Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Az ukránok az utóbbi egy napban ellentámadást indítottak Szeverdonyeckben – írja a brit katonai hírszerzés.

Hozzátették: a térségben több helyen is a Luhanszki Népköztársaság fegyveresei védekeznek velük szemben, akiknek a felszereltsége és képzettsége szegényesnek mondható az orosz reguláris erőkéhez képest.

Szerintük ezáltal az oroszok ugyanazt a taktikát alkalmazzák, mint amelyet már a szír polgárháborúban is kipróbáltak, ahol a városi, nagy veszteségekkel járó harcokat ugyancsak meghagyták a szír csapatoknak.

Karl Nehammer osztrák kancellár vasárnap kijelentette: új szintet kellene létrehozni a teljes jogú európai uniós tagság és az együttműködés között az olyan országok számára, mint Ukrajna és Moldova.

A kancellár rámutatott: létre lehetne hozni egy úgynevezett „előkészítő szakaszt” az érintett országok számára, amíg nem teljesítik az Európai Unió tagfelvételi feltételeit. 

Nehammer hozzáfűzte:

Az összes erőfeszítésünk elsősorban arra irányul, hogy véget vessünk az orosz agressziónak. Egy ilyen időszakban amúgy sem lehet sürgető kérdés a gyors és teljes csatlakozás az unióhoz.

Nehammer úgy vélekedett, hogy félre kellene tenni az érzelmeket az Ukrajna uniós tagságáról szóló vitákban, mert a gyorsított csatlakozás nem realisztikus elvárás – számolt be az MTI.

Tüntetést tartottak Varsóban amiatt, hogy a magyar kormány és Orbán Viktor ellenezte az uniós olajembargó bevezetését. 

A demonstrálók a magyar kormány oroszbarátnak vélt politikája miatt tiltakoztak. A tüntetők a varsói magyar nagykövetség előtt gyűltek össze, és egy vérhez hasonló folyadékkal öntöttek le magukat egy „olajvezetékből”. 

Az olajembargó ügyében kompromisszum születetett a hétfői uniós csúcsértekezleten, amivel Orbán Viktor szerint a magyar kormány megvédte a rezsicsökkentést.

Az Orosz Labdarúgó-szövetség panaszt tett a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnél (FIFA) az ukránok focimeze miatt.

A mezen halványan Ukrajna területe látható a 2014 előtti állapotában, vagyis a Krím félszigettel együtt. Ezt az oroszok gyakorlatilag elcsatolták ugyan Ukrajnától, nemzetközileg azonban a félszigetet mindmáig nem ismerték el Oroszország részeként. 

Az országban dúló háború ellenére Ukrajna azt tervezi, hogy augusztusban újraindítja labdarúgó-bajnokságát – írja az MTI.

Már Volodimir Zelenszkij elnök is engedélyezte azt, hogy a nyár végén újrakezdjék a mérkőzéseket. Andrij Pavelko, az ukrán sportági szövetség vezetője azt mondta: tárgyalt Zelenszkijjel és az Európai (UEFA), valamint a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséggel (FIFA), hogy megtalálják a biztonságos módját a férfi- és női bajnokság lebonyolításának. 

Hozzátette: a tervük – amelyről már hivatalos döntés is született – az, hogy nemcsak az élvonalbeli, hanem a másod- és harmadosztályú bajnokságot is elindítják.

Ukrajnában februárban, az invázió kezdetekor felfüggesztették a labdarúgó-bajnokságokat, majd áprilisban végleg befejezettnek nyilvánították a futballszezont.

Az Egyesült Államok olyan MI–17-es helikoptereket ad át Ukrajnának, amelyeket eredetileg a tálibok ellen küzdő afgán kormány kapott volna.

A gépek oldalán még mindig látható a zöld és barna felfestés, amelyet az afganisztáni hadsereg gépeire festettek rejtőszínként. Vasárnap Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője posztolt a Telegramon arról, hogy ezeket a gépeket most már az ukrajnai bevetésre készítik elő. 

A The Drive nevű portál mindeközben azt írja: valószínűsíthető, hogy ezekből a gépekből legalább egyet már be is vetettek Ukrajnában. Az ukrán hadsereg egyik videójában ugyanis már látható egy ilyen gép, amelynek az oldalára az ukrán felségjelzéseket is felfestették. A videóban pedig a pilóta arról beszélt, hogy miként juttattak be utánpótlást hetekkel ezelőtt a mariupoli Azovsztál-üzembe, vagyis nem lehetetlen, hogy ezt a helikoptert használták már ahhoz az akcióhoz is. 

Egy washingtoni árverésen százezer dollárért kelt el az a hímzett ing, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök viselt korábban.

Az ukrán elnök május 19-én viselt ruháját – egy visivánkát – az Asters nevű ügyvédi iroda vásárolta meg. A vételárat az elnök jótékonysági szervezete, a United24 fogja megkapni.

A visivánka egy ukrán népviseleti ruha, amelyet elsősorban a visivánka ünnepnapján öltenek fel (ennek napja minden évben május harmadik csütörtökjére esik). Az idei eseményről ebben és ebben a cikkünkben számoltunk be). 

Veszélybe került Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerbiai látogatása, mivel három ország nemrég közölte, hogy nem engedik át a repülőgépét a saját légterükben.

A Novosztyi nevű szerb lap azt írja, hogy Montenegró, Észak-Macedónia és Bulgária is egyértelművé tette, hogy nem fogják átengedni az orosz külügyminiszter gépét.

Szergej Lavrovnak a terv szerint hétfő reggelre már meg kellene érkeznie Belgrádba, de biztosnak tűnik, hogy ez nem fog összejönni. Az orosz külügyminszter Alekszandar Vucsics szerb elnökkel találkozott volna, de az államfő ehelyett végül a belgrádi orosz nagykövetet fogadja majd az elnöki hivatalban délelőtt tízkor.

Ettől függetlenül azt még nem zárták ki, hogy Lavrov Szerbiába utazik, de egyelőre nem tudni, hogy milyen útvonalon teheti ezt meg biztonságosan. 

Az orosz gáztól való függetlenedés előmozdítása érdekében Spanyolországban nemrég elfogadtak egy jogszabálycsomagot, amely korlátozza nyáron a középületekben a légkondicionálást.

Emellett az irodai berendezéseket sem szabad a nyári hónapokban 27 Celsius-foknál alacsonyabbra állítani – írta meg a napi.hu a The Local által idézett jogszabályra hivatkozva.

Az Európai Unió idén kétharmadával szeretné csökkenteni az orosz gáztól való függőséget, 2030-ig pedig teljesen szeretné megszüntetni.

Az ukrán hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett el az utóbbi időben, aminek következtében az ő moráljuk is meggyengülhetett – ezt írta Sir Richard Barrons nyugalmazott tábornok, a brit hadsereg Összhaderőnemi Parancsnokságának (Joint Forces Command) korábbi parancsnoka.

A brit tábornok a Sunday Timesban megjelent véleménycikkében úgy fogalmazott: februártól a világ ámulattal figyelte, hogy az ukránokat nem tudta megtörni az orosz támadás, de az utóbbi időben náluk is jelentős, a korábbiaknál súlyosabb veszteségek láthatóak, ez pedig a morál rovására is mehet.

Az utóbbi napokban a Donbászban több helyről is vissza kellett vonulniuk, miközben Zelenszkij elnök is elismerte, hogy naponta 60–100 katonájuk meghal, hetente pedig körülbelül 3500-an sebesülnek meg – emlékeztetett Sir Richard Barrons, majd hozzátette: az utóbbi adatokból az látszik, hogy

A délszláv háborút, Afganisztánt és Irakot is megjárt volt parancsnok konklúzióként azt írta: Ukrajnának mielőbb szüksége van a nyugati országoktól érkező nehézfegyverzetre azért, hogy csökkentsék az orosz tüzérségi fölényt, és ezáltal az ukrán hadsereg veszteségeit. 

Az ukrán védelmi minisztérium szerint tömegesen próbálják elkerülni a harcot az orosz katonák. 

A büntetőeljárással való fenyegetés, az úgynevezett »kadirovisták« különítményeinek elbarikádozása, valamint az »egyének és a határőrök« általi fokozott ellenőrzés ellenére az orosz megszállók minden lehetséges módon megpróbálják elhagyni Ukrajnát

– idézi a közleményt az Unian ukrán állami hírügynökség.

A Kaszpi-tenger térségéből mértek csapást rakétákkal Kijevre az oroszok – közölte az ukrán légierő. 

Az eset még vasárnap reggel történt, nemrég egy videó is megjelent róla. Az ukrán légierő most közölte, hogy az oroszok a Kaszpi-tenger közeléből, TU–95-ös repülőgépekről lőttek ki 5 darab X–22-es cirkálórakétát Kijevre, amelyek közül egyet tudott semlegesíteni az ukrán légvédelem, a többi 4 becsapódott.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester mindeközben közölte, hogy egy ember megsérült, és kórházba került a csapást követően (a legelső beszámolók még arról szóltak, hogy senki sem sérült meg az akcióban).

Rövid interjú készült azokkal az Ukrajnában harcoló külföldi önkéntes légiósokkal, akik Szeverodonyeckbe mentek harcolni.

A harcra való készülődés közben egy ausztrál katona azt mondta: ő is meglepődött azon, hogy a világ különféle területeiről milyen sokan érkeztek Ukrajnába harcolni. Mindeközben egy – saját bevallása szerint – 20 éves grúz önkéntes arról beszélt, hogy ez a konfliktus nemcsak az ukránoknak, hanem a grúz népnek is fontos.

Ez a helyes dolog, amit teszünk. Vissza fogjuk szorítani az oroszokat, és nem számít, hogy egy nap, egy hónap vagy egy év kell hozzá. Mi a történelem jó oldalán állunk

– mondta, hozzátéve: ezt követően mindannyian úgy térhetnek majd haza a családjukhoz, hogy biztosították: velük nem fog megtörténni az, ami az ukránokkal történt az utóbbi hónapokban.

Olekszandr Zuvarlev, Liman polgármestere bejelentette, hogy a városa gyakorlatilag megszűnt létezni a háború miatt.

A körülbelül 20 ezer lakossal rendelkező Limant egy hete foglalták el teljesen az oroszok, de eközben a város nagy része megsemmisült. 

Az UNIAN hírügynökség szerint a polgármester azt mondta, hogy Limanban a lakosok nem jutnak hozzá gázhoz, vízhez és áramhoz sem. Úgy tudja, hogy körülbeül 7500 ember maradt a városban, akiknek az evakuálására most semmi esély nincs.

Nagy pontosságú rakétákkal kelet-európai országokból származó T–72-es harckocsikat és más páncélozott harcjárműveket semmisített meg az orosz légierő egy Kijev külvárosában lévő vagonjavító üzem területén – jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium hivatalos szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

• Precíziós levegő-föld rakéták a donyecki régióban megsemmisítettek három, haditechnikát javító üzemet, két vezetési pontot, valamint hat élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást.
• Likvidáltak emellett két Osza–AKM légvédelmi rakétaindítót, két rakéta-sorozatvetőt, három rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, valamint egy amerikai gyártmányú AN/TPQ–50-es típusú tüzérségelhárító radarállomást. Utóbbit a „Donyecki Népköztársaságban” lévő Szeverszk közelében.

A szóvivő szerint a rakéta- és a tüzérségi csapások 46 vezetési pontot, 123, lőállásban lévő tüzérségi és aknavető alegységet, valamint 498 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást semmisítettek meg.

Harcászati gépek három ukrán vezetési posztra, 65 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, három lőszerraktárra és egy, a Donyec-medencébe tartó vasúti üzemanyag-szállítmányra mértek légicsapást, aminek következtében 350 „nacionalista” vesztette életét, tíz harckocsi és páncélozott harcjármű, két Grad rakéta-sorozatvető, kilenc tüzérségi löveg és 14 speciális katonai jármű megsemmisült.

A légierő egy ukrán MiG–29-es harci gépet, a légvédelem pedig egy fegyverszállító An–26-os gépet – Odessza közelében –, két Tocska-U rakétát és 10 drónt lőtt le, köztük egy Bayraktar TB2 típusút.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője szombat éjjel arról tett bejelentést, hogy Szeverodonyeckben az ukrán erők – amelyek egyes alegységeinél az emberveszteség szerinte elérte a 90 százalékot – aláaknázták az Azot vegyi üzem több mint 100 tonna nitrátot és salétromsavat tartalmazó tartályait, így kísérelve meg megállítani az orosz hadsereg előrenyomulását.

A tábornok szerint a robbanásért és az általa kiváltott természeti katasztrófáért az orosz felet szándékoznak hibáztatni, ahogyan az korábban már Kremenna és Rubizsne esetében történt.

A tábornok ismét azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy lakóépületeket, iskolákat és a szociális infrastruktúra egyéb létesítményeit alakítja át katonai célokra, ezáltal bűncselekményt követve el a polgári lakosság ellen. Ezúttal Harkivból, Szlovjanszkból és Druskivkából hozott fel erre példát – írja az MTI.

A donyecki területvédelem szerint a régiónak immár 227 települése áll szakadár és orosz erők ellenőrzése alatt. A tájékoztatás szerint a hét végén tucatnyi lakott települést és egy bányát ért ukrán tüzérségi támadás, aminek következtében többen életüket vesztették. A hatóság a Telegram-csatornáján azt is közölte, hogy az ukrán hadsereg az ellenőrzése alatt álló Kramatorszkban megszállta az ENSZ irodáját, kizárva onnan a világszervezet alkalmazottjait.

66 embert, köztük 6 gyermeket evaukáltak Liszicsanszkból – közölte Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója.

A kormányzó hétfőn jelentette be, hogy leállítják az evakuációs műveleteket a Donbászban, miután egy francia újságíró életét vesztette egy autóban, amely menekülőket szállított.

Szerhij Hajdaj most bejelentette, hogy nemrég ismét evakuáltak 66 embert a Szeverodonyeck közelében fekvő Liszicsanszkból. Az akciót nem jelentették be előzetesen, hanem egyszerűen megjelentek a menedékhelyeken a rendőrség és a katonai rendőrség munkatársai, és azt kérték az ott tartózkodóktól, hogy tartsanak velük, ha biztonságba akarnak jutni. 66-an elfogadták az ajánlatot, őket sikerült kimenekíteniük.

A kormányzó a helyben maradtaktól azt kérte: maradjanak a menedékhelyeken, mert az orosz tüzérség bármikor lecsaphat.

Rakétatámadást hajtott végre az orosz hadsereg a dél-ukrajnai Mikolajiv ellen.

A rakéták a kikötőben csapódtak be, ahonnan egyebek mellett gabonát is szállítottak külföldre.

A mikolajivi önkormányzat szombaton közölte, hogy az oroszok Mikolajiv egyik lakónegyedében is csapást hajtottak végre, többek közt egy kórházat is eltalálva. Most ezzel összefüggésben azt írták, hogy abban a csapásban többen meghaltak és megsérültek. Az egyik, rakétával szétlőtt lakóépületről szintén készült azóta egy videó.

 Az önkormányzat közölte továbbá azt is,  hogy az utóbbi 24 órában a Mikolajivi terület több települését is ágyútűz alá vették az oroszok, ennek következtében pedig legalább 29 ember megsérült. 

Ukrajnai menekültek is meghaltak abban a vonatbalesetben, amely pénteken történt a bajorországi Partenkirchenben – írja a Bild.

A legutóbbi adatok szerint a balesetben öt ember meghalt, negyvenen pedig megsérültek. Az öt halálos áldozat közt négy 32 és 70 év közti nő volt, és a Bild szerint közülük ketten Ukrajnából menekültek el, és Bajorországban éltek. 

A német lap szerint az egyik nővel a gyereke is együtt utazott, őt súlyos sérülésekkel most is kórházban ápolják. A baleset sérültjei közül többen is életveszélyben vannak még a Bild szerint.

Az UNIAN hírügynökség a Bild értesüléséről beszámolva megjegyezte: a németországi ukrán külképviselet egyelőre nem jelezte vagy erősítette meg, hogy ukrán áldozatai is vannak a szerencsétlenségnek. 

Az orosz légierő nagy pontosságú rakétákkal semmisített meg kelet-európai országok által szállított T–72-es harckocsikat és más páncélozott járműveket egy Kijev külvárosában található autószerviz területén – számolt be Oroszország Védelmi Minisztériumának hivatalos képviselője, Igor Konasenkov vezérőrnagy. 

Az orosz védelmi minisztérium hivatalos képviselője szerint a rakétacsapások és a tüzérség

• 46 parancsnoki állást,
• 123 tüzérségi és aknavetős egységet,
• valamint az ukrán fegyveres erők 498 élőerő- és haditechnikai központját találta el – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

Az Index korábban írt arról, hogy vasárnap reggel több robbanás rázta meg Ukrajna fővárosát, Kijevet.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában eddig összesen 80 ezer orosz katona sebesült meg vagy esett el – számolt be Mihajlo Podoljak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója.

Podoljak hozzátette: Oroszország veszteségei az elmúlt időszakban jelentősen csökkentek a háború kezdeti időszakához képest. Szerinte az orosz hadsereg minden szempontból jóval nagyobb, mint az ukrán, de a teljesítményük minősége alacsonyabb.

A vezérkar által közzétett adatok szerint 31 050 katona esett el összesen a háború kezdete óta – írta a Kárpátalja.

A feltételezések szerint egy szlovák állampolgár Oroszország oldalán harcol az Ukrajna ellen indított háborúban – számolt be egy a háborúval foglalkozó blog. 

Szlovák önkéntes Mariupolban az orosz fegyveres erők oldalán harcol

– írta a MilitaryLand.net ukrán blog tweetjében.

Az Új Szó azt írja, ha bebizonyosodik, hogy a fotón valóban egy szlovák katona látható, akkor a férfit nyolc év börtönbüntetésre ítélhetik engedély nélküli külföldi szolgálatért. 

Valerij Zaluzsnyij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka elmondta, hogy az M109A3-as amerikai önjáró páncélosok, amelyeket Norvégia nemzetközi technikai segítségnyújtás keretében bocsátott Ukrajna rendelkezésére, már az élvonalban vannak, nagy pontossággal találják el a célpontokat, és megsemmisítik az ellenséget.

Az M109A3-as tarackok nagyobb kaliberűek, és erősebb lőszerrel rendelkeznek, mint szovjet társaik. A lőtávolságuk akár 22 kilométer is lehet. A jövőben azonban aktív sugárhajtású lövedékeket használhatunk, amelyek növelik ezt a távolságot

– közölte Zaluzsnyij.

Elmondása szerint az ukrán hadsereg egy hét alatt könnyedén elsajátította az M109A3 használatát – írja az Interfax.