Az afrikai országban száz fertőzöttből heten életüket vesztik a járványban, amelynek terjedését gyorsítja, hogy több helyi vallási felekezet tiltja a védőoltás felvételét.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatása szerint az idei első negyedévben csaknem 17 500 kanyarós megbetegedést regisztráltak Afrikában, több régióban jelenleg is mélyponton van az oltási kampány. Tavaly összesen 24 országban jelent meg a járvány a kontinensen, míg az azt megelőző évben húszban.
A WHO áprilisban jelentette be, hogy a kanyarós esetek száma világszerte megnövekedett: 2022 első két hónapjában 79 százalékkal több megbetegedést regisztráltak a tavalyi év azonos időszakához képest. A szakértők a koronavírus-járvány miatt elakadt oltási kampánnyal, valamint a kanyaró elleni védekezésre elkülönített források átcsoportosításával indokolták a számok megugrását.
A Reuters tudósítása szerint Zimbabwéban óriási gondot okoz a kanyarójárvány.
négy hónap alatt nyolcvan, többségében 6–15 hónapos gyermek halt meg. A statisztikai adatok szerint száz fertőzöttből heten életüket vesztik a 15 milliós országban, ami 6,9 százalékos halálozási rátának számít.
Jasper Chimedza zimbabwei egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy napi ezer felett van a fertőzöttek száma, de ennek csak tizedét tudják hivatalosan is igazolni.
Helyi értesülések szerint a kanyaró rohamos terjedését vallási felekezetek gyűlései okozzák. A szertartásokon részt vevő emberek átoltottsága nagyon eltérő, sokak véleménye szerint a jelenlegi korlátozások nem elégségesek, de többen nem is tartanák be.
Az életüket vesztő gyermekek vallási okokból nem kapták meg a védőoltást.
Számos zimbabwei vallási felekezet ugyanis tiltja a tagjainak, hogy beoltassák magukat, és a modern gyógykezelések sem engedélyezettek a hívek számára. Ezek a felekezetek több millió szegény, hátrányos helyzetben lévő embernek nyújtanak lelki támogatást.
Zimbabwéban nemcsak a kanyarójárvány terjedése és az alacsony átoltottság jelent problémát, hanem az egészségügyi rendszer hanyatlása, nem megfelelő működése is. A kórházak munkaerőhiánnyal küszködnek, kevés az ápoló és az orvos, és azokat is sok bántás éri, akik jelenleg az egészségügyben dolgoznak.
Az ENSZ tájékoztatása szerint a koronavírus-járvány miatt mintegy 25 millió gyermek védőoltása maradt el olyan betegségek ellen, mint a diftéria, a tetanusz vagy a szamárköhögés. Az új variánsok megjelenésével a tünetek is megváltoztak, mára már nem a láz a legfőbb tünete a koronavírus-fertőzésnek, hanem a torok- és a fejfájás, valamint a köhögés és az orrdugulás.
A védőoltásokból kimaradó gyermekek túlnyomó többsége fejlődő országokban – Etiópiában, Indiában, Indonéziában, Nigériában és a Fülöp-szigeteken – él. Noha az immunizáció a világ minden régiójában csökkent, a legnagyobb hátrányt Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben tapasztalni.
Az alacsony oltási arány miatt olyan megelőzhető betegségek járványai törtek ki, mint a kanyaró vagy a gyermekbénulás. A WHO 2020 márciusában arra kérte az országokat, hogy függesszék fel a gyermekbénulás felszámolására tett erőfeszítéseiket az egyre erősödő koronavírus-járvány közepette. Több mint harminc országban tört ki azóta gyermekbénulás-járvány.