A közzétett adatokból az látszik, hogy a jelentős magyar lakossággal rendelkező székelyföldi és partiumi megyékben is meghaladta az országos átlagot az önkitöltési hajlandóság. Ha kisebbségi közösségek tagjai mulasztják el az adatközlést, azzal közösségük hivatalosan kimutatott részarányát csökkentik.
Kedden kezdődik Romániában a népszámlálás hagyományos, személyes megkereséses időszaka, amely alatt azokat keresik fel a számlálóbiztosok, akik nem vagy hiányosan töltötték ki interneten a cenzus kérdőívét a március 14. és május 27. közötti időszakban.
A statisztikai intézet hétfői közleménye szerint az önkitöltési időszakban 11 millió kérdőívet kaptak, ezek közül 8,9 millió volt teljes, és került be a népszámlálási adatbázisba, ami az ország 19 millióra becsült lakosságának 46,8 százaléka.
Akik nem töltötték ki interneten a kérdőívet, vagy válaszaikat nem érvényesítette a statisztikai intézet, azokat a július 17-ig tartó személyes megkereséses időszakban otthonában keresni fel a számlálóbiztosok egyike. A népszámláláson a részvétel kötelező, akik megtagadják a válaszadást, azok 1000 lejtől (79 500 forint) 3000 lejig terjedő pénzbírságot kockáztatnak.
A közzétett adatokból az látszik, hogy a jelentős magyar lakossággal rendelkező székelyföldi és partiumi megyékben is meghaladta az országos átlagot az önkitöltési hajlandóság. A legutóbbi népszámlálás adatait véve alapul, és azt feltételezve, hogy a várható több mint egymilliós lakosságfogyás azonos arányban érintette az ország minden megyéjét,
tehető a részvétel a népszámlálás online, önkitöltéses szakaszában.
A lakosságnak magyar nyelvű segítséget biztosító nepszamlalas.ro honlap becslése szerint mintegy 700 ezer magyar töltötte ki online a népszámlálási kérdőívet. A számlálóbiztos látogatásakor mindenkire vonatkozóan ki kell tölteni a személyes kérdőíveket, akik az adott háztartásban éltek 2021. december 1-jén, a válaszadók pedig győződjenek meg róla, hogy helyesen vezetik be mindegyikük nemzetiségét, anyanyelvét és vallását.
A honlap arra is felhívta a figyelmet, hogy Romániában a kisebbségi jogok az etnikumhoz, nem pedig az anyanyelvhez kötődnek, ezért fontos, hogy a magyarok ne csak az anyanyelvnél, hanem az etnikumnál is a „magyart” válasszák a népszámláláson.
Akiknek az adatait sem az önkitöltéses időszakban, sem a számlálóbiztosok terepmunkája alatt nem pontosítják, azokról az adminisztratív nyilvántartásokban szereplő adatbázisokból emelnek be információkat az összeírásba. Nekik azonban nem rögzítik nemzeti, nyelvi, vallási identitásukat, így
ha kisebbségi közösségek tagjai mulasztják el az adatközlést, akkor azzal közösségük hivatalosan kimutatott részarányát csökkentik.
A legutóbbi, 2011-es népszámláláson Románia 3181 településéből 324-ben haladta meg a magyarság aránya a hivatalos anyanyelvhasználatra jogosító 20 százalékos küszöböt.