Lengyelország úgy döntött, ideiglenesen mentesíti a növényi eredetű állati takarmányokat, beleértve a takarmánygabona-rakományt is az állategészségügyi ellenőrzés alól a lengyel területen keresztül harmadik országba történő szállításuk során – közölte az ukrán médiára hivatkozva az Interfax.
A döntés lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy mezőgazdasági termékeket exportáljon a rava–ruskai határátkelőn keresztül.
Ez azt jelenti, hogy az ilyen rakományokat bármilyen átkelőn keresztül be lehet vinni Lengyelországba, vasúton és szárazföldön egyaránt. Belépéskor a rakományok csak a határon esnek át vámkezelésen. Így a gabonaszállítmányok áthaladása a Rava–Ruska–Werchratán keresztül történik. Ez segít növelni az Ukrajnából származó gabonaexportot
– nyilatkozta Valerij Tkacsev, az Ukrzaliznicja (Ukrán Vasutak) kereskedelmi osztályának igazgatóhelyettese.
Németország modern légvédelmi rakétákat és radarrendszereket szállít Ukrajnának – jelentette be Olaf Scholz kancellár.
Scholz a politikusoknak elmondta, hogy kormánya úgy döntött, hogy Kijevet ellátja a Németország és más NATO-országokkal közösen kifejlesztett IRIS-T közepes hatótávolságú föld-levegő védelmi rendszerrel.
Azt is elmondta, hogy Németország radarrendszereket szállít Ukrajnának, amelyek segítenek az ellenséges tüzérség felderítésében.
A háború kezdete óta folyamatosan szállítunk. Legutóbb a kormány úgy döntött, hogy a legmodernebb légvédelmi rendszert szállítjuk, amellyel Németország rendelkezik, az IRIS-T formájában
– mondta Scholz a Bundestagban a törvényhozóknak.
A német kancellár kedden azt is elmondta, hogy országa gyalogsági harcjárműveket (IFV) szállít Görögországnak, hogy az athéni kormány szovjet típusú fegyvereket adhasson át Ukrajnának. Nem árult el részleteket arról, hogy Berlin milyen gyalogsági harcjárműveket adna át Görögországnak, vagy Athén milyen fegyvereket adna át Kijevnek.
Nemrég olyan felvétel jelent meg az interneten, amin az látható, hogy az ukrán katonák a frontvonalon saját maguknak termesztik a zöldségeket.
A fegyveres erők a katonai tábor közelében lévő talajrészt használják fel arra, hogy zöldségeket termesszenek benne.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ukrajna elleni háborúja felelős a Németországban és a világ Ukrajnától távol fekvő térségeiben is érezhető válságért és áremelkedésért – állította Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben, a szövetségi parlamentben.
A kancellár hangsúlyozta, hogy Putyin háborúja okozta ezt a válságot, és semmi más.
A háború sok ország számára nagyon messze van, de a következmények nagyon is közel vannak, éhínséggel, az energiaellátás és a biztonság megrendülésével fenyegetnek. Ezeknek az országoknak segíteni kell, a legnagyobb szolidaritással kell kiállni Ukrajna mellett
– mondta Olaf Scholz.
Olaf Scholz kiemelte, hogy igaztalanok azok az állítások, amelyek szerint Németország nem támogatja kellőképpen Ukrajnát a védekezésben. Mint mondta, folyamatosan szállítanak fegyvert, hogy Ukrajna megvédhesse magát.
Putyin nem nyerheti meg a háborút, Ukrajnáról csak az ukránok dönthetnek.
Hajvágással gyűjt pénzt Ukrajna fegyveres erőinek egy kilencéves kislány Csernyihivben – közölte Twitter-oldalán az ukrán külügyminisztérium.
Hozzátették: Kira Hubina a szülőhelyét ért támadás miatt egy bunkerben él szüleivel és testvéreivel. Itt jutott eszébe, hogy levágatja hosszú haját, hogy segítsen az ukrán katonáknak.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának február 24-i kezdete óta rekordszámú, csaknem hárommillió ukrajnai menekült kért ideiglenes védelmi státuszt az Európai Unió valamelyik tagországában – közölte az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA).
Február 24-e óta a megtámadott ország állampolgárai az elmúlt évek adataihoz képest márciusban nyújtották be a legtöbb, körülbelül 83 ezer menedékkérelmet. A nemzetközi védelem biztosítására benyújtott kérelmek száma meghaladta a 2015–2016-os menekültválság kiugró adatait is.
Megjegyezték: az Európai Unió tagországaiban februárban regisztrált összes, mintegy 22 ezer menekültstátusz iránti kérelem legtöbbjét szintén ukrajnai állampolgárok nyújtották be. Számuk február 24. után körülbelül harmincszorosára ugrott a háború kezdete előtti adatokhoz képest.
Az Ukrajnából menekülők menekültügyi eljárás nélkül kérhetik regisztrációjukat ideiglenes uniós védelemre. Az ilyen regisztrációk száma szintén márciusban tetőzött, 1,6 millió benyújtott kérelemmel.
Az ukrajnai háború kitörését megelőzően, februárban benyújtott 1400 kérelemhez képest megkettőződött és 2018 óta a legmagasabb szintre emelkedett az orosz menedékkérők száma – írja az MTI.
Orosz kőolajat szállító hajók biztosításának tilalmáról állapodott meg London és az Európai Unió – írta brit és uniós illetékeseket idézve a szerdai Financial Times.
A londoni üzleti napilap hangsúlyozza: a megállapodás erőteljesen korlátozza Oroszország olajexportáló képességét, mivel kizárja Moszkvát a londoni Lloyd’s szindikált biztosítási piacról, amely évszázadok óta a globális tengerhajózás központi biztosítási intézménye.
A Brüsszelben zajló kétnapos EU-csúcsértekezlet első napján megállapodás született az Oroszországgal szembeni hatodik szankciócsomagról, amely megtiltja az orosz nyersolaj és a kőolajtermékek uniós importját, de a politikai megegyezés értelmében a csővezetéken szállított orosz nyersolajra ideiglenes kivétel érvényes – írta az MTI.
Ferenc pápa szerint aggasztó az ukrajnai búzaexport blokkolása, mivel nem lehet háborús fegyverként használni a gabonát – közölte a Sky News.
A pápa Szent Péter téren tartott beszédében több ezer ember előtt hangsúlyozta, hogy emberek milliói függnek az Ukrajnából származó búzától, és különösen a szegényebb országok vannak veszélyben a blokkolás miatt. Majd arra kérte az illetékes hatóságokat, hogy oldják meg ezt az egyre égetőbb problémát.
Kérem, ne használják a búzát, az alapvető élelmiszert háborús fegyverként
– mondta Ferenc pápa.
Legalább 243 gyermek meghalt és 446 másik megsebesült Ukrajnában az orosz invázió februári kezdete óta – közölte az ukrán főügyészség.
A haláleseteken és a sérülteken kívül legalább 1937 oktatási intézmény rongálódott meg Ukrajnában, 181 közülük teljesen megsemmisült.
A számok nem véglegesek, mivel nem tartalmazzák az áldozatok számát azokon a helyeken, ahol aktív harcok folynak, valamint az orosz erők által megszállt területeken sem.
Egy ismert orosz állami televíziós műsorvezető azt állította, hogy a harmadik világháború már elkezdődött az Ukrajnának nyújtott nyugati fegyvertámogatás miatt – írja az Independent.
A Rosszija 1 műsorvezetője, Olga Skabejeva azt mondta, hogy Oroszország úgynevezett különleges katonai művelete Ukrajnában véget ért, és egy igazi háború kezdődött, a harmadik világháború. Most Oroszországnak demilitarizálnia kell minden nyugati hatalmat – mondta a Kreml szóvivője.
A Zaporizzsja régióban iskolák, kórházak és családi házak is megsérültek az orosz támadásban – tudatta a régió katonai parancsnoksága Facebook-oldalán.
A beszámoló szerint Orihiv városát mindennap ágyúzzák. A támadásokban pedig a magánházak mellett egy zeneiskola és kórház is megrongálódott. Hozzáteszik: személyi sérülés egyik esetben sem történt.
A svájci kormány megvétózta Dánia arra vonatkozó kérelmét, hogy svájci gyártmányú páncélozott járműveket szállíthasson az ukrán fegyveres erők támogatására.
A svájci kormány gazdasági államtitkársága (SECO) nem járult hozzá ahhoz, hogy Dánia Svájctól vásárolt, Piranha III típusú páncélozott harcjárműveket juttasson el Ukrajnába.
Ha egy ország exportálni akar svájci gyártmányú fegyvereket vagy katonai felszereléseket, azt csak a svájci kormány engedélyével teheti meg, és a hatályos svájci törvények tiltják a fegyverek exportját konfliktusövezetekbe.
Svájc áprilisban már megvétózott más hasonló ügyleteket is: nem járult hozzá azoknak a svájci gyártmányú lőszereknek a szállításához, amiket a Németország által Ukrajnába szállított légvédelmi gépágyúkhoz használnak. Ugyancsak visszautasította a lengyel kormány kérését is arra vonatkozóan, hogy küldjenek fegyvereket Ukrajna megsegítésére az Oroszországgal szemben vívott háborúban.
Svájc ugyan maga is elfogadta az Európai Unió által az utóbbi hónapokban Oroszország ellen bevezetett szankciókat, a hagyományosan semleges országban belső vita zajlik arról, hogyan viszonyuljanak az ukrajnai konfliktushoz – írja az MTI.
A brit védelmi minisztérium (MoD) közzétette az ukrajnai válsággal kapcsolatos legfrissebb hírszerzési jelentéseit. Az áll benne, hogy Oroszország szárazföldi hadműveletei továbbra is szorosan összpontosulnak, a tűzerejük a kelet-ukrajnai Luhanszk régió egy kis területére irányul.
Az elmúlt két napban a keleti Szeverodonyeck városában is fokozódtak a harcok, és a város több mint felét valószínűleg már az orosz erők, köztük csecsen harcosok tartják megszállva. Az orosz erők egyre közelebb nyomulnak a városközponthoz is.
A jelentés azt állítja, hogy a donbászi térségen túl az orosz erők továbbra is nagy hatótávolságú rakétacsapásokat mérnek az infrastruktúra ellen.
Oroszország gazdasága a hírek szerint a Szovjetunió bukása óta a legmélyebb recesszió felé tart, mivel az ukrajnai háború miatt elrendelt szankciók hatásaival küzd.
A kormány elemzése szerint 256 milliárd fontos csapás éri az országot, és a GDP idén 15 százalékkal esik.
Az Európai Unió úgy döntött, hogy az ukrajnai invázióra válaszul megtiltja szinte az összes olajimportot az országból. Más nemzetek és vállalatok is megszakították kapcsolataikat Moszkvával és kulcsfontosságú iparágaival, mivel az ukrajnai háború folytatódik – írja az Independent.
Oroszország nyitott az Ukrajnával való tárgyalásokra és a békéhez vezető megállapodások aláírására – mondta Valentina Matvijenko, az orosz Szövetségi Tanács elnöke.
Nyitottak vagyunk a tárgyalásokra. Teljes mértékben osztom az álláspontot, miszerint diplomáciai, békés megoldásokra van szükség. Ehhez azonban arra van szükség, hogy mindkét oldal akarja. Ismételten leszögezzük, hogy készen állunk a tárgyalásokra, amelyek a békéhez vezetnek, de nem látunk reakciót Kijev részéről
– idézi a TASZSZ az elnököt.
Egy jótékonysági szervezet figyelmeztetett, hogy az ukrán Nemzeti Növénygenetikai Erőforrás Központja közelében végrehajtott orosz bombázások miatt csaknem kétezer növény genetikai kódja van veszélyben.
Az ENSZ által létrehozott Crop Trust hívta fel a figyelmet a veszélyre. Közölte, az ország vetőmagtárolója közelében nemrégiben megrongáltak egy kutatási létesítményt, ami az északkelet-ukrajnai Harkivban található, ahol az elmúlt három hónapban heves harcok folytak.
Az ukrán vetőmagraktár a tizedik legnagyobb a világon.
Stefan Schmitz, aki a Crop Trustot vezeti, azt mondta:
A vetőmagtárak egyfajta életbiztosítást jelentenek az emberiség számára. Ezek biztosítják az alapanyagot az új növényfajták nemesítéséhez, amelyek ellenállnak a szárazságnak, az új kártevőknek, az új betegségeknek és a magasabb hőmérsékletnek. Tragikus veszteség lenne, ha Ukrajna vetőmagbankja megsemmisülne.
A Szabad Európa ukrajnai oldala közzétette egy telefonbeszélgetés hanganyagát, amelyen Vlagyimir Putyint és az orosz katonai vezetőket kritizálta két orosz ezredes.
A Szabad Európa szerint Makszim Vlaszov ezredes és Vitalij Kovtun ezredes arról beszéltek április 14-én telefonon, hogy miért kellett visszavonulniuk az orosz csapatoknak Kijev közeléből. Eközben azt mondták, hogy szerintük a háború megnyeréséhez elég lenne, ha az ukrán parlamentet rakétával szétlőnék.
Mindeközben Vlagyimir Putyint „seggfejnek”, Szergej Sogju védelmi minisztert pedig alkalmatlannak nevezték amiatt, hogy a súlyos veszteségek ellenére sem sikerült elérni a kitűzött célokat.
Szörnyű veszteségeink vannak. Értek egy kicsit a hadtörténelemhez, és leginkább a szovjet–finn háborúhoz tudnám hasonlítani a helyzetet
– mondta az egyik ezredes (a szovjet–finn háború 1939 és 1940 közt zajlott, és a szovjeteknek ott legalább 126 ezer katonája meghalt a jóval gyengébb finn haderővel szemben).
A kritikából mindeközben kijutott a többi magas rangú tisztnek is, akik az ezredesek szerint az orosz elnök „talpnyalói”. Név szerint említették Alekszander Dvornyikov tábornokot, aki április eleje óta irányítja az ukrajnai orosz csapatokat.
Nemrég az ukrán hírszerzés egy másik orosz katonától származó hangfelvételt is nyilvánosságra hozott, amelyen arról esett szó, hogy a zsoldosok megtagadták a parancsot és majdnem megölték az egyik orosz tábornokot.
A Donyecki Népköztársaság (DPR) hatóságai a háborús bűnök elkövetésében részt vevő ukrán fegyveres alakulatok tagjai ellen készülő nemzetközi törvényszék keretében bíróság elé kívánják állítani a 2014-es puccs utáni ukrán vezetőket, Olekszandr Turcsinovot, Petro Porosenkót, valamint Volodimir Zelenszkij jelenlegi ukrán elnököt – mondta Jelena Siskina, a DPR Néptanácsa büntető- és közigazgatási jogi bizottságának elnöke, aki nyilatkozott a TASZSZ orosz hírügynökségnek.
Háborús bűnös nemcsak az, akinek fegyver van a kezében és aki meghúzza a ravaszt, hanem az is, aki kiadja a parancsot. Hárman voltak – Turcsinov, Porosenko és Zelenszkij. Az ő aláírásukkal küldték a nácikat a Donbászba, hogy megöljék a civil lakosságot
– mondta Jelena Siskina, hozzátéve, hogy a Donyecki Népköztársaság törvényei büntetőjogi felelősségre vonást írnak elő háborús bűnök elkövetéséért, a terrorizmus támogatásáért és finanszírozásáért.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5496 ember lépett be kedden Magyarország területére, a román–magyar határszakaszon belépők közül 3895-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 237 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Az ukrajnai háború elől kedden 188 ember, köztük 133 gyermek érkezett Budapestre vonattal – írja az MTI.
Az ukrán hadsereg nem tervezi megtámadni Oroszország területét az Egyesült Államokból érkező rakétameghajtású gránátvetőkkel – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az elnök kiemelte, hogy az ország ezeket a a fegyvereket kizárólag az orosz megszállók elleni védelemre fogja használni.
Tudom, hogy vannak, akik az Egyesült Államokban és a Fehér Házban azt mondják, hogy az MLRS segítségével megtámadhatjuk Oroszországot. Nézd, nem fogjuk megtámadni Oroszországot. Nem érdekel minket Oroszország, nem harcolunk a területükért
– hangsúlyozta Zelenszkij az UNIAN szerint.
Az ukrajnai háború elől május 31-én 188 ember, köztük 133 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be a police.hu.
Hozzátették: a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Az ukrajnai háború következő néhány hete döntő fontosságú lesz – mondta Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.
Véleménye szerint a donbászi csata határozza meg azt, hogy az orosz–ukrán konfliktus aktív, fegyveres szakasza miként ér véget. Elképzelhető, hogy az egyik fél magabiztos győzelmet arat, de az is lehetséges, hogy állóháború alakul ki, és folytatódnak az összecsapások a Donbászban.
Hozzátette azt is: mindkét fél számára az lenne a logikus megoldás, ha újra elkezdenének tárgyalni a békéről, mivel mind az ukránok, mind az oroszok súlyos veszteségeket szenvednek ezekben a napokban.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy több tüzérségi eszközt, például korszerű rakétákat biztosít Ukrajnának, hogy megpróbálja Moszkvát tárgyalóasztalhoz ültetni a konfliktus kapcsán.
Ukrajna fejlettebb rakétarendszerekkel és lőszerekkel lesz felfegyverezve, hogy pontosabban tudjon csapást mérni a kulcsfontosságú célpontokra a harcmezőn
– közölte Joe Biden amerikai elnök.
A szállított fegyverek között lesz az M142-es tüzérségi rakétarendszer (HIMARS), amelyet az ukrán fegyveres erők főnöke kulcsfontosságúnak nevezett az orosz rakétatámadások elhárításához.
Azon aggodalmak miatt, hogy az Ukrajnának szánt legújabb fegyverszállítások közvetlen konfliktusba sodorhatják Washingtont Moszkvával, a Biden-kormányzat egyik magas rangú tisztviselője azt mondta, hogy Kijev biztosítékot adott arra, hogy a rakétákat nem használják Oroszországon belüli csapásokra – írja az Independent.
Új parcellát nyitottak a mariupoli temetőben, ahol árkokban földelik el a halottakat.
A becslések szerint körülbelül 22 ezer ember halhatott meg a városban, de még a napokban is találnak újabb és újabb tömegsírokat a településen és annak környékén.
Ukrajna naponta 60-100 katonát veszít Oroszország ellene indított háborújában és körülbelül félezer katona sebesül meg a harcokban – számolt be a médiának Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke.
Az elnök szerint a helyzet Kelet-Ukrajnában a legnehezebb, ugyanakkor nem kívánják átengedni területeiket.
Nem vagyunk készek átengedni egyetlen területünket sem, mert ez a függetlenségünk, a szuverenitásunk. De vannak bizonyos nehézségek egyes területeken. Ezekről a nehézségekről lehet beszélni
– idézi a TASZSZ Zelenszkijt.
Megkezdték a védművek bontását Odessza központjában.
A tengerparti városnál a háború kezdete óta készültek egy esetleges orosz partra szállásra. Most azonban úgy fest, hogy egyre kevésbé tartanak valószínűnek egy ilyen támadást.
Gennagyij Truhanov, Odessza polgármestere azt mondta: lényegében újrarendezik a város védelmét oly módon, hogy közben a település gazdasági szempontból is hatékonyabban tudjon működni a háború idején.
Az orosz nukleáris erők gyakorlatot tartottak az ország északkeleti részén fekvő Ivanovo tartományban – közölte az orosz védelmi minisztérium az Independent állítása szerint.
Mindez nem sokkal azután történt, hogy az Egyesült Államok bejelentette, hogy korszerű rakétákkal látja el Ukrajnát.
A minisztérium szerint mintegy ezer katona vett részt intenzív gyakorlatokban, és több mint száz járművet használtak, köztük Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétaindítót.
Köszöntjük kedves olvasóinkat!
Az Index szerdán is percről percre tudósít az orosz–ukrán háborúról, kövessék velünk a legújabb fejleményeket! A keddi hírösszefoglalónkat itt találják.