Két globális nagyhatalom állja az útját annak a nyugati erőfeszítésnek, amely el akarja szigetelni Oroszországot a világtól – az egyik Kína, a másik pedig India.
India – aki az Egyesült Államok egyik legértékesebb gazdasági szövetségese is – semleges álláspontra helyezkedett a háborúval kapcsolatban, és nem ítéli el nyíltan az offenzívát elindító Oroszországot. Bár a háború kitörését követően az orosz olaj legfőbb felvevőpiacát jelentő európai országok jelentősen korlátozták a vásárlást, a Reuters előrejelzései szerint Oroszország olajbevételei 38 százalékkal fognak emelkedni idén.
Kína és India is jelentősen megnövelték az oroszországi vásárlásaikat. India a háború kirobbanása előtt mindössze egy százalékát adta az orosz olajexportnak: ez a szám júliusban már tizenhárom százalékra emelkedett. Ez nagyban segítette Oroszországot, hogy kiegyensúlyozza az elvesztett európai országok okozta hiányt a piacán.
Mindennek azonban nem politikai, pusztán csak gazdasági okai vannak. Az Öböl-menti térségben jelentősen megugrottak az árak, Oroszország viszont kénytelen olcsón értékesíteni az olaját: ez pont kapóra jön Indiának, aki a világjárvány után próbálja talpra állítani az ország gazdaságát. Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter szerint „erkölcsi kötelessége”, hogy az indiai fogyasztók számára megpróbálja megszerezni a legolcsóbb energiát. Oroszország eközben dicsérettel illette Indiát, amiért nem hat rá a nyugati nyomás.
A Fehér Ház a G7-ekkel együttműködve árplafont akar bevezetni az orosz olajra, hogy Moszkva ne nyerészkedhessen a magas olajárakon, azonban ahhoz, hogy ezt hatékonyan meg lehessen valósítani, India támogatása is kell. Ennek érdekében Wally Adeyemo amerikai pénzügyminiszter-helyettes Újdelhibe látogatott a múlt héten, ahol „nagyon konstruktív beszélgetést” folytatott az árplafonról különböző indiai tisztviselőkkel.