Az Egyesült Államok már több korlátozást is bevezetett a kínai Hszincsiangból származó termékek behozatalára, miután különböző jogvédő csoportok szerint az ujgurokkal és más etnikai kisebbségekkel szemben számos jogi visszaélést követtek el, például tömeges internálótáborba helyezték őket. 

A 2021 végén elfogadott kényszermunka-megelőzési törvény értelmében az Egyesült Államok Vám- és Határvédelme (CBP) blokkolja a régióból érkező összes importot. Emellett ugyancsak blokkolni fogja a régión kívüli olyan cégek által gyártott árukat, amelyek a hszincsiangi vállalatok vagy a hszincsiangi kormány érintettsége miatt kényszermunka alkalmazásában vehettek részt. 

A kereskedőknek egyértelmű és meggyőző bizonyítékot kell szolgáltatnia a hatóságoknak annak bebizonyítására, hogy a termékeket nem kényszermunkával állították elő, ha újra akarják indítani a kereskedelmet – közölte a CBP. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a tilalom alátámasztja a Biden-kormányzat elkötelezettségét a kényszermunka felszámolása mellett. 

„Összegyűjtjük a szövetségeseinket és partnereinket, hogy a globális ellátási láncot felszabadítsuk a kényszermunka alkalmazásától, hogy felszólaljunk a hszincsiangi visszaélések ellen, valamint hogy felszólítsuk a kínai kormányt, hogy azonnal vessen véget az emberi jogok sárba tiprásának, kezdve a kényszermunka megszüntetésével” – közölte Blinken. 

A kínai kereskedelmi minisztérium keddi reakciójában kijelentette, hogy határozottan ellenzi a tilalmat, amely szerinte „súlyosan sérti mindkét ország vállalatainak és fogyasztóinak érdekeit is”. Nyomatékosította, hogy a kínai törvények valójában szigorúan ellenzik a kényszermunkát, majd hozzátette, hogy Kína meg fogja tenni a szükséges lépéseket nemzeti érdekeinek védelme érdekében. 

A CBP az elmúlt években fokozta erőfeszítéseit a Hszincsiangból érkező áruk blokkolására, mind a Trump-, mind a Biden-kormány idején. 2020-ban az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy blokkolja a pamut behozatalát Hszincsiangból más törvénykezésekre alapozva, amelyek korlátozzák az ilyen termékek Egyesült Államokba való belépését.

A külügyminisztérium becslései szerint 2017 óta akár kétmillió ujgurt és más etnikai csoport tagjait börtönözhették be internálótáborban, ahol állítólag kínzásnak és embertelen bánásmódnak vannak alávetve, mint például fizikai vagy szexuális bántalmazás és kényszermunka.

Kína az ilyen létesítményeket szakképzési központoknak nevezi, és azt állította, hogy az ilyen központokat 2019-ben bezárták. A tisztviselők következetesen tagadták az emberi jogok megsértésével kapcsolatos vádakat.