A következő években a globális nukleáris arzenál a hidegháború óta először növekedni fog, miközben az ilyen fegyverek bevetésének kockázata évtizedek óta nem volt ilyen magas.
Ukrajna orosz inváziója és a Kijevnek nyújtott nyugati támogatás fokozta a feszültséget a világ kilenc, atomfegyverrel rendelkező állama között − állapította meg a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) egy tanulmányában.
Míg az atomfegyverek száma 2021 januárja és 2022 januárja között enyhén csökkent, a SIPRI szerint ha az atomhatalmak nem tesznek azonnali lépéseket, a robbanófejek globális készletei hamarosan évtizedek óta először növekedni fognak − közölte a Reuters hírügynökség.
Minden, nukleáris fegyverekkel rendelkező állam növeli vagy korszerűsíti arzenálját, és legtöbbjük élesíti a nukleáris retorikát és az atomfegyverek szerepét katonai stratégiájukban
− mondta el Wilfred Wan, a SIPRI tömegpusztító fegyverek programjának igazgatója.
Három nappal Moszkva ukrajnai inváziója után Vlagyimir Putyin elnök fokozott készültségbe helyezte Oroszország nukleáris erejét.
Az orosz elnök arra is figyelmeztetett, hogy azok az országok, amelyek keresztezik Oroszország útját, „olyan következményekkel kell szembenézniük, amilyeneket az egész történelem során nem tapasztaltak”.
Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával, összesen 5977 robbanófejjel, amely mintegy 550-el több, mint az Egyesült Államoké. A két ország birtokában van a világ robbanófejeinek több mint 90 százaléka, bár a SIPRI szerint Kína rendkívüli módon fejleszti az arzenálját, becslések szerint több mint 300 új rakétasilóval.
A világ nagyhatalmai között tovább romlottak a kapcsolatok, pont abban az időben, amikor az emberiség és a bolygó egy sor mélyreható és sürgető kihívással néz szembe, amelyekre csak nemzetközi együttműködéssel lehet megoldást találni
− mondta Stefan Lofven, a SIPRI igazgatótanácsának elnöke, volt svéd miniszterelnök.
(Borítókép: H. Armstrong Roberts/ClassicStock/Getty Images)