Ha nem születik megoldás a bosznia-hercegovinai választási törvény reformjára, akkor megvétózza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását Zoran Milanovics horvát államfő.
Amennyiben alkalma lesz rá, megvétózza Finnország és Svédország NATO-csatakozását Zoran Milanovics horvát államfő, ha addig nem születik megoldás a bosznia-hercegovinai választási törvény reformjára – adta hírül az MTI.
A horvát közszolgálati televízió (HRT) közlése szerint Milanovics kifejtette: ha jelen lesz a közelegő madridi NATO-csúcstalálkozón, akkor megvétózza a csatlakozásra szóló meghívót.
A politikus azt is hozzátette: alacsonyabb szinten történő szavazás esetén valószínűleg nem tudja rákényszeríteni például a horvát nagykövetre, hogy az ő álláspontját képviselje a NATO-tanácsban.
Andrej Plenkovics kormányfő szerint Milanovics visszaél a boszniai horvátok helyzetével, és oroszpárti politikát folytat. Dimitrij Medvegyev volt orosz kormányfő nemrég Telegram-bejegyzésében azt írta: „Kijev bosszúja fenyegeti a horvát elnököt az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos kijelentései miatt”.
Milanovics ugyanakkor leszögezte, hogy nem áll Oroszország oldalán, majd azt is megjegyezte: „az oroszok saját játékukat játsszák a háborúban, amelyben ők az agresszorok”.
Az államfő szerint Horvátországban egy olyan „társaság” van hatalmon, amely tevékenységével aktívan a boszniai horvátok ellen dolgozik.
Arra is felesküdtem, hogy megvédem őket (a boszniai horvátokat), és ha kell, politikailag belehalok
– jelentette ki Zoran Milanovics, aki elmondta: Oroszországtól és Ukrajnától sem fél.
Németország viszont támogatja, hogy Finnország és Svédország csatlakozzon a NATO-hoz, ha a két ország kéri a felvételét a védelmi szövetségbe – jelentette be Olaf Scholz német kancellár kedden a finn és a svéd miniszterelnökkel együtt a szövetségi kormány Berlin melletti vendégházában, a Meseberg-kastélyban.
A kancellár a kormány kétnapos kihelyezett ülésének szünetében tett nyilatkozatában kiemelte, hogy Finnország és Svédország a NATO-tagság ügyétől függetlenül is „mindig számíthat Németország támogatására”.
Finnország és Svédország „közeli szövetséges és szoros partner” az Európai Unióban, ezért az egész közösségnek fontos biztonsági kérdésekről is tárgyalni kell – tette hozzá Olaf Scholz.
A szociáldemokrata politikus kiemelte: senki sem feltételezheti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna után nem támad meg más országokat, „és nem szegi meg ismét erőszakkal a nemzetközi jog szabályait”.
(Borítókép: Zoran Milanovics 2021. május 17-én. Fotó: Jure Makovec / AFP)