Brüsszelben tartják ma és kedden az Európai Tanács rendkívüli ülését, amelyen az állam- és kormányfők többek között az elhúzódó ukrajnai háborúról, az azzal járó súlyos gazdasági válságról, illetve az energiaellátás biztonságáról tárgyalnak. Egyes hírek szerint az olajembargó ügye napirenden sem lesz, míg mások szerint jó az esélye a megállapodásnak.
A tanácskozás fő témája az EU-csúcson az Oroszország ellen tervbe vett újabb (hatodik) szankciós csomag, amelynek része lehet az Ursula von der Leyen által május elején beígért teljes körű olajembargó megvitatása. A bizottsági elnök a múlt héten már sokkal árnyaltabban fogalmazott, amikor azt mondta, hogy „nem szabad alaptalan várakozásokat kelteni”, és helyesebb elismerni, hogy a kérdés nem lesz napirenden a hétfő–keddi brüsszeli EU-csúcson. Az elnök szerint jelenleg még sok kérdést kell tisztázni a színfalak mögött, nem célszerű a csúcstalálkozót ezzel terhelni.
A tisztázások alatt vélhetően az Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten elküldött levelében foglaltakat értette. A magyar kormányfő Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének azt írta, hogy a mostani ülésen Magyarország nem támogatja az Oroszország elleni olajembargó-kérdés napirendre tűzését.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója ezt tegnap bővebben is kifejtette egy Facebook-posztjában. E szerint a magyar kormány ragaszkodik az állam-, illetve kormányfők márciusi versailles-i csúcstalálkozóján kötött megállapodáshoz, amely szerint
nem vezetnek be orosz energiahordozókat érintő uniós szankciókat, az energiafüggőség csökkentése érdekében hozott intézkedéseknél pedig figyelembe veszik az országok eltérő energiaszerkezetét, valamint azt a szuverén jogot, hogy az egyes tagállamok maguk határozzák meg az energiamixüket.
Orbán Balázs szerint ennek a nehezen létrehozott európai egységnek mond ellent az Európai Bizottság hatodik szankciós csomagra tett javaslata. Orbán Balázs megerősítette a kormány már többször hangoztatott álláspontját, miszerint az Európai Bizottság által javasolt szankciók elfogadása azonnal súlyos ellátási zavarokat okozna, és aláásná az ország létfontosságú energiabiztonsági érdekeit.
Sem a magyar háztartások, sem pedig a magyar gazdaság nem tudná elviselni a következményeket. Ezért Magyarország csak abban az esetben támogatja az új szankciós csomagot, ha annak nem a magyar családok és vállalkozások fizetik meg az árát!
– fogalmazott Orbán Balázs, aki hozzátette: Brüsszelnek garanciát kell vállalnia arra, hogy a Magyarországra érkező, vezetékes szállítású kőolaj felmentést kap, és biztosítania kell az Adria-kőolajvezeték kapacitásbővítését, amely a vezetékes szállítás esetleges leállása esetén lehetővé tenné a tengeren keresztüli olajszállítást.
A hvg úgy tudja, hogy a tanácskozáson elsősorban a szankciónak azt a verzióját fogják megtárgyalni, amely szerint a Magyarországra is orosz olajat szállító Barátság kőolajvezetéken kívül valamennyi szállítmányt érinti a hatodik szankciós csomag keretében kivetett behozatali tilalom. A lap szerint a magyar kormány azt szeretné elérni, hogy az EU adjon garanciát az ország energiaellátására arra az esetre is, ha ezen a vezetéken elakadna az energia.
Az Infostart ma reggel arról ír, hogyha Orbán Viktor kérésére el is tekint az Európai Tanács elnöke a kérdés formális napirendre tűzésétől, könnyen elképzelhető, hogy néhány tagállam vezetője szóba hozza majd a témát. A lap szerint valószínű, hogy
bármit is dönt végül Charles Michel, minimum az Ukrajnának határozott támogatást követelő balti országok vezetői – különösen litván részről várható ilyen –, valamint nem kizárható módon a lengyel miniszterelnök is, mindenképpen szóba hozzák majd a kérdést.
A Politico szerint lehet, hogy Magyarország egyedül maradna különvéleményével, ebben az esetben a többség így demonstratív módon az EU–ukrán politikában képviselt magyar állásponttól is elhatárolódhatna, sőt, akár megvonhatná az orosz olajról történő leváláshoz felkínált közösségi pénzügyi támogatás folyósítását Budapestnek. A lap azt is hozzáteszi, hogy akár az is előfordulhat, hogy a diplomáciai háttéregyeztetések alatt a magyar kormány olyan ajánlatot kap, amelynek fényében feladja pillanatnyi vétóját.
A Politico szerint ugyanakkor viszonylag kevesen számolnak csak azzal, hogy a magyar kormány pusztán „kicsit több pénzügyi támogatás” és „picit hosszabb átmeneti idő” felkínálásáért cserébe hétfőre beállna a sorba. Emlékezetes, hogy a magyar kormányfő legutóbb „legalább ötéves” felkészülési időt tartott szükségesnek, a magyar külügyminiszter pedig 15-18 milliárd eurós finanszírozásról beszélt a teljes magyar átállás végigviteléhez.
(Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Karmelita kolostorban, ahol munkavacsora keretében tárgyalnak 2022. május 9-én. Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)