Naponta mintegy 15 ember keresi fel a kórházat kolera vagy vérhas tüneteivel Mariupolban – számolt be Petro Andruscsenko, a város polgármestere Telegram-csatornáján.
A város elöljárója kiemeli, nincs elég orvos a tünetek kivizsgálására, és antibiotikummal sem rendelkeznek a betegség gyógyításához.
Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatót adott ki a mai napra. Ebben nem tesz említést az ukrán haditengerészet által a Fekete-tengeri Flotta Szpaszatel Vaszilij Bekh vontatóhajója ellen bejelentett támadásról.
A Guardian szerint azonban azt állítja, hogy
Ha Oroszország teljesen leállítja az Európába irányuló gázszállítást, az azt eredményezheti, hogy januárra a kontinens országai kifogyhatnak a gázból – írja a Bloomberg.
Mindezt a Wood Mackenzie Ltd. nevű tanácsadócég közölte a hírügynökséggel. Ha az oroszok most leállítják a szállítást, az azt eredményezi, hogy a fűtési szezon őszi kezdetéig nem sikerül felölteni a gáztározókat Európában,
és a januári fűtési csúcsidőben a kontinens országai kifogyhatnak a gázból.
A cég szerint az Európai Unió minderre néhány ellenlépéssel válaszolhat ugyan, például a cseppfolyósított gáz (LNG) importjának volumenét is növelhetik, de az importkapacitás ezen a téren erősen korlátozott. Vagyis az ellenlépésekkel együtt sem tudnák kiszolgálni a piaci fogyasztást az orosz gáz nélkül.
Az orosz Gazprom szerdán harmadával csökkentette az Északi Áramlat vezetéken szállított gáz mennyiségét, ahol így már csak napi 67 millió köbmétert szállítanak az eddigi százmillióhoz képest (a háború kezdete előtt ennél is többet, 167 millió köbmétert szállítottak). Az Európai Unió az utóbbi időben más államokkal is leszerződött a gázimport biztosítása érdekében, de ezek a megállapodások még nem elegendők ahhoz, hogy teljesen kiváltsák az orosz függőséget.
Terheléses támadás (DDoS) érte a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum informatikai rendszereit, ennek következtében pedig Vlagyimir Putyin is késve mond beszédet a rendezvényen – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnök szóvivő.
Peszkov azt mondta, hogy a „nagyon intenzív” informatikai támadás csütörtökön kezdődött, és több szempontból is megnehezítette az esemény lebonyolítását. A szakértők dolgoznak a problémák áthidalásán, és megoldják, de ehhez idő kell.
A szóvivő korábban arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin egy „rendkívül fontos” beszéddel készül pénteken, amelynek előkészítését személyesen felügyelte. Peszkov azt mondta, hogy a beszédre a kibertámadás miatt minimum egy órával később, legkorábban helyi idő szerint 15 órakor kerül sor.
Ukrajna július 1-től vízumrendszert vezet be az orosz állampolgárok számára – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornán.
Az Ukrán Miniszteri Kabinet június 17-én hagyta jóvá az intézkedést, miszerint minden orosz állampolgárnak nemzetbiztonsági okokból vízumra van szüksége az Ukrajnába való belépéséhez.
A Miniszteri Kabinet tervezett döntése értelmében 2022. július 1-től Ukrajna vízumbeutazási rendszert vezet be az orosz állampolgárok számára
– írta posztjában az ukrán államfő.
Az Ukrán Fegyveres Erők Telegram-csatornán tettek közé videófelvételt arról, hogyan semmisíti meg az ukrán hadsereg az erdőben ragadt orosz harckocsikat.
Győzelem, dicsőség Ukrajnának
– írta a bejegyzésben az ukrán 17. különálló harckocsidandár. Hozzátették, a felvétel Kelet-Ukrajnában készült.
Egymilliárd kanadai dollárnyi kedvezményes kamatozású kölcsönt kap Ukrajna Kanadától – számolt be az ukrán pénzügyminisztérium.
A pénzügyminisztérium hozzátette: a kölcsönt 10 év futamidőre és évi 1,69 százalékos kamatra kapta a háborús ország.
Ezek az első források, amelyeket Ukrajna a Nemzetközi Valutaalap adminisztratív számláján keresztül kapott – írta az Unian ukrán hírügynökség.
A tervek szerint a hadiállapot miatt módosítják az új tanév kezdetét az egyetemeken és más felsőoktatási intézményekben Ukrajnában – jelentette be az Ukrajnai Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete.
Ennek értelmében a hagyományos szeptember elseje helyett egy hónappal korábban kezdődhet a képzés a hallgatók számára. Hozzáteszik: az intézkedésre a háború miatti fűtési takarékosság okán van szükség – írta a Kárpáti Igaz Szó.
Oroszországban, a Belgorodi területen lezuhant egy SZU–25-ös katonai repülőgép. A roncsról videó is készült:
Az orosz hatóságok közölték, hogy a géppel egy rutinrepülést hajtottak végre kiképzéskor. A pilótának a becsapódás előtt sikerült katapultálnia. Az eddigi feltételezések szerint a balesetet valamilyen technikai hiba okozhatta.
Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara Facebook-oldalán tett közzé videót arról, hogyan semmisítenek meg egy ellenséges orosz helikoptert.
Így veszik le az ukrán katonák az orosz helikoptereket. Lesz még több is… Együtt győzünk!
– írták a posztban.
Naponta mintegy 15 ember keresi fel a kórházat kolera vagy vérhas tüneteivel Mariupolban – számolt be Petro Andruscsenko, a város polgármestere Telegram-csatornáján.
A város elöljárója kiemeli, nincs elég orvos a tünetek kivizsgálására, és antibiotikummal sem rendelkeznek a betegség gyógyításához.
Ben Wallace brit védelmi miniszter bejelentette, hogy megvásároltak és felújítottak több mint húsz M109-es tarackot, amelyet később Ukrajnának adnak át.
A tárcavezető szerint egy belga cégtől vették meg az 155 milliméteres lövedékkel működő tarackokat. Hozzátette azt is, hogy
a front bizonyos szakaszain az orosz tüzérség fölénye hússzoros az ukránokéhoz képest.
Ben Wallace szerint ezt a fölényt most a nyugati államok elkezdték kompenzálni, ami lehetővé fogja tenni az ukránoknak azt, hogy végül győzelmet arassanak.
Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara Facebookon számolt be arról, hogy csapást mértek egy orosz szállítóhajóra a Fekete-tengeren.
Az orosz hajó lőszereket és katonákat szállított a Kígyó-szigetre, amikor támadás érte. A hajót 2017-ben vették fel Oroszország hajós flottájába.
Rendkívül aggasztónak nevezte a kelet-ukrajnai Donyec-medence humanitárius helyzetét pénteken az ENSZ humanitárius ügyek koordinációjáért felelős irodája (OCHA).
A humanitárius helyzet egész Ukrajnában, különösen a Donyec-medence keleti részében rendkívül aggasztó, és továbbra is gyorsan romlik
– közölte a szervezet.
Az orosz erők egy ideje a Donyec-medence elfoglalására törekednek, az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentése szerint folytatják a térségben található Szeverodonyeck teljes megszállására tett kísérleteiket.
(MTI)
Oroszország stratégiailag már elveszítette Ukrajna ellen indított háborúját – számolt be Tony Radakin, a brit honvédség vezérkari főnöke.
Radakin hozzátette: az oroszok súlyos veszteségeket szenvedtek, miközben a NATO megerősödött.
Ez szörnyű hiba Oroszország részéről. Soha nem vonja ellenőrzése alá Ukrajnát
– idézi az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán hadsereg tüzérségi csapást hajtott végre Donyeck városának az ukrán fővárosról elnevezett kijevi negyede ellen – közölte Olekszij Kulemzin donyecki polgármester.
A városvezető szerint helyi idő szerint reggel 8.20-kor hat tüzérségi lövedék csapódott be a kerületben, melyet egy órával később, 9.25-kor nyolc ugyanilyen lövedék követett. Kulemzin ezzel kapcsolatban két fényképet is közzétett a Telegramon:
A szakadárok szerint Donyecket az utóbbi időben több alkalommal is tüzérségi csapás érte. A legsúlyosabb csapást hétfőn hajtották végre, amikor egy piacot értek a találatok. Annak következtében legalább hárman meghaltak és 18-an megsebesültek.
Ezenkívül az is kiderült, hogy a várost azokkal a CAESAR-tarackokkal lövik, amelyekből nemrég kaptak újabb darabokat az ukránok.
Az ukrán elnök az Ukrinform hírügynökség szerint csütörtök este azt mondta egy videóüzenetben: Oroszország megint növelte a gáz árát Európában, és ez is bizonyítja, hogy a kontinensnek meg kell tanulnia az orosz gáz nélkül élni.
Azt hiszem, nem véletlen, hogy a gázhelyzet megint romlott Európában, és hogy megint megnőtt az ára. Oroszország ezt szándékosan teszi, és azért korlátozza a szállításokat, hogy lecsapjon az európaiakra
– fogalmazott, hozzátéve: „Európának át kell térnie az orosz gáz nélküli életre, meg kell szüntetni ezt a függőséget”.
Az orosz Gazprom szerdán jelentette be, hogy harmadával csökkenti az Északi Áramlat vezetéken szállított gáz mennyiségét, amelyet követően emelkedni kezdett a gáz ára az európai piacon.
A franciák CAESAR önjáró tarackokat adnak Ukrajnának, amelyek már úton vannak a frontra.
Az alábbi videón látható, amint egy ukrán An–124-es repülőgép elszállítja az egyik tarackot.
Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön látogatott Kijevbe. Az államfő szerint tizenkét CAESAR-tarackot már átadtak az ukránoknak, de készen állnak arra is, hogy a következő hetekben újabb hat darabot küldjenek nekik. Úgy tudni, hogy ezekből az eszközökből legalább egyet már május végén is sikeresen bevetettek az ukránok.
Cseresznyével mérgeztek meg ukrán földművesek orosz katonákat – közölte Ivan Fedorov, az oroszok által elfoglalt Melitopol polgármestere.
A dél-ukrajnai város térségében már régóta egy partizánmozgalom működik, amely számos orosz katona haláláért lehet felelős. Fedorov – akit korábban el is raboltak az orosz katonák – most azt mondta: az oroszok nemrég cseresznyét loptak a helyiektől, de azt nem tudták, hogy a farmerek előtte megmérgezték azokat a gyümölcsöket.
A polgármester szerint mindez „tömeges” megbetegedéseket okozott az oroszok közt. Ivan Fedorov úgy fogalmazott, „ez is egyfajta partizánakciónak” tekinthető, valamint elítélte azt, hogy az oroszok meglopják az ukrán népet.
Rakétákkal támadták meg Mikolajivet az orosz katonák június 17-én reggel – számolt be Alekszandr Szenkevics, a város polgármestere.
Ma reggel a megszállók ismét rakétákkal lőtték Mikolajivet. Lakóépületek is megsérültek. A helyszínen jelenleg mentősök, orvosok és a romokat eltakarító munkások dolgoznak. Az ágyúzás további következményeiről később lesznek információk
– írta Telegramon az elöljáró, hozzátéve, a támadásban többen megsérültek, egy ember pedig meghalt.
A megszálló orosz katonák folytatják az offenzívát Szalvjanszk ellen, a csata most a Krasznopil régióban összpontosul – számolt be Facebook-oldalán az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara.
A vezérkar azt írta, az orosz haderő felderítéseket végez, hogy megkezdje a Szlavjanszk elleni offenzívát – írta az Unian ukrán hírügynökség.
A liszicsanszki és szeverodonyecki orosz támadásban hat ember meghalt – számolt be Szergej Hajdaj, a Luhanszki régió katonai igazgatásának vezetője.
A vezető kihangsúlyozta, az orosz hadsereg támadásainak száma napról napra növekszik, ezzel együtt fokozatosan csökken az épségben maradt lakóházak és infrastrukturális létesítmények száma. Hajdaj szerint a ma reggeli ágyúzásban egy iskola és két lakóház is megsérült.
A második világháború óta a legtöbb gyerek kényszerült menekülni konfliktusok, erőszak és más válságok elől világszerte 2021 végén – közölte pénteken New Yorkban az ENSZ gyermekvédelmi szervezete.
Az UNICEF adatai szerint mintegy 36,5 millió gyerek kényszerült elhagyni otthonát, közülük csaknem 22,8 millió a konfliktusok és az erőszak miatt. Ezek a számok azt jelentik, hogy 2020 óta 2,2 millióval nőtt a gyermekmenekültek száma világszerte.
Az adatok 2021 végéről származnak, nem tartalmazzák az orosz invázió miatt hajléktalanná vált vagy menekülni kényszerült ukrán gyerekeket, amely február óta további 2 millióval növelte a gyerekmenekültek számát, és további 3 millió gyereket kényszerített az országon belüli lakóhelye elhagyására – írta az MTI.
Az orosz elnök pénteken a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon szólal fel, amely – az utána feltett kérdésekkel együtt – körülbelül kétórás lesz.
Dmitrij Peszkov, az elnök szóvivője már korábban, szerdán is azt mondta: ez a beszéd „rendkívül fontos” lesz, és arról lesz szó, hogy „a gazdaságot miként ejtette túszul a politika, és hogy a politikusok sok országban mennyire sok hibát követtek el a koronavírus-járvány közepette”. A szóvivő pénteken is nyilatkozott az elnöki beszédről a Rosszija–1 televízió adásában, és úgy fogalmazott:
Nehéz lenne túlbecsülni ennek a beszédnek a jelentőségét. Az elnök személyesen felügyeli az előkészületeket, nagyon fontosnak tartja ezt. És természetesen mi is várjuk azt, hogy miként értékeli a jelen történéseit, és milyen jövőképet vázol fel.
Az orosz elnök emellett több politikai vezetővel is találkozik pénteken, köztük a kazah és örmény elnökkel, valamint a boszniai szerbek vezetőjével. Több, ezen az évente megrendezett eseményen szokásos programpontot viszont most lemondtak, többek között azt is, ahol a nemzetközi hírügynökségek vezetői találkozhatnának az orosz államfővel.
Helyettük Vlagyimir Putyin most haditudósítókkal, az orosz sajtótermékek főszerkesztőivel találkozik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön egy párizsi, a technológiai fejlődéssel és cégekkel foglalkozó konferencián jelent meg hologramon, és a Star Warsra utalva azt mondta: Legyőzik a „Birodalmat”.
Szokatlan, hogy elnökök vagy államfők egy hologramon keresztül szólnak az emberekhez, de nem ez az egyetlen a Star Warsból, amelyet a gyakorlatban megvalósítunk. A Birodalmat is legyőzzük
– mondta Zelenszkij, miközben arról beszélt: Ukrajnát „digitális demokráciaként” építhetik újjá a jövőben, de ehhez a techcégek kölcsönbérleti (lend lease) támogatására is szükség van.
Az ukrán államfő azt ígérte, hogy erre vonatkozóan a következő hetekben, egy svájci konferencián részletes tervvel állnak elő.
Nem lesz még egy ilyen lehetőségük semelyik országban arra, hogy a legfejlettebb technológiáikat állami szinten próbálják ki
– tette hozzá.
Súlyos emberi jogi jogsértéseket követhettek el Mariupol ostroma alatt az orosz csapatok – közölte Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa Genfben csütörtökön. „A civil lakosságnak okozott atrocitások kiolthatatlan nyomot hagynak a jövendő nemzedékeknél is” – hangoztatta Bachelet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén, az ostromra vonatkozó friss jelentést ismertetve. Az emberi jogi főbiztos szerint
eddig 1348 polgári személy, köztük hetven gyerek halálát tudták megerősíteni a városban.
Ezeket a haláleseteket bombázások, harckocsi- és tüzérségi támadások, valamint az utcai harcok során könnyűfegyverek idézték elő. A halottak valós száma ráadásul „akár több ezerrel is magasabb lehet” – idézi az MTI az ENSZ-főbiztost.
A világszervezet adatai szerint a lakóépületek körülbelül 90 százaléka megsemmisült, vagy károkat szenvedett Mariupolban, ahonnan mintegy 350 ezren menekültek el. Bachelet úgy fogalmazott, hogy a kiterjedt pusztítás és erőszak „a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogi normák súlyos megsértésére enged következtetni”.
Február és április vége között Mariupol volt a leghalálosabb hely egész Ukrajnában
– mondta. A kikötőváros az első települések közé tartozott, amelyeket az orosz haderő bombázni kezdett február 24-én indult hadművelete keretében. A várost végül májusban foglalták el.
Nemzetközi felháborodás kísérte a város egyik szülészeti osztálya, illetve több száz civil menedékéül szolgáló egyik színháza elleni támadásokat. Bachelet az utóbbit a civil szenvedések egyik példájaként említette.
Magyarország területére június 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 6177 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4987 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 215 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől június 16-án 90 ember, köztük 31 gyermek érkezett Budapestre vonattal – írja az MTI.
Legalább húsz szűrőtábort és börtönt állítottak fel az orosz megszállók Ukrajna különböző területein – számolt be Jevhen Cimbaljuk, Ukrajna EBESZ-képviselője.
Nagyon jól ismerjük az ott zajló borzalmakat, ezért meg kell állítanunk a szűrőtáborok és börtönök terjedését Ukrajnában
– idézi az Unian ukrán hírügynökség a képviselőt. Cimbaljuk hozzátette, a táborokban kínzások és szexuális erőszak is előfordul.
Az orosz hadsereg hamis zászló alatt intézhet támadásokat Herszon közelében, ezzel akadályozva a lakosságot az ukrán ellentámadások támogatásában – számolt be az amerikai Institute for War Studies (ISW).
Az ISW szerint az ellenséges katonák továbbra is erősítik pozícióikat a Herszoni és Mikolajivi megyében. De leginkább Davidov Brodtól délkeletre javították védelmi pozícióikat.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország nem hajtott végre inváziót Ukrajna ellen. A BBC brit közszolgálati televíziónak adott interjújában megismételte azt a hivatalos orosz álláspontot, hogy Moszkva „különleges hadműveletet” hirdetett meg.
Lavrov szerint Oroszország azért indította ezt a hadműveletet, mert semmiféle egyéb módon nem tudta elmagyarázni a Nyugatnak, hogy Ukrajna „bevonszolása a NATO-ba bűncselekménnyel érne fel”. Az orosz külügyminiszter megismételte azt a vádat is, hogy Ukrajnában nácik tevékenykednek.
A BBC-riporter felvetette, hogy egy nemrégiben kiadott ENSZ-jelentés szerint orosz katonák Csernyihiv térségében 360 lakost, köztük 74 gyermeket és öt, fogyatékkal élő embert 28 napig tartottak fogva egy iskola alagsorában, ahol sem víz, sem mellékhelyiség nem volt, és ezalatt tíz idős ember meghalt.
Arra a kérdésre, hogy ez is az ukrajnai nácik elleni küzdelem része volt-e, Szergej Lavrov úgy fogalmazott: mindez nagyon sajnálatos, de a nemzetközi szervezetek tisztviselői, köztük az ENSZ emberi jogi főbiztosa, a világszervezet főtitkára és más ENSZ-illetékesek is nyugati nyomás alá kerültek, és nagyon gyakran a Nyugat által terjesztett álhírek felhangosítására használják őket.
Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy ezek szerint „Oroszország makulátlanul tiszta-e ebben az ügyben”, Lavrov nemmel válaszolt, mondván:
Oroszország az, ami, de nem szégyelljük megmutatni, hogy kik vagyunk.
Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) által finanszírozott ukrajnai biológiai projektek elindulásával párhuzamosan fertőzés terjedt el a Donyec-medencében a katonák és a lakosság körében – jelentette ki Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegyi és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka.
Jellemző, hogy 2015 óta – az ukrajnai Pentagon-projektek nagyszabású finanszírozásának kezdete óta – számos fertőző megbetegedést regisztráltak a katonák, valamint a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságok lakosai körében
– fogalmazott a tábornok.
A leadott jelentés szerint „2016-ban a tularémia (nyúlpestis) előfordulása 2007-hez képest kilenc és félszeresére nőtt, és a megbetegedések szerkezetében is megkülönböztető jegyeket észleltek, beleértve a katonák számának növekedését a betegek között”.
Kirillov szerint a NATO vonatkozó iránymutatásaiban (a sugárzási, vegyi, biológiai és nukleáris balesetek értékelésére vonatkozó iránymutatások) a tularémia a kiemelt biológiai anyagok közé tartozik, és elmondása alapján ezt a kórokozót a szövetség svédországi hadgyakorlatán használták, amit 2012-ben hivatalosan is megerősítettek.