A napokban bejelentették, hogy Izrael és Törökország helyreállítja diplomáciai kapcsolatait, mindkét ország nagykövetei és főkonzuljai visszatérnek a nagykövetségek szolgálatába. Ám ebben a térségben olyan szövevényesek a hatalmi rendszerek, hogy még a nyugati energetikai kérdések is megzavarják a viszonyokat.
A diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról Jair Lapid miniszterelnök júniusi ankarai látogatásán állapodott meg, amikor tárgyalásokat folytatott Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel, valamint telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Az izraeli kormány úgy értékelte a fejleményeket, hogy ez „az intézkedés hozzájárul a két nép közötti kapcsolatok elmélyítéséhez, a gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok bővítéséhez, valamint a regionális stabilitás erősítéséhez”.
Kis-Benedek József egyetemi tanár, a nemzetköz kapcsolatok szakértője az Indexnek elmondta: a két ország közötti kapcsolat az eltérő érdekek miatt már a szíriai polgárháború során megromlott. „Most úgy döntöttek, hogy rendezik a kapcsolataikat, ám a szíriai kérdések kapcsán még merülhetnek fel nézeteltérések” – tette hozzá.
Mind Törökország, mind Izrael igyekszik mostanában erősíteni a pozícióját a Közel-Keleten, de a két ország közötti kapcsolat több mint egy évtizede feszült. Recep Tayyip Erdogan török elnök régóta bírálja Izrael palesztinokkal szembeni politikáját. Ám a mélypontot a török–izraeli viszonyban az jelentette, hogy 2018-ban az izraeli katonák Gázában belelőttek a tömegbe. Ez számtalan halálos áldozat mellett a nagykövetek kiutasítását eredményezte. A két ország a kapcsolatok helyreállításáról az év elején kezdett tárgyalásokat. Isaac Herzog elnök 14 év után az első izraeli államfő lett, aki török földön járt.
Recep Tayyip Erdogan igyekszik helyreállítani a nemzetközi kapcsolatait, miután külpolitikája miatt ellentétbe került számos arab állammal és nyugati szövetségesével. Ezek a külpolitikai lépések súlyosbították a régóta tartó török gazdasági válságot.
A Közel-Keleten már kibékült a regionális riválisaival: Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel, de a török elnök felkereste Egyiptomot és Örményországot is, hogy rendezze viszonyukat. Az elképesztő gazdasági válság mellett Recep Tayyip Erdogan nem szégyenlős, ha a NATO terjeszkedéséről van szó, vagy hogy Moszkvával gazdasági együttműködést írjon alá.
Törökország próbál regionális nagyhatalom lenni. Azt lehet látni, hogy az orosz–ukrán konfliktusban is fontos szerepet játszik, és elég szövevényes, komplex politikát folytat. Törökország egy nagy és erős középhatalom, amely ahol csak tudja, az érdekeit érvényesíti
– nyilatkozta az Indexnek Kis-Benedek József, aki kiemelte: mind Izraelnek, mind Törökországnak jelentős regionális szerepe van, és Törökország az Ábrahám-megállapodások miatt is fontos.
Jair Lapid izraeli miniszterelnök a mostani bejelentést úgy kommentálta, hogy az Ankarával való kapcsolatok helyreállítása elősegíti a régió stabilitását és gazdasági növekedését, miközben Izrael azon dolgozik, hogy „megerősítse tekintélyét a világban”.
Izrael az elmúlt években kiemelkedően jelentős diplomáciai kapcsolatokat épített ki az Ábrahám-megállapodások keretében. Izraelnek a 2020. szeptember 15-én, Izrael, Bahrein, az Egyesült Arab Emirátusok és az Egyesült Államok által megkötött Ábrahám-megállapodások történelmi fordulatot ígérnek. A megállapodásokat egyértelműen Irán kiegyensúlyozására és az erőegyensúly felállítására hozták létre, ami nem kis eredménye volt a Trump-adminisztrációnak.
Ám mostanra a megváltozott nemzetközi helyzettel kapcsolatban – amit az orosz–ukrán konfliktus okozott – az európai energetikai kérdések komoly hatalmi politikai ellentéteket szültek a Közel-Keleten.
Izrael most nem ért egyet azzal a barátkozós politikával, amit Európa Iránnal folytat, elsősorban az iráni gázkészletekért. Izrael szerint Iránnal nem így kell viselkedni, hanem komolyan oda kell nekik csapni. Az iráni gáz tekintetében óriási ellentétek vannak
– nyilatkozta lapunknak Kis-Benedek József.
A török elnök korábban azt mondta: szeretne együttműködni Izraellel egy tenger alatti gázvezetéken, amely Törökországon keresztül Európába szállítaná a gázt, mivel Európa az orosz–ukrán háborút követően igyekszik diverzifikálni energiaellátását. Ám itt jön az igazi csavar a történetben: Törökország a Földközi-tenger potenciális földgázkészleteinek jogai miatt vitában áll Izraellel, Görögországgal, Ciprussal és Egyiptommal.
(Borítókép: Jaír Lapid izraeli külügyminisztert (balra) fogadja török hivatali partnere, Mevlüt Cavusoglu Ankarában 2022. június 23-án. Fotó: Ozan Kose / AFP)