Bár a helyzet javult az elmúlt években, Zelenszkij elnök továbbra is sok kritikát kap azért, mert nem lép föl határozottabban a rendszerszintű korrupció ellen, és hogy a Porosenko volt elnök által nem favorizált oligarchák zsebében van.
Három évvel ezelőtt, 2019. május 20-án Volodimir Zelenszkij egy csipetnyi iróniával beiktatási beszédében azt mondta, hogy választási győzelme bebizonyította, hogy az ukránok belefáradtak a tapasztalt politikusokba, akik az elmúlt 28 évben a lehetőségek országát hozták létre – lopási és vesztegetési lehetőségek szempontjából.
Ukrajnát régóta összefüggésbe hozták a korrupcióval és az oligarcháival, és Oroszország ezeket a beszédtémákat arra használta, hogy részben igazolja az ország ellen indított háborúját.
Elemzők azonban azt mondják, hogy Ukrajna mára jelentős lépéseket tett a korrupció felszámolása érdekében, és pláne Oroszország nincs abban a helyzetben, hogy kritizálja.
A Transparency International 2021-es jelentése szerint Ukrajna a 180 ország közül a 122. helyen áll, olyan államokkal egy kategóriában, mint Zambia, Gabon és Mexikó. Abban az évben Ukrajna volt a második legkorruptabb ország Európában. Őket csak a 136. helyen álló Oroszország előzte meg ebben a tekintetben.
Kétségtelen, hogy a korrupció zavarta Ukrajna társadalmát és nem tett jót politikai helyzetének, az ukránok pedig többször is jogállamiságra, demokráciára és önrendelkezésre szólítottak fel, például a 2004-es narancsos forradalom és az Európa-párti tüntetések idején, amely az Euromaidan mozgalomban testesült meg.
A narancsos forradalom sztrájkok és tiltakozások sorozata volt, amelyek a 2004-es elnökválasztáson Viktor Janukovics, az akkori elnökválasztás oroszbarát jelöltje javára történt szavazathamisítás vádjával kapcsolatosak. A 2013–2014-es Euromaidan pedig annak az eredménye volt, hogy az akkori kormány úgy döntött, nem írja alá az Európai Unióval már előkészített társulási megállapodást. A tiltakozások Janukovics lemondásával és elmenekülésével végződtek.
Ukrajnában azonban már jóval a Janukovics-korszak előtt elterjedt rendszerszintű korrupció volt tapasztalható.
A kenőpénz vagy „ajándék” gyakori volt az állami rendszerben. Az ukránoknak tisztviselők megvesztegetéséhez kell folyamodniuk, hogy jobb hozzáférést kapjanak a közszolgáltatásokhoz, például az oktatáshoz vagy az egészségügyi ellátáshoz, vagy hogy megakadályozzák azok megtagadását.
A Szovjetunió öröksége fontos szerepet játszik, hiszen a társadalomnak meg kellett tanulnia eligazodni az informális kapcsolatok és szabályok rendszerében, ahol papíron mindenki egyenlő jogokkal rendelkezik, de a gyakorlatban egyesek egyenlőbbek voltak, mint mások.
Ezek természetesen nem csak Ukrajnára jellemzőek, hiszen a legtöbb posztszovjet és kommunista ország megtapasztalta ezt, így Oroszország is, Magyarországon pedig ennek az öröksége volt a hálapénzrendszer. Ugyanakkor Ukrajna még ebben a régióban is extrém eset, Moldovával karöltve.
A 2014-es Euromaidan óta azonban sok minden változott Ukrajnában. A kormány az OECD-vel együttműködve dolgozik a korrupció visszaszorításán, és számos korrupcióellenes intézkedést fogadott el, beleértve a korrupcióellenes stratégiát és a büntető törvénykönyv reformját, amelyek révén Ukrajna ma már megfelel a nemzetközi szabványoknak.
Két korrupcióellenes szerv, a Korrupciómegelőzési Ügynökség és a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda is megkezdte működését, az intézkedések szigorították a politikusok és az állami tisztviselők vagyonnyilatkozatának formai követelményeit.
2014 után Ukrajna közelebb került az Európai Unióhoz. Az EU-val kötött társulási megállapodás aláírásával Ukrajna reformokat hajtott végre a jogállamiság és az igazságszolgáltatás területén, miközben gazdasági kapcsolatai Oroszországgal szinte teljesen megszakadtak a háború közepette, megszüntetve a magas szintű korrupció egyik újabb forrását.
A reformoknak azonban még mindig vannak hiányosságai.
Nagyon valószínű, hogy a társadalomban elterjedt rendszerszintű korrupció az orosz–ukrán háború után is megmarad.
A korrupció volt az egyik oka annak, hogy az ukránok elégedetlenné váltak Petro Porosenko volt elnökkel szemben. Ennek eredménye lett Volodimir Zelenszkij megválasztása.
A Porosenko elnöksége alatti korrupcióról egyébként az Al Jazeera készített oknyomozó riportot még 2018-ban.
Az egykori humorista ugyan támogatta az EU által megkövetelt reformok végrehajtását, kormánya azonban gyakran olyan törvényeket hozott, amelyek az ukrán oligarchák érdekeit védik. Elnöksége alatt a Transparency International az ukrán közvélemény által észlelt korrupció szintjének emelkedését regisztrálta.
Politikai és akadémiai körökben Zelenszkijt gyakran kritizálják amiatt, hogy azon ukrán oligarchák zsebében van, akik Porosenko elnöksége alatt nem kerülhettek helyzetbe.
Figyelemre méltó siker azonban a politikai mentelmi jogot megszüntető törvény elfogadása, amely sokáig védte a politikai korrupciót. A bankszektorban és más üzleti területeken végrehajtott reformok szintén. Bár még több, hasonló lépésre van szükség Ukrajnában, az elmúlt időszakban így is sokkal több pozitív előrelépés történt náluk, mint Oroszországban.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij. Fotó: Stefanie Loos-Pool / Getty Images)