A klímaválság és a víztúlfogyasztás eredményeként a dél-európaiak tényleg a bőrükön érzik a manapság durva, extrém hosszú hőhullámokat és a szűnni nem akaró szárazságot.
A portugáltól az olasz kormányig sorra hozzák a szükségintézkedéseket a dél-európai országokban. Elsősorban azt kérik az emberektől, hogy csökkentsék minimálisra vízfelhasználásukat. Vannak helyek azonban, ahol már ez sem segít. Az unióban a magáncélú vízfelhasználás mindössze a teljes vízfelhasználás 9 százalékát teszi ki. Ugyanakkor a mezőgazdasági vízfelhasználás már a teljes 60 százalékát adja.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) – amely az uniós vezetés legfontosabb háttérintézménye a területen – egyik szakértője szerint a szárazság az egy dolog,
ami sokkal lényegesebb viszont, hogy mennyi vizet veszünk ki a rendszerből."
A római kormány már a hét elején az aszály miatt öt tartományt nyilvánított katasztrófa sújtotta területnek. Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lombardia, Veneto és Piemont tartomány kap az elfogadott rendkívüli segélycsomagból, amely több mint 36 millió euróval segíti a rendkívüli szárazsággal sújtott térségeket.
Valamennyi régió az ország északi részén, a Pó folyó vízgyűjtő medencéje mentén fekszik. A térséget év eleje óta rendkívüli szárazság sújtja, szinte teljesen elmaradt a csapadék. A Pó kiszáradása nagyon sok mezőgazdasági tevékenységet, még a parmezán előállítását is befolyásolja.
Maria Stella Gelmini, a kormány és a tartományok közötti kapcsolatokért felelős miniszter bejelentése szerint a csomag részleteit a következő napokban hozzák nyilvánosságra.
A tervek között szerepel egy vízügyi kormánybiztos kinevezése, valamint helyi vízkorlátozások bevezetése. Eddig száz városban korlátozták a vízfelhasználást.
A Coldiretti termelői szövetség emlékeztetett, hogy az aszály sújtotta térség az ország éleskamrájának számít, ahol most a termés 30 százaléka került veszélybe. Mintegy 270 ezer agrárvállalkozás működését nehezíti a több mint fél éve tartó csapadékhiány. A legnagyobb olasz folyó, a Pó vízszintje hetven év óta nem volt ennyire alacsony.
Az öntözésért felelős olasz hatóság már megtiltotta az északnyugati területeken a gyümölcsfák locsolását. Az így megspórolt vízzel az élelmiszerstratégia szempontjából sokkal fontosabb rizsföldek vízellátását kell biztosítani.
Veronában a polgármester rendelete szerint tilos mostantól augusztus végéig locsolni a kerteket, focipályákat, nem szabad kocsit mosni, úszómedencéket feltölteni, hogy minél több ivóvizet tartalékoljanak.
Pisában is áttérnek a vízadagolásra. Ebben a hónapban csak személyes higiénére és otthoni használatra lehet vizet használni. A vétőket akár 500 eurós bírsággal is sújthatják – írja összefoglalójában a Deutsche Welle. Milánóban pedig leállították a város összes díszkútját.
Egy kisvárosi polgármester viszont nem a megszokott módon kezeli a problémát. Castenasóban a helyi fodrászatokban ezentúl tilos kétszer mosni a vendég haját. A 16 ezer fős kisvárosnak tíz fodrászüzlete van és azt remélik, hogy a lépéssel több ezer liter vizet spórolnak.
A dél-európai országban már télen érzékelték, hogy baj lesz, mert rendkívül csapadékmentes volt a hűvös időszak. Mivel a duzzasztógátak mögött egyre alacsonyabb lett a vízszint, ezért a kormány úgy döntött, hogy heti két órában határozza meg a vízierőművek használatát. Ennek a lépésnek az az oka, hogy biztosítsák a 10 milliós Portugáliában az ivóvízkészleteket legalább két évre.
Amitől már télen tartottak, az május végére már valósággá vált, mert az ország 97 százalékát szárazság sújtotta. Komoly szárazság általában tízévente jelentkezik, de mostanára ez az idő megfeleződött, és Földközi-tenger térségében vannak olyan helyek, amelyek évszázadok óta nem tapasztalt szárazsággal küzdenek. A mezőgazdasági öntözést szabályzó testület úgy döntött, hogy az ország déli részén 1800 magángazdaság esetében bizonyos növényeknél megfelezik az öntözésre fordítható víz mennyiségét.
Gondot jelent a vízveszteség is, vagyis amíg a vízforrástól, mondjuk egy folyóból eljut az ipari felhasználókig. A víztározók és -vezetékek olyan rossz állapotban vannak, hogy a víz 25-30 százaléka veszendőbe megy.
Maguk a spanyol területek is extra szárazak, kétharmadukat az elsivatagosodás fenyegeti. Az egykor termékeny földek lassan elhomokosodnak, különösen az 1961 óta második legszárazabb tél után – figyelmeztetnek helyi meteorológusok. Katalóniában már februárban volt 17 olyan település, ahol naponta órákra kellett korlátozni a vízfogyasztást. Barcelona közelében vannak olyan kistelepülések, amelyek környékén kiszáradtak a kutak és gyakorlatilag eltűnt a talajvíz. Éppen ezért folyóvíz csak reggel 6 és 10, illetve este 8 és éjfél között van.
Egy, a Nature Geoscience tudományos lapban nemrég megjelent tanulmány szerint a szélsőséges erejű Azori-szigeteki anticiklonok gyakorisága drámainak megemelkedett: 1850 előtt tíz télből egyszer, 1980 után már négy télből egyszer fordult elő. Az adatok szerint a szélsőségesen nagy azori-szigeteki anticiklus a havi téli csapadékmennyiséget átlagosan egyharmadával csökkenti. Ezek az extremitások a nedves időjárást észak felé tolják, az Egyesült Királyságot és Skandináviát teszik csapadékossá. Az Azori-szigeteki anticiklonok gyakoribbá válása az emberi tevékenység szén-dioxid-kibocsátása okozta globális felmelegedés számlájára írható.
Az Ibériai-félszigetet az elmúlt években egyre több hőhullám és aszály sújtotta, az idei május volt az eddigi legmelegebb Spanyolországban. Emberek tucatjai haltak meg 2017-ben a térségben erdőtüzekben, melyeket a klímaválság miatt tízszer valószínűbbé váló hőhullámok követtek. Környezetvédők szerint a régió leghosszabb folyóját, a Tajót a teljes kiszáradás fenyegeti.
Spanyolország egyébként az unió harmadik legnagyobb élelmiszertermelője. A Greenpeace egyik spanyol szakembere szerint a vízigény pedig egyáltalán nem csökken:
Észszerű vízkészletmentési javaslatok helyett úgy csinálunk, mintha Spanyolország is annyi vízzel rendelkezne, mint Finnország vagy Norvégia."
Sokfelé használnak vízcsepegtető rendszert, amely igen hatékony és víztakarékos öntözési módszer, azonban a spanyol gazdaságok ötödénél locsolnak nem fenntartható módon.
Már nem lepődünk meg, amikor a görög szárazság szóba kerül, azonban sajnálatos módon a dél-európai országban a csapadékhiány és az erős szelek is segítik a nyaranta rendszeres erdőtüzeket. Ezek pedig nemcsak a mezőgazdasági, hanem a lakott területeket is fenyegetik. Most az ország középső részén pusztít tűzvész, ahol több falut is ki kellett üríteni.
Itea kikötőváros közelében több faluból evakuálni kellett a lakosokat a tűzvész miatt, a tőle néhány kilométerre fekvő Ámfissában pedig olajfaültetvényeket pusztítottak el a lángok. A görög állami televízió arról is beszámolt, hogy az ország keleti részén fekvő Kranidi városában egy egész szállodát kellett kiüríteni.
Görögországban nem ritkák az erdőtüzek, különösen nyaranta, amikor a magas hőmérséklet, a hosszantartó szárazság és az erős szelek miatt fokozott óvatosságra intenek a meteorológusok, a mostani tüzeknél pedig az érintett települések polgármesterei nem zárták ki a gyújtogatást sem.
Múlt héten bejelentették, hogy a nyár folyamán az Európai Unió több tagállamából is érkeznek tűzoltók Görögországba, hogy segítsék majd kollégáikat az erdőtüzek elleni küzdelemben.
(Borítókép: A Néró-híd maradványai kerültek felszínre a Ponte Vittorio közelében a szárazság sújtotta Tevere folyóból 2022. június 24-én Rómában. Fotó: Stefano Montesi / Corbis / Corbis / Getty Images)