Az ECA évek óta közzéteszi a világ legdrágább városainak listáját, melyet különböző szempontok alapján állítanak össze. A legtöbbször az alapvető élelmiszerek, úgymint a tej, étolaj átlagos ára, a rezsiköltségek, a tömegközlekedés, illetve a helyi valuta erőssége határozza meg a rangsorban elfoglalt helyet. A mostani összesítéssel Honkong sorozatban már harmadszor nyerte el a világ legdrágább városa címet – írja a CNN. 

Ázsia egyértelműen a Föld legdrágább kontinense, olyan exkluzív helyekkel, amelyeket nem az átlagember pénztárcájának szántak, nevezetesen: Tokió, Sanghaj, Szöul, de ide tartozik a Közel-Keletről Tel-Aviv is. A tíz legdrágább város közül hat található Ázsiában. A legnagyobbat Srí Lanka fővárosa, Colombo lépett, amely egy év alatt 23 helyet ugrott előre a listán, így most a 149. 

A felmérésben szereplő városokban – főleg Kínában – rendkívül magas az infláció, de még mindig jóval alacsonyabb, mint Ázsia más részein – mondta Lee Quan. Az ECA ázsiai regionális igazgatója szerint az okok mögött a kínai valuta, a jüan erősödése áll.

A listán természetesen vannak olyan városok is, amelyek az elmúlt időszakban sokat veszítettek felkapottságukból, ilyen Párizs is, amely korábban sokáig az élen állt, ám mára már az első harminc város közé sem került be. Általánosan elmondható, hogy valamennyi – korábban népszerű – európai nagyváros visszaesést mutat, mint Róma, Brüsszel vagy éppen Madrid, és ennek okai elsősorban az euró gyengülésére vezethetőek vissza. Természetesen nemcsak gazdasági tényezők határozzák meg az egyes városok besorolását, hanem nemzetközi politikai mozgások is. A rangsor átalakulásába nagymértékben beleszólt az elmúlt két év koronavírus-járványa is.

Az orosz–ukrán konfliktus nyomán nem meglepő, hogy Moszkva a 62., Szentpétervár pedig a 147. helyre került. Ami a legdrágább dobogós városokat illeti, Hongkong után a második a tízmillió lakosú New York, a harmadik pedig Genf lett.

Nem az ECA az egyetlen cég, amely évről évre elemzi a világ legdrágább városait. Korábban megírtuk, hogy tavaly például a brit Economist Intelligence Unit felmérése alapján Tel-Aviv futott be az első helyre. Akkor azon a listán Párizs volt a második, míg Szingapúr a harmadik. Tel-Avivban a dráguláshoz hozzájárult az izraeli fizetőeszköz, a sékel akkori gyengélkedése a dollárral szemben. A termékek már akkor átlagosan tíz százalékkal drágultak, köztük leginkább a zöldség és a gyümölcs. 

Mindkét lista összeállításánál hasonló szempontok alapján sorolják be az egyes városokat, melyek a következők: élelmiszerek, üzemanyagárak. Az EIU ugyanakkor dollárhoz köti az adatsorát, így érthető, hogy olykor némi eltérés figyelhető meg a két kutatás között. A fent említett tényezőket leszámítva jól látszik, hogy a rangsorban elsősorban az észak-amerikai, európai és ázsiai városok dominálnak.

(Borítókép: Hongkongban sétáló emberek 2022. február 21-én. Fotó: Chen Yongnuo / China News Service / Getty Images)