lenne hajlandó aktívan segíteni a hadseregnek az ellenség elleni harcokban, míg a megkérdezettek 62 százaléka ezt elutasítja – derült ki abból az országos felmérésből, amelyet az NMS Market Research társaság készített a cseh közszolgálati televízió számára.
A lakosság kétharmada bízik a hadseregben, de annak harci képességeiben csak 51 százalék. A megkérdezettek 40 százaléka viszont úgy vélte, hogy a cseh hadsereg jelenleg nincs harcképes állapotban.
Az április első felében készített felmérés azt mutatja, hogy a csehek országuk védelmének kérdésében nagymértékben a NATO-ra támaszkodnak. A NATO-tagságot 71 százalék minősítette fontosnak, míg 16 százalék szerint nem az. A megkérdezettek 57 százaléka szerint az államnak többet kell költenie a hadseregre, 28 százalék nem ért egyet ezzel.
A cseh hadsereg hivatásos katonákból áll, jelenleg több mint 26 ezer főből. Az aktív tartalékosok száma március végén mintegy 3600 volt. Ezt az év végéig további 1200 tartalékossal szeretnék növelni. A prágai sajtó azt írja, hogy az ukrajnai háború következtében jelentősen megnőtt a katonai szolgálat iránti érdeklődés – írja az MTI.
Nagy-Britannia további 375 millió dollárral segíti Ukrajnát Oroszország február 24-én indított háborújában.
Az Egyesült Királyság nemrég jelentette be, hogy mintegy 375 millió dollár katonai segítséget nyújt a háborús országnak. A britek többek között elektronikus hadviselési berendezéseket és radarrendszereket adnak Ukrajnának – számolt be a Reuters.
Oroszország „elfelejtette a második világháború összes leckéjét” – mondta Volodimir Zelenszkij hétfő éjjel közzétett videóüzenetében.
Az ukrán elnök visszautalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábbi kijelentésére, aki a minap azt mondta: szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben – Adolf Hitlerhez hasonlóan – „zsidó vér folyik”.
Zelenszkij? A legnagyobb antiszemiták a zsidók, még Hitler is zsidó származású volt
– mondta Lavrov, amire most az ukrán elnök úgy reagált: A miniszter „antiszemita kijelentése” azt bizonyítja, hogy az oroszok elfelejtették a második világháború tanulságait.
Hogy mondhatott ilyet akkor, amikor a nácizmus felett aratott győzelem évfordulójához [Május 9. – a győzelem napja Oroszországban] közeledünk? Ezek a szavak azt jelentik, hogy Oroszország vezető diplomatája a zsidókat okolja a nácik bűntetteiért
– vélekedett Zelenszkij.
Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy várakozásaik szerint az Európai Unió egy újabb szankciós csomagot hagyhat jóvá a közeljövőben, amelyben egyértelmű lépéseket tesznek azért, hogy csökkentsék Oroszországnak az energiából származó bevételeit.
Hiszünk abban, hogy a terrorista állam most már nem napi egymilliárd eurót kap az olajért. De emellett érdemes előkészíteni a következő szankciós lépéseket is már most. Végső soron minden exportot, importot le kell majd állítani Oroszországgal
– vélte az ukrán elnök.
Oroszország május közepéig megkísérli a Donyecki és Luhanszki régiók annektálását, valamint a Herszoni Népköztársaság létrehozását – jelentette be Michael Carpenter, az Egyesül Államok EBESZ-nagykövete.
Az Egyesült Államok hírszerzése szerint Oroszország május közepéig népszavazást tervez az országhoz való csatlakozásról a Donyecki és Luhanszki régióban, és hasonló tervei vannak a Herszonnal is.
A CNN azt írja, Carpenter szerint az orosz hadsereg azért rabolja el a helyi ukrán képviselőket, hogy helyükön Moszkvához lojális vezetést hozzon létre.
Köszöntjük kedves olvasóinkat!
Kövesse velünk ma is az orosz–ukrán háború fejleményeit, és értesüljön elsőként a legfrissebb hírekről.
Hétfői hírfolyamunkat ide kattintva érheti el.