A határon túli magyar közösségek helyzetét vették számba péntek délelőtt Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) a közösségek vezetőinek hagyományos pódiumbeszélgetésén, amelyet „mini-Máértként” – a Magyar Állandó Értekezlet kistestvéreként – is szoktak emlegetni.
Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai európai parlamenti képviselője sajnálatosnak tartotta, hogy évek óta a kárpátaljai magyar közösség van a legrosszabb helyzetben. Tusnádfürdőn a közösségek vezetőinek elmondta, az orosz agresszió mindenki hitét megrendítette, és mindent megváltoztatott a közösség életében. A tény, hogy Oroszország arra hivatkozva támadta meg Ukrajnát, hogy az ott élő oroszokat akarja megmenteni, az egész kisebbségi jogvédelmet hitelteleníti. Alapvető érdeknek nevezte, hogy a háború mielőbb befejeződjön.
Úgy vélte:
az elmenekült kárpátaljai magyarok nagy arányban fognak visszatérni szülőföldjükre.
Ehhez szükség lesz a Magyarország által elkezdett gazdaságfejlesztési és egyéb támogatási programok folytatására.
Forró Krisztián, a felvidéki Szövetség elnöke az MTI szerint pozitív fejleményként említette meg, hogy tavaly ősszel a három szlovákiai magyar párt egyesülésével létrejött a Szövetség. Az egyesült politikai alakulat révén 2024 után ismét ott lehet a felvidéki magyarság képviselete a szlovák parlamentben, ahol majd a Beneš-dekrétumok ügyét is felvetheti.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke arról számolt be, hogy kiválóan alakultak a magyar–szerb kapcsolatok. Szerbiában felnéznek és partnerként tekintenek a magyar közösségre, és szeptemberben a két ország közötti stratégiai partnerségről is kétoldalú megállapodást írtak alá. Hozzátette: hamarosan megalakul az új szerb kormány, amelyben a VMSZ államtitkárokkal kíván jelen lenni.
Szerinte a magyarság számára
a legnagyobb kihívás olyan politikát folytatni, hogy a Nyugatra távozott nemzettársak reális opcióként gondoljanak a hazatérésre.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi minisztere szerint az erdélyi magyarság sikere, hogy a 2020-as választásokkor sikerült megszerezni a marosvásárhelyi polgármesteri tisztséget. Az elkövetkező 6-7 évben Románia 75 milliárd eurós uniós támogatást hívhat le, ami jó fejlődési perspektívát nyújthat a magyarok által lakott régióknak.
Az RMDSZ-es politikus optimizmusát bírálta Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aki arra figyelmeztetett, hogy a 30 évvel ezelőtti 1,7 millióról egymillió körülire apadt az erdélyi magyarság lélekszáma.
Ha műanyag nyílászárók és aszfalt dolgában kezdünk is jól állni, ideje lenne elindulni a közösségi jogok visszaszerzése irányába
– jelentette ki. Hozzátette, a múlt hét végén tartott együttes küldöttgyűlésen ismét döntöttek az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójának bejegyzéséről. Az egyesülő erdélyi magyar pártok arra törekszenek, hogy a 2024-ben várható négy választásra megegyezzenek az RMDSZ-szel.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszönetet mondott azért a 318 ezer szavazatért, amelyet a határon túli magyarok adtak le a magyarországi parlamenti választásokon, és külön azért is, hogy ezek 94 százaléka a Fideszt támogatta.
Úgy vélte, nem volt még egy ilyen sikeres 12 éves időszak Magyarország utóbbi százéves történetében, mint ami most zárult. A külső körülmények miatt azonban a következő évben az is siker lesz, ha meg tudják őrizni az elért eredményeket, így amikor újra lehetőség nyílik majd a bővülésre, akkor a mostani szintről elindulva lehet gyarapodni.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)