Jill Biden méltatta a román kormányt és a segélyszervezeteket az ukránoknak nyújtott segítségért bukaresti látogatása alkalmával, de figyelmeztetett, hogy ez csak a kezdet. Románia közel 900 ezer menekültet fogadott be Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta.

Szombaton volt a második napja a négynapos romániai és szlovákiai útnak, amelyen az amerikai elnök felesége részt vesz.

A román emberek csodálatosak, hogy befogadják ezeket a menekülteket otthonaikban, ételt, ruhát és menedéket kínálnak nekik, és átadják nekik a szívüket

– idézi Jill Bident a Guardian.

Oroszország németországi nagykövetsége bejelentette, hogy megakadályoz minden olyan terrorcselekményt, amelyet orosz újságírók ellen terveznek.

Május 6-án Berlinben megakadályozták, hogy terrorcselekményt hajtsanak végre orosz újságírók és családtagjaik ellen

– áll a jelentésben. Hozzáteszik: péntek délután egy lakópark lakásának ablakát betörték egy utca felől dobott üveggel. A helyszíni szemlén a hatóságok gyanús, nagy méretű kannát találtak elrejtve, amely folyadékkal volt töltve. Valamint egy műanyag palackra és egy gázpalackra is bukkantak, amihez vezetékeket ragasztottak – írta a TASZSZ.

A feltételezések szerint a tárgyak egy rögtönzött robbanószerkezet részei voltak. Az elmozdulásának veszélye miatt pedig úgy döntöttek, még a helyszínen hatástalanítják. Eközben az orosz újságírók és családtagjaik lehetőséget kaptak arra, hogy biztonságos helyre költözzenek.

Az orosz nagykövetség feljegyzést küldött az esetről a német külügyminisztériumnak, amelyben követeli az elkövető azonosítását. 

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az Orosz Föderáció hadműveleti-taktikai és katonai repülése egyik napról a másikra 18 ukrán katonai létesítményt sújtott a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

Ezenkívül a Harkivi területen található Bogoduhov pályaudvara közelében megsemmisült az Egyesült Államokból és az európai országokból kapott, nagy mennyiségű katonai felszerelés.

Egy ukrán dróncsapás az ukrajnai jelentések szerint pénteken orosz állásokat ért a Krímtől 300 kilométerre nyugatra fekvő Kígyó-szigeten.

Az Associated Press közölte, hogy elemezte a csapás utóhatását mutató műholdképeket, de részleteket nem közölt.

Az orosz szövetségi biztonsági szolgálat (FSZB) hivatalos statisztikái szerint január és március között összesen 3 880 679 orosz utazott el. Nem világos, hogy azóta hányan tértek vissza.

A volt szovjet országokba érkezők száma jelentősen megugrott a február 24-én kezdődött ukrajnai orosz inváziót követően. Az országot a háborúval szembeni ellenállásból elhagyó oroszokhoz csatlakoztak azok, akik a határzárról, a hadiállapotról és a tömeges mozgósításról szóló híresztelések elől menekültek, amelyek eddig nem valósultak meg.

Grúzia 2022 első negyedévében 38 281 oroszt fogadott be, ami közel ötszörös növekedés a tavalyi év azonos időszakában befogadott 8504 oroszhoz képest.

Tádzsikisztánban szintén közel ötszörösére nőtt az orosz érkezők száma, a 2021. január–márciusi 8857-ről 40 ezer 54-re az idei év azonos időszakában.

Észtországban négyszeres növekedést (125 426) tapasztaltak a tavalyi évhez (29 364) képest. A balti társállamok, Lettország és Litvánia enyhe növekedést tapasztaltak.

Örményországban a tavalyi év azonos időszakához képest háromszorosára, 134 129 főre emelkedett a tavalyi 44 586 főhöz képest az Oroszországból érkezők száma. Üzbegisztánban hasonlóan háromszoros növekedést tapasztaltak, idén 53 084 fővel, szemben a 2021-es 15 206 fővel.

A Kazahsztánba érkező oroszok száma 2022. január–márciusában 122 330-ról 204 947-re, azaz a duplájára emelkedett.

Az Ukrajnába utazó oroszok száma enyhén emelkedett, 328 435 főre a 2021. január–márciusi 316 286 főről – írja a Guardian.

Megérkezett Ukrajnába az Egyesült Államoktól kapott orvosi drón – számolt be a TSN. 

A kvadrokoptert az ukrán katonaságot és az orvosokat segítő amerikai alap szállította az országba. A több mint 30 ezer dollárt érő eszköz nagy mennyiségű gyógyszer és vér szállítására is alkalmas. Gyors, könnyen kezelhető, és ami a legfontosabb, egyszerre 16 kilogramm rakományt emel fel.

Ez a drón akár 16 kilogrammos terhet is képes szállítani, egy irányban akár 1 órát is repül és szabályozza a hőmérsékletet, azaz nagyon fontos gyógyszereket is tudunk szállítani olyan területekre, amelyek megszállás alatt vannak

– mondta Irina Vascsuk, a jótékonysági szervezet elnöke.

Joe Biden és más nyugati vezetők azt tervezik, hogy vasárnap videóbeszélgetést folytatnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – közölte a Fehér Ház.

Az Egyesült Államok elnöke pénteken aláírt egy fegyvercsomagot, amely állítólag 150 millió dollár értékben további tüzérségi lőszert, radart és egyéb felszerelést biztosít.

Péntek este az orosz megszállók ismét ágyúzták Kramatorszkot. A robbantások sok házat és épületet megrongáltak. Két ember megsérült – jelentette Olekszandr Honcsarenko polgármester.

Újabb éjszakai rakétatámadás Kramatorszk ellen. Több mint 15 ház, egy bérház, egy kulturális intézmény, egy üzlet és az infrastruktúra megsérült. Egy nő és egy férfi megsebesült

– írta Olekszandr Honcsarenko.

Az orosz megszállók kivonták a 71. gépesített lövészezredet a harcállásokból, hogy biztosítsák a lerombolt Mariupolban zajló május 9-i felvonulást – számolt be Telegram-csatornáján az Ukrajna Védelmi Minisztérium. 

Az orosz megszállók annyira félnek Ukrajna védőinek támadásától, hogy arra kényszerítették az ezred tisztjeit, hogy elhagyják a harcállásokat, és éjjel-nappal védelmet nyújtsanak nekik

– áll a közleményben.

Az oroszok által támogatott szakadárok kisebb fegyveres harcokról számoltak be Kelet-Ukrajnából, az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló Szeverodonyeck külvárosából.

A szakadár erők előrenyomultak, de mesterlövészekkel és drónokkal kerültek szembe

– közölte szakadárok által irányított de facto Luhanszki Népköztársaság egyik képviselője a BBC szerint.

Úgy vélik, hogy Donbász, amelynek lakossága az invázió előtt mintegy 100 ezer fő volt, közel áll a bekerítéshez. Újabb civil halálesetekről számoltak be a kormány ellenőrzése alatt álló Bahmut városából egy lakónegyedet ért rakétatámadás után, és a Donyecki Népköztársaságból, ahol a szakadárok szerint egy civil meghalt, kettő pedig megsebesült a kormányzati lövések következtében.

A háború középpontja a múlt hónapban Ukrajna keleti részére helyeződött át, miután Oroszország visszavonta csapatait a főváros, Kijev környékéről.

Az észak-atlanti szövetség az ukrajnai háború további eszkalációjára számít a következő hetekben – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntagnak adott interjújában.

Ugyanakkor a főtitkár folyamatos fegyverszállítmányt kért Ukrajnának, mivel szerinte az ukrán erők nem védekezhetnek a szovjet korszak fegyvereivel, hanem át kell térniük a modern nyugati fegyverekre. Valamint óva intette Oroszországot az atomfegyverek bevetésétől.

Üzenetünk egyértelmű: a nukleáris fegyverek használata oda vezet, hogy minden oldalon csak vesztesek lesznek

– idézi Stoltenberget a Deutche Welle.

Az ukránok DNS-teszteket végeznek a holttestek azonosítására Bucsában – írja a Guardian egy tudósítójára hivatkozva.

A hetekig tartó exhumálás után több mint kétszáz azonosítatlan holttestet őriznek egy bucsai hullaházban. Vannak, akiket iratok nélkül temettek el és olyanok is akadnak, akik annyira eltorzultak a haláluk vagy a halál utáni bánásmód miatt, hogy nem lehet őket azonosítani.

A városban számos ukrán keresi még mindig a szüleit, házastársát vagy testvérét, akik akkor tűntek el, amikor az orosz katonák áprilisi Kijevből való kivonulásuk alatt civileket mészároltak le.

Magyarország területére május 6-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5991 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7090 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 530 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől május 6-án Budapestre vonattal 413 ember, köztük 192 gyermek érkezett.

A brit védelmi minisztérium jelentése szerint az ukrajnai konfliktus súlyos áldozatokat követel Oroszország legképzettebb egységeitől.

Legalább egy T–90M, Oroszország legfejlettebb harckocsija megsemmisült a harcokban. A T–90M-et 2016-ban vezették be, és továbbfejlesztett páncélzatot, korszerűsített löveget és továbbfejlesztett műholdas navigációs rendszert tartalmaz.

Száz darab T–90M harckocsi áll szolgálatban Oroszország legjobban felszerelt egységei között – állította a brit hírszerzés, hozzátéve, hogy a rendszer továbbfejlesztett páncélzata, amelyet a páncéltörő fegyverek ellen terveztek, sebezhető marad, ha nem támogatják más haderőelemek.

A jelentés szerint Oroszországnak sok időbe és pénzbe fog kerülni, hogy a konfliktust követően újjáépítse fegyveres erőit.

Különösen nagy kihívást jelent majd a modernizált és fejlett felszerelések pótlása, mivel a szankciók korlátozzák Oroszország hozzáférését a mikroelektronikai alkatrészekhez – tették hozzá.

Ahogyan Oroszországot is szankcionálják a nyugati országok ukrajnai háborúja miatt, ha Peking megszállná a szigetet, Tajvan reméli, hogy hasonlóan kiállnak mellette.

Joseph Wu külügyminiszter azt mondta, fontos, hogy másokkal együtt álljanak ki Oroszország inváziójának elítélése és Oroszország és Belarusz szankcionálása mellett.

Ha Kína erőszakkal fenyeget minket, vagy ha megszállnak minket, természetesen reméljük, hogy a nemzetközi közösség megérti és támogatja Tajvant, és szankcionálja az ilyen agresszív viselkedést

– mondta Joseph, és hozzátette, Tajvan is a nemzetközi közösség mellett áll, és megteszi ezeket az intézkedéseket.

Tajvan a háború kezdete óta óvakodik attól, hogy Kína hasonló lépésre szánja el magát, bár a tajpeji kormány nem számolt be kínai támadásra utaló jelekről.

Ukrajna nehéz helyzete széles körű szimpátiát váltott ki a tajvani közvéleményben, mivel sokak szerint párhuzamot lehet vonni az Ukrajnában történtek és Tajvan között, mert Kína sajátjának tekinti a szigetet.

Több mint negyven, Oroszország által foglyul ejtett ukrán katona és civil, köztük 11 nő és egy lelkész szabadult ki egy újabb fogolycsere keretein belül.

Újabb fogolycsere történt. 41 embert, köztük 11 nőt hoztak haza

– közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

A kiszabadultak között 28 katona és 13 civil van, akik közül az egyik az ukrán ortodox egyház papságának tagja volt. Azt nem közölték, hogy hány oroszt engedtek szabadon cserébe – írja a Guardian.

Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pénteki telefonbeszélgetésük során aláhúzták elkötelezettségüket amellett, hogy felelősségre vonják Oroszországot az ukrajnai invázióért, és megvitatták az Ukrajna számára nyújtandó biztonsági segítségnyújtás érdekében tett erőfeszítéseket – áll a Fehér Ház közleményében a Guardian szerint.

Mindkét vezető hangsúlyozta elkötelezettségét, hogy továbbra is felelősségre vonják Oroszországot az Ukrajnában elkövetett brutálisokért, és áttekintették az ukrán kormánynak nyújtandó biztonsági támogatást, valamint a gazdasági és humanitárius segítségnyújtásra irányuló erőfeszítéseiket.

Biden és Trudeau említették részvételüket a júniusi Los Angelesben megrendezésre kerülő amerikai csúcstalálkozón is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgette Olaf Scholz német kancellárt, hogy erőteljes politikai nyilatkozatot tegyen azzal, hogy ellátogat Kijevbe május 9-én, amely napon a német vezetők gyakran Moszkvába utaztak a második világháborúban elesett 27 millió orosz emlékére rendezett oroszországi győzelem napja alkalmából.

Hetek óta heves bírálatok érik Németországot, amiért nem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnába, illetve nem támogatja az orosz energiaimportra vonatkozó, az egész EU-ra kiterjedő embargót. Németország különösen függ Oroszországtól a gázellátás terén, és azt állítja, hogy egy embargónak nagyobb kárát látná, mint Oroszország.

Anélkül, hogy Németországot külön megemlítette volna, Zelenszkij ezt mondta a Guardian szerint:

Még most is vannak olyanok, akik oxigénhez akarnak jutni anélkül, hogy megpróbálnának lélegezni. Egyensúlyt akarnak teremteni. A szürke zónában akarnak lenni, az árnyékban maradni, vagy az esőcseppek között sétálni. De már nincsenek cseppek. Ömlik az eső, és mindenki csuromvizes.

A brit miniszterelnök beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel, hogy gratuláljon neki a nemrégiben aratott választási győzelméhez.

A vezetők elkötelezték magukat az angol–francia kapcsolatok újjáélesztése mellett, hogy együtt dolgozzanak a közös problémák – a megélhetési költségek, az autokratikus államok jelentette fenyegetések és a globális energiabiztonság – megoldásán.

Ukrajnával kapcsolatban egyöntetűen elítélték Putyin „halálos ostobaságát”, és megállapodtak abban, hogy szorosabban koordinálják az Ukrajnának nyújtott hosszabb távú biztonsági és gazdasági támogatást, valamint az Oroszország elszigetelésére irányuló intézkedéseket.

Boris Johnson beszámolt a múlt hónapi kijevi látogatásáról, azt állította,

A felek osztották az ukrajnai inváziónak az energia- és élelmiszerárakra gyakorolt globális hatásaival kapcsolatos aggodalmukat, és megállapodtak abban, hogy a G7-ek keretében együttműködnek a belföldi és a fejlődő gazdaságokra gyakorolt hatások enyhítése érdekében. A vezetők megvitatták az Egyesült Királyság és Franciaország közötti nagyobb gazdasági és technológiai együttműködés lehetőségeit is, ami mindkét országban fellendítené a munkahelyteremtést és a növekedést.

Az orosz haderő az ukrán fegyveres erők előrenyomulásának lassítása érdekében három közúti hidat robbantott fel a Harkivi régióban – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara Facebook-oldalán.

A hidakat a Cirkuny és Ruszki Tiski településeken semmisítették meg az orosz katonák. A vezérkar hozzáteszi, a harcok folytatódnak Mariupol területén is, azon belül az Azovsztal üzemnél. Az ukrán védelmi erők mindent megtesznek azért, hogy visszaszerezzék a város fölött az irányítást. 

Az amerikai elnök által pénteken bejelentett legújabb, Ukrajnának szánt katonai segélycsomag értéke 150 millió dollár – erősítette meg Antony Blinken külügyminiszter.

Engedélyeztem 150 millió dollár értékben további amerikai fegyvereket, felszereléseket és ellátmányt Ukrajna számára, hogy megerősítse védelmét Oroszország keleti offenzívájával szemben

– mondta Antony Blinken.

A támogatás legutóbbi részletében 25 000 darab 155 milliméteres tüzérségi lövedék, valamint tüzérségi elhárító radarok, zavaró berendezések, terepi felszerelések és pótalkatrészek szerepelnek.

 Joe Biden bejegyzésében közölte:

Bejelentek egy újabb biztonsági segélycsomagot, amely további tüzérségi lőszereket, radarokat és egyéb felszereléseket biztosít Ukrajnának. Az amerikai támogatás, szövetségeseink és partnereink hozzájárulásával együtt, döntő fontosságú volt abban, hogy Ukrajna megnyerje a Kijevért vívott csatát, és megakadályozza Putyin háborús céljait Ukrajnában.

Az Ukrajnának nyújtott újabb 150 millió dolláros amerikai biztonsági segélycsomaggal együtt Washington Kijevnek nyújtott katonai segítsége az orosz invázió kezdete óta mintegy 3,8 milliárd dollárra rúg – írja a Guardian.

Az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora, Fodor Sándor közvetlenül a lövészárokból tart előadásokat a hallgatóinak – tette közzé Facebook-oldalán Viktor Sadej, Ungvár városi tanácsának képviselője. 

A harci szolgálatok közötti szünetben Fodor Sándor, ungvári professzor turizmustudományról tart előadást tanítványainak. Akárcsak a civil életben, Sándor folyamatosan mozgásban van, kapcsolatban áll a katonaságunkat segítő, aktív kárpátaljaiakkal

– írta posztjában Sadej, aki Fodor Sándorral együtt szolgál Kelet-Ukrajnában, az ukrán védelmi zászlóaljban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, még mindig nyitott az Oroszországgal való tárgyalásra, de csak akkor, ha Moszkva kivonja csapatait. A megbeszélésekhez megállapodásokra van szükség, hogy

megállítsák az öldöklést, és diplomáciai csatornákon visszaszerezzék Ukrajna területeit.

Zelenszkij szerint ennek előfeltétele lenne a február 23-i, azaz a háború előtti helyzet visszaállítása.

Vissza kell vonulniuk. Ha ez megtörtént, abban az esetben elkezdhetünk normálisan tárgyalni a dolgokról

– mondta az orosz csapatokról Zelenszkij a SkyNews szerint.

Annak ellenére, hogy szó szerint lerombolják az összes hidunkat, még nem minden hidat romboltak le

– fogalmazott az ukrán elnök.

Mély aggodalmát fejezte ki az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) pénteken Ukrajna békéje és biztonsága fenntartásának tekintetében, és támogatásáról biztosította António Guterres ENSZ-főtitkár békés rendezésre irányuló erőfeszítéseit pénteken kiadott állásfoglalásában, amely az első a témában az Ukrajna elleni orosz háború februári megindulása óta.

Az állásfoglalást – amely ellen Oroszország sem emelt vétót – Norvégia és Mexikó kezdeményezte.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa mély aggodalmát fejezi ki Ukrajna békéje és biztonsága fenntartásának tekintetében

– áll a szövegben. A BT felidézi, hogy „a tagállamok az Egyesült Nemzetek alapokmánya értelmében mindannyian kötelezettséget vállaltak nemzetközi vitáik békés eszközökkel történő rendezésére” – olvasható tovább a dokumentumban.

„Az ENSZ Biztonsági Tanácsa erős támogatásáról biztosítja az ENSZ-főtitkár békés rendezésre irányuló erőfeszítéseit” – teszi hozzá a szöveg, amely egyben felkéri Guterrest, hogy tájékoztassa a testületet a fejleményekről.

Guterres a múlt héten találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában és Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel Kijevben. Tárgyalásai kövezték ki az utat, hogy a világszervezet a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) segítségével eddig csaknem ötszáz polgári személyt evakuált az orosz csapatok által ostromolt mariupoli Azovsztal gyárból.

Moszkva az ENSZ BT-ben egy nappal az ukrajnai hadművelet megindulását követően tartott ülésen vétót emelt egy határozattervezet ellen, amely elítélte volna a katonai akciót. Akkor Kína, India és az Egyesült Arab Emírségek tartózkodott a voksoláson.

Az ENSZ 193 tagú közgyűlése azonban, ahol nem lehet vétózni, már két elmarasztaló határozatot is elfogadott, amelyek ugyanakkor nem bírnak kötelező erővel.