Az ENSZ a klímaváltozás miatti elsivatagosodást vizsgálta, és kiderült, hogy az aszályok száma és hossza mintegy 29 százalékkal nőtt az ezredforduló óta.
Az 1997 és 2017 közötti időszakban tapasztalható száraz időszakok emellett közel 124 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okoztak világszerte. Ibrahim Thiaw, az ENSZ elsivatagosodás elleni harcának koordinálására kötött egyezmény ügyvezető titkára elmondta: a sűrű és hosszan tartó aszályos időszakok jelentik „az egyik legnagyobb veszélyt a fenntartható fejlődésre”.
A súlyos vízhiány, a termőföldek kiszáradása és a folyamatos szárazság javarészt a fejlődő országokban, főleg a kelet-afrikai térségben van jelen, de
a világ többi része is egyre jobban érintett.
Legfőképp India, Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália esetében aggasztók a változó éghajlati körülmények.
Az ENSZ figyelmeztetett: nemcsak Ausztráliában kell egyre több erdőtűzre számítani, de az erdőirtás jelenlegi üteme mellett az Amazonas térségének akár 16 százalékát szintén erdőtüzek pusztíthatják el 2050-ig. Mint arról a szervezet az elefántcsontparti konferencián beszámolt: a megfelelő intézkedésekkel nemcsak az afrikai szárazság szorítható vissza, hanem a jövőben világszerte előforduló vízhiányt is enyhíteni lehet.
A szakemberek szerint napjainkban a Föld lakosságának csaknem egyharmada küzd az ivóvíz hiányával, ez az arány azonban 2050-re akár meg is duplázódhat. Sőt, kutatók becslései szerint 2050-ben akár több mint ötmilliárd ember is lehet, aki évente legalább egy hónapon át vízhiányban szenved majd – írja az MTI.
Magyarországon is probléma a csapadékhiány, aminek súlyos következményei lehetnek a mezőgazdasági termelésre.
