Egy performance segítségével emlékeztek meg az Azovstal acélgyárat védelmezők hozzátartozói az áldozatok életének utolsó perceiről, valamint követelték, hogy vonják felelősségre Oroszországot az olenivkai fogolytábor ellen elkövetett rakétatámadásért, amelyben legkevesebb ötvenhárom ember életét vesztette – írja a Szabad Európa.
Hadifoglyok tucatjainak a halálát okozta az Olenivkában történt robbanás – az esetért Ukrajna és Oroszország is egymást hibáztatja.
Az ukrajnai háború „elég hosszú történet” lehet, és egészen jövő nyárig kitarthat – mondta Alekszej Aresztovics, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója.
Hónapokig, legalább az újévig látom ezt a történetet, mielőtt megszakad a háborús trend, és elkezdjük legyőzni őket. De amikor elkezdjük legyőzni őket az egész történetben, a központi kérdés az lesz, hogy Oroszország katonai és politikai vezetése hogyan viselkedik, amikor közeleg a vereség
– fogalmazott Aresztovics az Unian ukrán hírügynökség szerint, hozzátéve, hogy Oroszország tárgyalásokat akar majd folytatni Ukrajnával, és mindent megtesz azért, hogy kedvezőtlen megállapodás szülessen a háború végén.
Augusztus 10-én éjfélig tartott az átmeneti időszak zárásaként megadott uniós határidő, amelynek lejártával életbe lépett az uniós tilalom az orosz szénre. Az embargót négy hónappal ezelőtt fogadták el az unió országai.
A szenet sújtó tilalom annak az orosz gazdaságot büntető ötödik szankciócsomagnak a része, amellyel a Vlagyimir Putyin által vezetett országot sújtják a háború kitörése óta – írja a Szabad Európa.
A gabonaexport mellett a szén az a terület, amelyet különösen súlyosan érintett az ukrajnai háború. 2021-ben az uniós országok csaknem 52 millió tonna szenet importáltak Oroszországból.
A Planets Labs nevű amerikai vállalat több műholdas felvételt tett közzé a kedden, a Krím félsziget egyik katonai repterén történt robbanással kapcsolatban (amelyről többek közt itt írtunk korábban).
A cég egyrészt képeket közölt arról, hogy miként nézett ki a reptér a robbanás előtt 4 órával:
És arról is, hogy utána milyen állapotok uralkodtak:
Az utóbbi felvételen látható, hogy a gépek közül több is megsemmisült.
Mindeközben az ukránok azt állították, hogy az akció mögött kommandósok állnak, akik szabotázst hajtottak végre a reptéren a detonációk előtt. Az oroszoknak viszont állítólag fogalmuk sincs, hogy a gyakorlatban mindez hogy történhetett.
Egy ukrán bíróság 15 év börtönbüntetést szabott ki mindhárom katonának, akiket az ukrán hadsereg ejtett foglyul még korábban – jelentette az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU). Mindhárom katona a Donyecki Népköztársaság önjelölt harcosa volt – írja a babel.ua.
A bíróság a három férfi vagyonának elkobzását is elrendelte. A foglyok ellen illegális fegyveres alakulatban való részvétel és hadiállapotban elkövetett hazaárulás miatt emeltek vádat.
Sokkal nagyobb a tűzgyorsaságuk, mint a szovjet korszakból örökölt fegyvereknek, és könnyebb is kezelni őket – ezt mondták a német Panzerhaubitze 2000-es önjáró lövegekről az ukrán katonák a Szabad Európa videóriportjában.
A katonák szerint a saját kategóriájukban a Panzerhaubitzék számítanak a legjobb fegyvernek az ukrajnai háborúban. Az egyik katona azt mondta, hogy a fegyvert mindössze egy perc alatt ismét tűzkész állapotba lehet hozni, miközben az oroszok szovjet korabeli fegyvereinél ugyanehhez öt percre van szükség.
Magától kiszámítja a röppályát, magától céloz, magától tüzel. Teljesen más, mint a régi szovjet technika
– fogalmazott az egyik ukrán tüzér.
A német lövegekből eddig 15 darab érkezett Ukrajnába, de egy szerdai cikk szerint ezek közül jelenleg csak öt üzemel, mivel olyan gyakran használták a lövegeket, hogy néhánynál most javításokra van szükség.
Elképzelhető, hogy később többet kapnak ebből a fegyverből az ukránok, a német kormány ugyanis július végén jóváhagyta, hogy a lövegek gyártója, a Krauss-Maffei Wegmann további 100 darabot szállítson le Ukrajnának.
Augusztus 11-re virradó éjszaka támadás érte a Dnyipropetrovszki régióban található Nyikopol városát – számolt be a dnyipropetrovszki regionális katonai adminisztráció vezetője, Valentin Reznicsenko.
A vezető kiemelte: a bombázások következtében három ember meghalt, heten pedig megsebesültek.
Az orosz hadsereg megtámadta a régió négy kerületét. Nyikopol körzetet háromszor ágyúzta az ellenség Gradiból. Nyikopolban két ember meghalt, hét megsebesült, a sérültek között van egy 13 éves lány. A városban több mint negyven ház sérült meg
– írta a jelentésben Valentin Reznicsenko, hozzátéve, később egy harmadik halott is előkerült a romok alól.
Az Egyesült Államok volt az ukrajnai háború kirobbanásának legfőbb okozója, mert „sarokba szorították” Oroszországot a NATO terjeszkedésével – vélekedett Zsang Hanhuj, Kína moszkvai nagykövete.
A kínai nagykövettel a TASZSZ orosz hírügynökség készített interjút, amelyben Zsang Hanhuj egyebek mellett arról is beszélt: az ukrajnai háború „kezdeményezője és fő felbujtója” kétségtelenül az Egyesült Államok volt, aki most is csak tovább rontja a helyzetet azzal, hogy fegyvereket bocsát Ukrajna rendelkezésére és szankciókkal sújtja Oroszországot.
A végső céljuk az, hogy kimerítsék és összeroppantsák Oroszországot az elhúzódó háborúval és szankciók sorozatával
– részletezte Zsang Hanhuj az orosz lapnak.
Ezenkívül úgy vélekedik, hogy Peking és Moszkva kapcsolata a „történelem legjobb szakaszában” van, valamint ellenérzését fejezte ki Nancy Pelosi tajvani látogatásával kapcsolatban is – írja az interjút szemléző Reuters.
Az orosz aknamentesítési szakemberek közel 16 ezer hektárnyi területet kutattak át a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban (DPR és LPR) – közölte szerdán Mihail Mizincev, az orosz Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője.
Mihail Mizincev szerint, aki egyben az ukrajnai humanitárius segítség orosz koordinációs központját is vezeti, az orosz szakemberek tovább folytatják az aknamentesítési műveleteket a két területen – írja a TASZSZ.
Összesen közel 16 ezer hektárt, 718 épületet, köztük 13 társadalmilag kiemelt létesítményt, négy hidat és autópályát vizsgáltak meg. Közel félmillió robbanásveszélyes tárgyat fedeztek fel és hatástalanítottak
– részletezte.
Csütörtök hajnalban legalább nyolc robbanás történt egy katonai reptéren Belaruszban, a Homeli területen – írja az UNIAN.
A repülőtér az ukrán határtól 40 kilométerre található, és az orosz hadsereg is használja. A belorusz sajtó a robbanásokról a környékbeli lakosok közlése alapján számolt be,
EGYBEHANGZÓ BESZÁMOLÓK SZERINT LEGALÁBB nyolc ROBBANÁST ÉSZLELTEK A REPTÉREN ÉJJEL FÉL EGY KÖRNYÉKÉN.
A belorusz védelmi minisztérium az utóbbi napokban bejelentette, hogy hadgyakorlatot tart a légvédelmük, de egyelőre nem tudni, hogy ez utóbbihoz lehet-e köze a robbanásoknak. Az ukrán sajtó pedig arról cikkezett másfél nappal ezelőtt, hogy az oroszok napról napra újabb légvédelmi rakétákat szállítanak arra a reptérre.
A TASZSZ hírügynökség szerint a belorusz védelmi minisztérium csütörtök reggel azt közölte, hogy nem történt robbanás a reptéren, mindössze egy motor gyulladt ki, amikor tesztelték az egyik harceszközüket. A tüzet rövid idő alatt eloltották, senki sem sérült meg – közölték.
Magyarország területére augusztus 10-én az ukrán–magyar határszakaszon 6634 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5726 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.
Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 355 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ukrajna, tekintettel megszakadt közvetlen diplomáciai kapcsolatára, felkérte a semleges Svájcot érdekei képviseletének ellátására Oroszországban – közölte szerdán az alpesi ország külügyminisztériumának szóvivője.
Az erről szóló tárgyalások lezárultak
– mondta a svájci illetékes. Ugyanakkor Oroszország még nem adta hozzájárulását ehhez.
Pierre-Alain Eltschinger külügyi szóvivő szerint Svájc képviselhetné Ukrajna diplomáciai érdekeit Oroszországban, mivel jelenleg nincs közvetlen kapcsolat Moszkva és Kijev között. Pierre-Alain Eltschinger hangsúlyozta, hogy Bern aktívan ajánlotta jószolgálati szerepét a feleknek, ami egyebek között magában foglalja, hogy Svájc házigazdája lehetne a találkozóknak és szakértői támogatást nyújthatna az esetleges tárgyalásokhoz – írta meg az MTI.
Amennyire az a nagykövetség előtt ismert, az adott kérdésben az orosz fél és a (svájci) konföderáció hatóságai között nem volt semmiféle kapcsolat
– közölte a berni orosz diplomáciai képviselet a TASZSZ orosz hírügynökség megkeresésére.
Amint azt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban megjegyezte, Oroszország nem hajlandó az Ukrajnával való tárgyalásokra vonatkozóan olyan közvetítői ajánlatokkal foglalkozni, amelyek az oroszellenes szankciókhoz csatlakozó országoktól erednek
– tette hozzá a nagykövetség.
Úgy gondoljuk, a svájci semlegesség ismert módon csorbát szenvedett azzal, hogy a konföderáció csatlakozott az Európai Uniónak mind a hét – illegális és oroszellenes – szankciócsomagjához, gyakorlatilag állást foglalt a konfliktusban
– szögezte le a nagykövetség.
Az orosz hadsereg beszámolója szerint több mint harminc ember tartózkodott abban a sörfőzdében, amelyet augusztus 10-én bombázott le a Donyecki régióban az Ukrán Fegyveres Erők. A támadásban egy ember meghalt.
A támadás idején 32-en tartózkodtak az üzem területén. Az előzetes információk szerint egy ember meghalt, ketten pedig megsérültek
– írta Telegram-csatornáján a de facto Donyecki Népköztársaság rendkívüli helyzetekkel foglalkozó minisztériuma.
Az ukrajnai háború elől augusztus 10-én 146 ember, köztük 34 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be a rendőrség.
Hozzátették: a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Az Institute for the Study of War (ISW) jelentése szerint az orosz tisztviselők továbbra sem értik az oroszok által megszállt Krím félszigettől 225 kilométerre fekvő Szaki légibázis elleni augusztus 9-i támadást. Az ukrán hadsereg a bombázásban legalább nyolc orosz repülőgépet és több épületet is megsemmisített.
A műholdfelvételek megerősítették az ukrán légierő jelentéseit, a támadás legalább nyolc orosz repülőgépet megsemmisített, ellentmondva az orosz állításoknak, amely szerint a robbanások nem károsítottak meg egyetlen repülőgépet sem
– idézi a jelentést az Unian ukrán hírügynökség.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!