Ukrajna állami és államilag garantált külföldi adósságának felülvizsgálatát kérte Volodimir Zelenszkij elnöktől az Ukrán Legfelső Tanács.
Az mindenki számára ismert, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – amellett, hogy kioszt más országokat és vezetőit – nagyjából naponta kér újabb és újabb fegyvereket a partner, vagy ahogy ő fogalmaz „baráti” országoktól, a harcászati eszközökön túl Amerika brutális pénzekkel is támogatja Ukrajnát – az orosz–ukrán háború közepette most egy egészen új elképzelés van kibontakozóban.
A Mandiner a Kárpáthír alapján arról ír, hogy az Ukrán Legfelső Tanács benyújtott egy törvénytervezetet, amelyben felszólítják Zelenszkijt és kormányát arra, hogy írják le és vizsgálják felül Ukrajna állami és államilag garantált külföldi adósságát.
Ukrajna állam és az állam által garantált külső adóssága nagyjából 21 ezer milliárd forint. A háború sújtotta országnak áprilistól 2022 végéig 1331 milliárd forintnyi adósságot kellene visszafizetnie.
Az Európai Bizottság becslése szerint Ukrajna újjáépítése több száz milliárd euróba kerülne, a folyamatban pedig az EU-nak is részt kell vennie.
Abból a vagyonból kellene újraépíteni az oroszok által szétvert Ukrajnát, amit a szankciókkal lefoglaltak Oroszországtól – mondta korábban Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Financial Timesnak. Példaként az Egyesült Államok korábbi gyakorlatát említette, amikor az afgán központi banktól lefoglalt összegeket fordította a terrorizmus áldozatainak segítésére.
A zsebünkben van a pénz, magyarázza már el valaki, miért lehet megcsinálni az afgán pénzzel, és miért ne lehetne akkor az orosszal?
– tette fel a kérdést Borrell. Az ötlet nem új, de az Európai Uniónak egyelőre nincs konkrét javaslata ezzel kapcsolatban. Joe Biden amerikai elnöknek is volt ilyen javaslata, hogy adják el az orosz oligarchák elkobzott vagyontárgyait, és finanszírozzák abból az oroszok által Ukrajnának okozott károkat. Borrell szerint is kell arról beszélni, hogy miképp lehet Oroszországot rávenni a károk kompenzálására.
Volodimir Zelenszkij eközben azzal vádolta a nyugati országokat, hogy a háború előtt nem reagáltak időben az orosz fenyegetettségre, például korai fegyverszállítással. Németország pedig még ennél is később kezdte el katonailag támogatni Ukrajnát.
Németország a fegyverszállítások tekintetében valamivel később csatlakozott – magyarázta. Elsőként szállított fegyvereket az Amerikai Egyesült Államok, Szlovákia, Lengyelország, Nagy-Britannia, majd őket követte Bulgária és Románia. Eközben Németország és Franciaország csak politikailag és retorikailag állt ki Ukrajna mellett.
De akkor, a háború elején nem a politikára, hanem a segítségre volt szükségünk
– idézi Zelenszkijt a ZDF.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, szerdai percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.
(Borítókép: Laurel Chor / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)