Vlagyimir Putyin orosz elnök Finnország és Svédország egyre kézzelfoghatóbb NATO-csatlakozásának hírére ismét elmondta: Oroszország „megfelelőképpen” reagál arra, ha a NATO katonai infrastruktúrát fog kiépíteni a két országban – írja a The Guardian.
„Nincs olyan problémánk Svédországgal és Finnországgal, mint Ukrajnával” – nyilatkozta az orosz elnök a türkmenisztáni fővárosban, Asgabatban tartott sajtótájékoztatón, majd hozzátette, hogy a két említett országgal nincsenek területi vitáik.
Ha Finnország és Svédország akar, csatlakozhat. Ez rajtuk múlik. Bármihez csatlakozhatnak, amihez akarnak
– közölte. Azonban nyomatékosította, hogy ha
katonai kontingenseket és katonai infrastruktúrát telepítenek oda, akkor kötelesek leszünk szimmetrikusan reagálni, és ugyanazokat a lépéseket tenni azokon a területeken, ahol veszély fenyeget bennünket.
Oroszországnak aktívan be kell vonnia Ukrajna felszabadított területein az ukrán fegyveres erők azon harcosait, akik megadták magukat, és a 25–40 év közötti férfiakat – mondta Hennagyij Alehin katonai megfigyelő és tartalékos ezredes.
Nevezhetjük őket „önvédelmi egységeknek”, de az oroszok soraihoz kell csatlakozniuk, hogy vállvetve végezzék feladataikat – pontosított a szakértő.
Igen, ez paradoxonként hangzik. Most már kevesen tudják, hogy a hosztomeli (város Kijev megyében – a szerk.) események alatt, amikor ejtőernyőseink elfoglalták és tartották a hídfőt, az ukrán fegyveres erők két egysége is segítette őket. Sajnos életük árán teljesítették a feladatot
– mutatott rá Alehin az Ukrajina.ru-nak adott interjújában. Hosztomelből az oroszok – csakúgy, mint más északi területről – áprilisban vonultak ki.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Kövessenek bennünket ma is!