A helyi katasztrófavédők arra panaszkodnak, hogy szinte már nincs is száraz terület az országban, ahová kiszivattyúzhatnák az utcákról, földekről a hatalmas mennyiségű esővizet.
Pakisztánnak ez nem szerencsés év. Még május elején írtunk arról, hogy szokatlanul korán érkezett és szokatlanul heves hőhullám pusztított Ázsiának az indiai és pakisztáni részén. Míg Északnyugat- és Közép-Indiában akkor 35,9, illetve 37,7 fokot mutattak a hőmérők, ami a mérések kezdete, vagyis 122 éve a legmagasabb április végi hőmérséklet, addig a szomszédos Pakisztánban sem volt jobb a helyzet.
A Pakisztáni Meteorológiai Intézet szerint az ország déli tartományában, Szindben volt olyan nap, amikor 47 fokot mértek. Ez abszolút rekord, mert azon a napon soha nem mértek még melegebbet az északi félteke egyetlen városában sem. Szakértők tavasszal arra hívták fel a figyelmet, hogy a jövőben a hőhullámok gyakoribbak lesznek, és tovább tartanak majd, megkeserítve több mint egymilliárd ember életét a két országban.
Júniusban beköszöntött a monszunidőszak. Megnyíltak az ég csatornái, azonban a baj az, hogy azóta sem igazán csukódtak be. A szakadatlan esőzés nyomán gyakorlatilag
Pakisztán egyharmada – szó szerint – víz alatt áll, olyan mennyiségű csapadék hullott, amire emberemlékezet óta nem volt példa ebben az országban
– mondja Serri Reman, a klímaváltozásért felelős pakisztáni miniszter.
Az ország katasztrófavédelme hétfő este közölte, hogy az elmúlt 24 órában az áradások során 75 ember halt meg, 59 pedig megsérült. A legsúlyosabb károkat és a legtöbb áldozatot az ország déli részén található Szind tartományból jelentették. A hatóság augusztus elején közzétett jelentése szerint az árvizek mintegy 3451 kilométernyi utat rongáltak meg és 149 hidat tettek tönkre.A június közepe óta tartó, az utóbbi évtizedek legsúlyosabbjainak számító áradások több mint 1100 ember halálát okozták eddig, sokan megsérültek, körülbelül egymillió ház és sok termőföld megsemmisült. Az esőzések miatt mintegy 33 millió embernek kellett elhagynia otthonát, ez a lakosság 15 százaléka.
Az ázsiai állam tervezési és gazdaságfejlesztési minisztere már arról beszélt, hogy Pakisztánnak több mint tízmilliárd dollárra (négyezer milliárd forintra) lesz szüksége, hogy helyreállítsa az országot sújtó, hónapok óta tartó áradások okozta károkat. A miniszter szerint az ország az elkövetkező hetekben súlyos élelmiszerhiánnyal szembesül, mert úgy véli, hogy a mostani esőzések és áradások jóval komolyabb kárt okoznak majd, mint az eddigi legpusztítóbb áradások 2010-ben, amelyek több mint kétezer ember életét követelték.
Pakisztán már az esőzések előtt is komoly gazdasági gondokkal küzdött, és tárgyalásokat folytatott a Nemzetközi Valutaalappal, amely a természeti károktól függetlenül átutalt a készpénzhiánytól szenvedő ázsiai államnak egy 1,1 milliárd dolláros kölcsönt. A nemrégiben megjelent hivatalos adatok szerint az országnak mindössze egy hónapnyi importot fedező külföldi valuta áll a rendelkezésére, miközben 25 százalék körüli inflációval is küzd.
Ahszán Ikbál gazdaságfejlesztési miniszter az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva arról is beszélt: az árvizek következtében súlyosan megrongálódott az infrastruktúra, elsősorban a távközlési vezetékek, az utak és mezőgazdasági eszközök. A tárcavezető szerint a világnak kötelessége segíteni Pakisztánt abban, hogy az ország szembeszálljon a klímaváltozás következményeivel.
Az áradások miatt Pakisztán augusztus végén vészhelyzetet hirdetett és nemzetközi segítséget kért.
(Borítókép: A pusztítás nyomai az árvíz sújtotta pakisztáni Kalamban 2022. augusztus 30-án. Fotó: MTI / AP / Sherin Zada)