A brit egészségügyi hatóság május elején közölte, hogy egy ritka betegséget, a majomhimlőt azonosítottak az Egyesült Királyságban. Alig néhány héten belül Európa más országaiban, valamint az Egyesült Államokban is felütötte fejét a kór, nemrégiben már több szomszédos országban is jelentettek fertőzöttet. De mi is az a majomhimlő, hogyan terjed, mik a tünetei, megelőzhető, kezelhető-e?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oldalán olvasható tájékoztatás szerint a majomhimlővírus egy orthopoxvírus, amely a himlőhöz hasonló, de kevésbé súlyos tünetekkel járó betegséget okoz. Míg a himlőt 1980-ban felszámolták, a majomhimlő továbbra is előfordul Közép- és Nyugat-Afrika országaiban.
Az emberi majomhimlőt először 1970-ben azonosították a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy kilenc hónapos kisfiúban, egy olyan régióban, ahol 1968-ban sikerült elpusztítani a himlőt. Azóta a legtöbb megbetegedést a Kongói Demokratikus Köztársaság vidéki, esőerdős régióiból jelentették. 1970 óta tizenegy afrikai országban jelentettek majomhimlős emberi megbetegedést: Benin, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Gabon, Elefántcsontpart, Libéria, Nigéria, a Kongói Köztársaság és Sierra Leone és Dél-Szudán.
2003-ban a majomhimlő első kitörése Afrikán kívül az Amerikai Egyesült Államokban volt, ahol a fertőzött prérikutyákkal való érintkezéshez kapcsolták. Ez a járvány több mint hetven majomhimlős esethez vezetett az Egyesült Államokban. 2017 óta Nigériában nagymértékű járvány tört ki, több mint ötszáz gyanús és több mint kétszáz megerősített esettel, az esetek halálozási aránya körülbelül három százalék. Majomhimlőt a Nigériából Izraelbe 2018 szeptemberében, az Egyesült Királyságba 2018 szeptemberében, a 2019 decemberében, a 2021 májusában és a 2022 májusában, valamint a 2019 májusában Szingapúrba utazók körében is jelentettek.
2022 májusában pedig több majomhimlős esetet azonosítottak több nem endémiás országban.
Rosamund Lewis, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) vezető majomhimlő-szakértője hétfőn egy londoni tanácskozáson arról beszélt, hogy a WHO nem gondolja, hogy a majomhimlő Afrikán kívüli megjelenése világjárványhoz vezetne. Arra a kérdésre, hogy a járvány átalakulhat-e pandémiává, Rosamund Lewis, aki a WHO Egészségügyi Vészhelyzeti Programjának technikai vezetője is, kijelentette: „Nem tudjunk, de nem hisszük.” Majd ismét hangsúlyozta, hogy
jelenleg nem tartanak globális világjárványtól.
A WHO jelenleg azt vizsgálja, hogy a járvány minősíthető-e „nemzetközi aggodalomra okot adó lehetséges közegészségügyi veszélyhelyzetnek”. Egy ilyen veszélyhelyzet kihirdetése – mint történt az új típusú koronavírus által okozott Covid–19 vagy az Ebola esetében – felgyorsítaná a kutatást és a járvány féken tartásának finanszírozását.
A majomhimlő zoonózis, azaz állatról emberre terjedő betegség. Az eseteket gyakran trópusi esőerdők közelében találják meg, ahol a vírust hordozó állatok élnek. A majomhimlővírus fertőzésére utaló jeleket találtak olyan állatokon, mint mókusok, patkányok, különböző majomfajok.
Testnedvekkel való érintkezés, a bőrön vagy a nyálkahártya belső felületein, például a szájban vagy a torokban lévő elváltozások, légúti cseppek és szennyezett tárgyak útján terjedhet.
Az emberről emberre történő terjedés korlátozott, a leghosszabb dokumentált átviteli lánc hat generáció, ami azt jelenti, hogy az utolsó fertőzött személy ebben a láncban hat láncszemre volt az eredeti betegtől.
A Nemzetközi Oltóközpont Kft. magánegészségügyi szolgáltató tájékoztatása szerint a fertőzés lappangási ideje igen hosszú, általában öt–tizenöt nap, de akár két-három hét is lehet. A WHO az alábbi tüneteket sorolja:
A magánegészségügyi szolgáltató arról ír, a Moderna preklinikai kísérletekben teszteli a majomhimlő elleni potenciális vakcinákat, miközben a betegség terjed az Egyesült Államokban és Európában. A WHO a napokban közölte, hogy 131 igazolt majomhimlős esetet és 106 további gyanús esetet regisztráltak.
Korábban a Reuters arról írt, hogy az Egyesült Államokban már korábban jóváhagyták a hatóságok azt a himlő és majomhimlő elleni vakcinát, amelyet most alkalmazni lehetne a betegség terjedésének megfékezésére. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) adatai szerint több mint ezer adag áll rendelkezésre a vakcinából, de szükség esetén tudnák bővíteni a készletet.
Az oltás elsősorban azoknak lenne hasznos, akik
– teszi hozzá a Nemzeti Oltóközpont.
A WHO hivatalos oldala szerint a majomhimlő klinikai ellátását teljes mértékben optimalizálni kell a tünetek enyhítése, a szövődmények kezelése és a hosszú távú következmények megelőzése érdekében. A Tecovirimat néven ismert vírusellenes szert, amelyet himlő ellen fejlesztettek ki, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezte a majomhimlő kezelésére 2022-ben állat- és emberkísérletek adatai alapján, de még nem elérhető széles körben.
A magyar oltóközpont a kezelésről annyit tett közzé: jelenleg nincs specifikus kezelés a majomhimlőre, elsősorban a tünetek elviselhetőbbé tétele a cél. Amerikai epidemiológusok szerint a szokásos háztartási fertőtlenítőszerek megölhetik a majomhimlővírust, így a mindennapi higiéniának fontos szerepe van a megelőzésben.
A himlő elleni védőoltás – több megfigyelési vizsgálat alapján – körülbelül 85 százalékban hatékony a majomhimlő megelőzésében, így az előzetes himlőoltás enyhébb betegséget eredményezhet. A WHO arról ír, hogy a majomhimlő megelőzésére 2019-ben jóváhagytak egy módosított, legyengített vaccinia víruson alapuló vakcinát; ez egy kétadagos vakcina, amelynek elérhetősége továbbra is korlátozott.
Az oltópont azt írja: jelenleg se Európában, se Magyarországon nem áll rendelkezésre majomhimlő ellen kifejlesztett oltóanyag, így központjukban sem érhető el a betegség megfékezésére szolgáló vakcina. Hozzáteszik:
általános tévhit, hogy az MMR- vagy Varicellaoltás védettséget ad az új kórokozóval szemben.
A feketehimlő elleni oltás Magyarországon 1979-ig kötelező volt, ezt követően a gyártás a megbetegedések fokozatos eltűnése miatt Európa-szerte leállt. Tárgyalások folynak az újraindításáról, de egyelőre sajnos nem elérhető a vakcina egyetlen országban sem. Amennyiben ez változik, megteszik a szükséges lépéseket, és erről tájékoztatják a lakosságot, írják.
(Borítókép: Utasok a majomhimlővírusról szóló tájékoztatás előtt haladnak Soekarno–Hatta nemzetközi repülőtéren Tangerangban, Indonéziában 2019. május 15-én. Fotó: Anton Raharjo / Anadolu Agency / Getty Images)