Duplájára nőtt a kereskedelem értéke az oroszok és a törökök között.
Európában a legtöbb ország távolodik Oroszországtól, a törökök azonban egyre szorosabbra fűzik elsősorban gazdasági, de ezzel együtt politikai kapcsolataikat is. Orosz turisták tömegei indultak meg Isztambul és a népszerű nyaralóhelyek felé, valamint Oroszország 20 milliárd dollárral járul hozzá egy Akkuyuban felépülő nukleáris atomerőműhöz. A projektről az Index helyszíni tudósítását itt olvashatja.
A törökök exportja Oroszország felé a háború kitörése óta 60 százalékkal nőtt dollárban, emellett
nyugati cégek a szankciók kikerülése érdekében tranzitországként kezelik Törökországot.
Egyébként az erdogani monetáris politika is az egyik oka annak, hogy miért annyira fontos számukra az orosz pénz.
A török jegybank augusztus 18-án a 80 százalékos infláció ellenére az alapkamatot 14-ről 13 százalékra csökkentette, mivel Recep Tayyip Erdogan könnyíteni szeretné a hitelfelvételt, amitől a gazdaság fellendülését várja a jövő évi elnökválasztás előtt.
A török líra értéke azonban 2018 óta háromnegyedével csökkent,
ez pedig még drágábbá teszi az importot.
Emiatt Törökországnak szüksége van a külföldi valutára, amiből török lírát tudna vásárolni a pénzügyi piacokon, ezzel is növelve annak értékét. A jegybank több milliárd dollárt költött erre a célra az elmúlt hónapokban. Az orosz rubel mindeközben erősödik az energiaexportból származó bevételek miatt, azonban a szankciók hatására Oroszország a külföldi javak szűkében van.
Az oda irányuló török export viszont jelentősen megnöveli a törökök valutatartalékait, mióta a vállalatok a külföldről érkező bevételeik egy részét kötelesek a kormányzat felé átváltani török lírába.
Amerikai politikusok azonban nem nézik jó szemmel a török stratégiát, és arra figyelmeztetnek, hogy ez a hozzáállás veszélyezteti a közvetett szankciókat. A török pénzügyminiszter, Nureddin Nebati reagált is erre az al-Jazirán, és értelmetlennek nevezte azokat a felvetéseket, hogy az amerikaiak szankcionálnák azokat a cégeket, amelyek az oroszokkal üzletelnek.
Augusztus elején Erdogan és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen is találkozott az oroszországi Szocsiban, ahol a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséről tárgyaltak. Putyin kiemelte, hogy
az év első öt hónapjában a két ország közötti kereskedelem az egy évvel azelőtti duplájára nőtt.
A gazdasági válság közepén álló Törökország nagyban függ Oroszországtól kereskedelem és turizmus területén egyaránt, például az onnan érkező gázimport a török energiaszükséglet 45 százalékát adja. Nebati ezzel kapcsolatban azt mondta, Törökország biztos abban, hogy kapcsolatait egyensúlyban tudja tartani Oroszországgal.
Arról az Indexen is beszámoltunk, hogy európai parlamenti képviselők azt követelik nyílt levélben Josep Borrelltől, hogy az EU korlátozza az oroszoknak kiadott vízumok számát, emellett hatezer, a helyi elithez közel álló magánszemélyt tegyen szankciós listára. Bár a vízumkiállítások számát vissza lehet vágni, azonban nem szabad elfelejteni, hogy
az azt teljes mértékben megtagadó Észtország továbbra is köteles például a német vagy svéd hatóságok által kiadott engedélyeket elfogadni.
A legtöbb orosz turista egyébként Görögországban és Cipruson nyaral, utóbbi esetében az odalátogatók egynegyede érkezik Oroszországból. Az Európai Unión kívül az oda igyekvő Montenegróba most kevesebben utaztak, mint általában. Helyette Törökország telt meg orosz turistákkal, hiszen az ország továbbra is vízummentesen biztosítja számukra a belépést.
(Borítókép: Recep Tayyip Erdogan és Vlagyimir Putyin Szocsiban 2022. augusztus 5-én. Fotó: Murat Kula/Anadolu Agency/Getty Images)