Újabb kínai harci repülőgépek és hadihajók és drónok lépték át péntek reggel a Tajvani-szorosnál húzódó „középvonalat” a sziget védelmi minisztériumának tájékoztatása szerint. A tárca részéről hozzátették: harckészültségben vannak, de nem akarnak háborút.
A kínai állami sajtó pénteken arról is beszámolt, hogy a hadgyakorlat keretében most először repültek át kínai rakéták a sziget fölött, amit azonban sem Pekingben, sem Tajpejben nem erősítettek meg hivatalosan. A japán kormány ugyanakkor arról számolt be, hogy kilenc rakétát érzékeltek, amelyek közül négy átrepült Tajvan felett.
Kínában a hadsereghez közel álló nemzetvédelmi egyetem egyik professzora, Meng Hszieng-csing beszélt arról, hogy kínai rakéták átrepültek Tajvan felett olyan légtérben, amelyeket Tajpej amerikai Patriot rakétarendszerekkel véd. Meng hozzátette, hogy a mostani gyakorlatok közelítették meg a legjobban Tajvant, s egyúttal ez volt az első olyan hadgyakorlat, amely körülzárta a szigetet − írta meg az MTI.
A tajpeji védelmi minisztérium provokációval vádolta a kínai erőket, és aláhúzta: nem akarnak eszkalációt, mindazonáltal repülőgépet, hajókat és rakétákat küldött a területre.
Jóllehet a Tajvani-szorost kettéválasztó középvonal nem tengeri határ, de olyan mezsgye, amelytől általában távol tartják magukat a kínai és tajvani repülőgépek. Mindazonáltal nem ez az első eset az utóbbi években, hogy kínai repülőgépek átlépik ezt a vonalat.
Kína csütörtökön kezdte el azt a hadgyakorlatot, amellyel Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnökének tajvani látogatására kívánt reagálni. A sziget körül megrendezett katonai műveletek hat különböző zónában, egyes részeken a sziget partjaitól mindössze 20 kilométeres távolságra folynak, és a tervek szerint vasárnap érnek véget.
Peking hevesen tiltakozott Pelosi látogatása ellen, Kína ugyanis a saját részének tekinti az 1949 óta önálló politikai vezetéssel bíró szigetet.
Az Egyesült Államok nukleáris arzenálja veszélyezteti a regionális és nemzetközi békét és biztonságot. Ezt a kínai delegáció képviselője, Ding Tongbin jelentette ki csütörtökön a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) felülvizsgálati konferenciáján.
Hozzátette, hogy Kína
mindig a nemzetbiztonság védelméhez szükséges minimális szinten tartja nukleáris arzenálját. Kína soha nem vett és nem is fog részt venni fegyverkezési versenyben
− írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A diplomata azt is megjegyezte, hogy a Kína és az Egyesült Államok közötti fegyverzetellenőrzési mechanizmus létrehozása lehetetlen anélkül, hogy figyelembe vennék kapcsolataik teljes skáláját.
Kína számos országgal folytat fegyverzetellenőrzési párbeszédet. Korábban az Egyesült Államokkal is volt ilyen párbeszéd. Az Egyesült Államok azonban a Kínával való kapcsolatokat rivalizálásnak vagy versengésnek minősíti, és lépéseket tesz Kína elnyomására, szuverenitásának és területi integritásának megsértésére. Ez olyan, mintha a szekeret a ló elé tennénk. Ez a gyakorlatban lehetetlen. A fegyverzetellenőrzési párbeszéd nem folyhat a Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok egész rendszerétől elszigetelten
− mondta el Ding Tongbing.
Sokk és pánik tört ki, amikor a múlt hónap végén a kínai állami média közölte a hírt Nancy Pelosi esetleges tajvani látogatásáról. A hírügynökségek elítélték az Egyesült Államokat, azt sugallva, hogy ez az „egy Kína elvének” megsértése, és hogy Joe Biden „képmutató” volt, amikor azt mondta, hogy nem tudja rávenni a képviselőházi elnököt, hogy változtasson az elhatározásán. Néhány napig ez az üzenet visszhangzott az ország hírportáljain − írta meg elemzésében a The Guardian.
A hír által kiváltott düh az interneten is visszhangra talált a szakértői és katonai bloggerek írásaiban. Egyesek csak „vén boszorkánynak” nevezték Pelosit. Hu Xijin nacionalista aktivista és a Global Times korábbi szerkesztője még azt is tanácsolta, hogy kínai repülőgépek akadályozzák meg a leszállásban Pelosi repülőgépét, és
ha ez még mindig hatástalannak bizonyulni, akkor szerintem az is rendben van, ha lelőjük Pelosi gépét
− írta nagy visszhangot kiváltva.
A mai kínai társadalomban az ilyen nacionalista retorika gyakran visszhangot kelt, különösen a Kína szuverenitásával kapcsolatos kérdésekben. Peking Tajvant Kína saját területe részének tekinti. Kínai vezetők generációi akarták „visszaszerezni”, és nem mondtak le a katonai hatalomátvétel lehetőségéről mint végső megoldásról.
Néhány napig a kínai Facebooknak számító Weibót ellepték a Pelosit bíráló hashtagek. A kínai külügyminisztérium szóvivői továbbra is kemény stílusban beszéltek, és sok kommentelő pozitívan reagált Amerika-ellenes retorikájukra.
Még mindig dühös vagyok! A négynapos hadgyakorlat túl rövid. Teljesen el kell szigetelnünk Tajvant
− írta egy Weibo-felhasználó.
Egy pekingi lakos a lapnak azt mondta, hogy amikor látta, hogy a Tajvani értéktőzsdének is helyet adó Taipei 101 felhőkarcolót Pelosi fogadásakor kivilágították, az „hatalmas megaláztatás volt Kína számára”.
Nagy nemzetként, 1,4 milliárd emberrel, nem kellene össze-vissza beszélnünk, amikor Tajvan és Kína egyesítéséről van szó. Megvan rá a képességünk
− mondta.
(Borítókép: A Népi Felszabadító Hadsereg hadgyakorlatba kezdett a Tajvan melletti vizekben és légtérben 2022. augusztus 5-én. Fotó: Tyrone Siu / Reuters)