Volt fogvatartottak beszéltek a BBC-nek arról, hogy az orosz börtönökben rendszeresen megerőszakolták és megkínozták őket.
A visszaélésekről már tavaly szivárogtak ki felvételek. Most az áldozatok arról beszéltek a BBC-nek, hogyan küzdenek az igazukért.
A délnyugat-oroszországi szaratovi börtönkórház tavaly került a nyilvánosság kereszttüzébe, amikor elképesztő fogolybántalmazásokról készült videók kerültek egy emberi jogi szervezethez, amely nyilvánosságra hozta azokat.
Alekszej Makarov már azelőtt hallott a hírhedt szaratovi börtönről, mielőtt 2018-ban áthelyezték oda. A testi sértésért hatéves börtönbüntetését töltő férfi hamar szembesült azzal, hogy az orosz börtönöket szinte senki sem felügyeli, és ez a börtönkórházakra is érvényes. Makarov valóban rosszul volt – tbc-vel diagnosztizálták –, és azt remélte, legalább a kórházban lesz egy kis nyugta, de állítása szerint kétszer is megerőszakolták az ott töltött idő alatt.
A bántalmazást a börtönhatóságok mindig szankcionálják, és általában fel is használják a fogvatartottak zsarolására, megfélemlítésére vagy beismerő vallomások kikényszerítésére.
Makarov a BBC-nek elmondta: először 2020 februárjában kínozták meg. Nem volt hajlandó beismerni, hogy részt vett egy, a börtönvezetés ellen irányuló összeesküvésben, ezért három férfi szexuálisan zaklatta.
Tíz percen át vertek, tépték a ruháimat. A következő két órában minden második percben megerőszakoltak a felmosónyéllel. Amikor elájultam, hideg vízzel fellocsoltak, majd visszadobtak az asztalra.
Makarov azt is elmondta: a börtönben a kínzását videóra vették. A foglyok tudják, hogy a megalázó felvételeket az egész börtönnel megoszthatják, ha nem tesznek eleget a követeléseknek.
Az erőszaktevők más rabok voltak, akik Makarov szerint a börtönfőnökök utasítására cselekedtek.
Makarov szerint a kínzások alatt teljes hangerővel bömböltetik a zenét, hogy ne lehessen hallani az áldozatok sikolyait.
A Szaratovból készült felvételeket Szergej Szaveljevnek sikerült kicsempésznie. Szaveljev azért férhetett hozzá a felvételekhez, mert felkérték, hogy dolgozzon a börtön biztonsági osztályán. Katalogizálnia kellett a börtöntisztek által általában viselt testkamerák felvételeit. Azt mondja, amikor egy szaratovi foglyot kínoznak, a tisztek arra kérik a fogvatartottakat, akik a piszkos munkát végzik, hogy viseljenek testkamerát.
Szaveljev szerint a fő szabály, hogy a bántalmazást olyan foglyok követik el, akiket hosszú időre ítéltek el erőszakos bűncselekmények miatt, ezért érdekeltek abban, hogy a hatóságok kegyeit elnyerjék, hogy jobban bánjanak velük.
Vlagyimir Osecskin aktivista szerint – akinek a szervezete, a Gulagu.net közzétette a videókat – az a hátborzongató protokoll, ahogy a kínzásokat elkövetik, arra utal, hogy azokat már előre begyakoroltatták.
Jeleket adnak egymásnak, csendben dolgoznak, szavak nélkül is megértik egymást. Van, aki jeleket ad, hogyan csavarják ki vagy tegyék szét a férfi lábát úgy, hogy meg tudja erőszakolni – mondja Osecskin.
Vlagyimir Putyin orosz elnök leváltotta a nemzeti börtönszolgálat vezetőjét, és bejelentette, hogy következetes intézkedésekre van szükség a változáshoz. Nem ez az első alkalom, hogy Putyin elnök változást ígér. Hasonló ígéretet tett 2018-ban is, amikor olyan felvételek kerültek napvilágra, amelyen az őrök tömegesen verik a rabokat a jaroszlavli börtönben. Az eset után 2020-ban a jaroszlavli börtön 11 alkalmazottja minimális büntetést kapott, két főnöküket pedig felmentették.
Julia Chvanova, a kínzások áldozatainak képviseletére szakosodott ügyvéd azt állítja: a foglyok szervezett bántalmazásának elsődleges motivációja az, hogy a hatóságok a bűnösségtől függetlenül a beismerő vallomásokra összpontosítsanak. Emiatt nyilvánvaló, hogy az orosz börtönökben elkövetett kínzások elsődleges felbujtói a bűncselekmények kivizsgálásáért felelős tisztviselők.
A 22 éves Anton Romasovot 2017-ben kínozták meg, miután nem volt hajlandó elismerni olyan bűncselekményeket, amelyeket nem követett el. A férfit marihuána birtoklása miatt tartóztatták le, de a rendőrségen azt szerették volna: vallja be, hogy kereskedett is a kábítószerrel, ami sokkal súlyosabb bűncselekmény. Amikor ezt megtagadta, 2016 végén a nyugat-oroszországi Vlagyimirbe vitték.
A 26-os cellába vittek. Pontosan tudtam, melyik celláról van szó, mert már hallottam onnan sikolyokat – mondja Romasov.
Két férfi a földre dobta, kezeit és lábát összekötötték a teste mögött, majd egy egész napon át verték. A végén azt mondta, bármit aláír. Öt évre ítélték, annak ellenére, hogy a bíróságon elmondta, kínzással csikarták ki a vallomást.
A vlagyimiri börtönben végzett nyomozásban az alkalmazottak elárulták, a legtöbben tudják, mi történik a hírhedt 26-os cellában.
Az ország eddigi legnagyobb kínzási botránya a szibériai Irkutszk régióban zajlott. 2020 tavaszán az irkutszki Angarszkban a 15-ös börtön lázadása tört ki. Több száz foglyot összeszedtek, és két fogolytáborba vittek.
Denis Pokusajev, aki csalásért töltötte hároméves börtönbüntetését, azt mondta: a börtön személyzete nyíltan beszélt arról, miért kínozzák meg őket.
Azt mondták: azt hiszed, érdekel minket, hogy bűnös vagy-e vagy sem? Lázadó vagy, ezért felelősségre kell vonni téged – mondta Pokusajev.
Julia Chvanova ügyvéd szerint a nyomozók döntik el, hogy kit hallgatnak ki. Ezután felveszik a kapcsolatot a börtön személyzetével, és megmondják, kitől van szükségük beismerő vallomásra.
Pokusajev szerint a bántalmazás közel három hónapig tartott, mindennap, csak a hétvégék voltak kivételek.
Emberi jogi aktivisták becslése szerint legalább 350 foglyot kínoztak meg a zavargások után.
Pokusajev azon 30 férfi közé tartozik, akit áldozatként fognak meghallgatni a bíróságon. Pokusajev azt mondja: a mai napig nyomasztja, ami vele történt.
(Borítóképünk illusztráció: A Butrika börtön képe Moszkvában 2017. október 17-én. Fotó: Mikhail Svetlov / Getty Images)